Hatvan éve, 1965. szeptember 10-én kezdődött meg a kőolaj- és földgáztermelés az algyői szénhidrogénmezőn. A nagy mennyiségű saját kitermelésű energia megemelte a magyar gazdaság teljesítményét, új iparágat, munkakultúrát és szakmai közösséget hozott létre. Felgyorsult Szeged és Algyő fejlődése. A hatvan éve kezdődött „hőskorban” alapozták meg azt, hogy a MOL ma nemzetközi nagyvállalat lehet. A „hőskor” egyik szereplőjével, az Algyőn élő 82 éves Oláh Ernővel emlékeztünk a kezdeti évtizedekre.

Egyszerre globális és lokális probléma a madárinfluenza (főleg a H5N1 vírus) kártétele. Ezzel függ össze, hogy az Egyesült Államokban tojáshiány és drágaság van, de az is, hogy egyes nagy importőr országok – Japán, Malajzia, Thaiföld – nemcsak a fertőzött területekről tiltják le az importot, hanem onnan is, ahol vakcináznak a vírus ellen. Sőt: ha a víziszárnyasok kapják meg a védőoltást, az adott területről a csirkehús behozatalát is megtiltják.

Sokan eljöttek arra a nyilvános beszélgetésre, amelyet a Szeged Jövője Egyesület szervezett a város iparpolitikájáról az Ifjúsági Házban. A központi téma a kínai BYD Autógyár letelepedése volt. A szervezők szerint lehetőséget kívántak teremteni arra, hogy város polgárai véleményt mondjanak a szegediek jövőjét alapvetően befolyásoló fejlesztésről.

Vannak települések a Dél-Alföldön, például a Szeged melletti Domaszék, ahol a sárgarépa-termesztés az egyik legfontosabb forrása a megélhetésnek. Termelik fóliasátorban és szabad földben, eladják nagykereskedőnek, vagy háziasszonyoknak Szegeden, a Mars téri piacon. A szakértelem és a szorgalom mellett a nemzetközi piaci viszonyoktól is függ, mennyit kap a homokháti termelő az árujáért.

Alapesetben az életünk nem látványpékség. Barátkozni kell a gondolattal, hogy másnak élmény lehet látni is azt, amit csinálunk. Nemcsak a végeredménye, a házi pálinka, a ribizlidzsem, a kecskesajt, az őrölt fűszerpaprika, hanem a látvány is, ahogyan elkészítjük. Idegenforgalmi vonzerő, jövedelemforrás, népességmegtartó erő lehet a felélesztett hagyomány. A Rural Foodtour elnevezésű, az Interreg IPA magyar-szerb határon átnyúló együttműködési program ennek jó gyakorlatait mutatja be kisfilmek és mobilapplikációk készítésével, és népszerűsíti őket a közösségi média felhasználásával.

Az elmúlt nyáron a Homokhátságon körülbelül 5 Celsius fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint az ipari forradalom előtti érték. Ha ez így marad, és nem tudnak hatékony megoldást találni, ellhetetlenül a gazdálkodás. Természetföldrajzi kutatókat, ökológusokat, homokháti gazdákat ültetett egymás mellé az aHang civil szervezet a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényházban, hogy az okokról és a lehetőségekről beszélgessenek.

Nem véletlen, hogy Szent Márton napján, november 11-én van a libalakomák kezdete: a természet hagyományos rendje szerint akkorra nő, hízik vághatóra a lúd. A Kiskunfélegyházi Libafesztivált nyitó szakmai tanácskozáson sok mindent megtudtunk a libaágazatról, amely mostanában számos ok miatt nem fejlődik, hanem hanyatlik.

Nem könnyű az átkelés Magyarország és Szerbia között a jelenlegi schengeni határokon át. A magyar-szerb határtérségben jelenleg is számos területen működnek együtt a két ország polgárai, vállalkozásai, civil szervezetei, és további jelentős fejlődés várható. Ehhez azonban nagymértékben javítani kellene a határátlépés feltételeit, bevonva az előkészítésbe a helyi szereplőket: önkormányzatokat, vállalkozókat, idegenforgalmi szereplőket, naponta a határon túlra ingázó, tanulni és dolgozni járó embereket. Ezt segíti a DKMT Eurorégió és a vajdasági tartományi kormány új projektje, amely megszólítja az érintetteket, helyzetfelmérést, párbeszédet, tanulmányokat és a döntéshozóknak címzett szakmai javaslatokat hoz létre.

A magyar-szerb határtérségre is érvényes tudással, tapasztalatokkal és módszertani gyakorlattal szolgálhat a JEDI elnevezésű magyar-román projekt, amely Temes és Arad megye, továbbá Csongrád-Csanád vármegye helyzetét vizsgálja, a fiatal tehetségek megtartására és odavonzására szolgáló erőfeszítéseit segít megtervezni és megvalósítani.

Az Európai Unió dél-európai, majd kelet-közép-európai országokkal való bővítése után nagy létszámú munkavállalói hullámok indultak meg a nyugat-európai munkaerőpiacokra. Közkeletű vélekedés szerint ennek az a haszna, hogy tőkét, otthon is hasznosítható szakmai és vállalkozói tudást szereznek a hazatérők, amivel a kibocsátó környezetüket is fejlesztik. Az empirikus kutatások eredményei összetettebb képet mutatnak.

Noha még nem született végleges megállapodás, Szegeden már megkezdődtek a kisajátítási eljárások a Béke-telep melletti 300 hektáros ipari park területén. Egyre több információ szerint a kínai BYD járműgyártó óriáscég épít itt autógyárat vagy autóbuszgyárat. A tervek szervesen illeszkednek Kelet- és Dél-Magyarország újraiparosításának koncepciójába.

Visszaszorul a fűszerpaprika-termelés a szegedi és a kalocsai termőtájon. Nincs elég idénymunkás a kézi szedéshez, és drága a gáz a szárításhoz. A kiutat a magas minőségű őrleményekben és a kreatív paprikatermékekben, olajokban keresik a megmaradt termelők és feldolgozók.

Egyre több országban veszélyezteti a sertésállományt az afrikai sertéspestis. Gyógyítani nem tudják, általánosan elfogadott, működőképes vakcina nem létezik ellene. Olyan kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országokban, mint Szerbia és Magyarország, emiatt is egyre csökken a sertésállomány. Ez rendszerint a kisebb sertéstermelő gazdaságok tönkremenésével, a hús drágulásával jár együtt.

Húsz éve kezdett működni Szentesen a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, amely kiemelkedően sikeres lett, megközelítette a hasonló holland vagy belga szövetkezetek színvonalát. Ahogyan a jubileumi megemlékezésen fogalmaztak: itt nem a szövetkezetnek van tagsága, hanem a tagságnak szövetkezete. Megtartották a hagyományos közösséget, miközben biztosítják a minőséget, a pontos szállítást, és folyamatos náluk az innováció.

Az 1990-es években, a gazdasági rendszerváltozás sodrában számos magyar céget vásároltak meg francia befektetők. Szeged frankofón egyetemi és kulturális kapcsolatai fontos szerepet játszottak a gazdasági kapcsolatok felerősödésében, a francia cégek pedig támogatták francia kultúra magyarországi szervezeteit és rendezvényeit.