Erre a következtetésre jutottak az IT4 business konferencián Palicson, melyen körülbelül 200-an vettek részt. Az érdeklődőknek lehetőségük volt meghallgatni szerbiai, magyarországi és svédországi szakemberek előadásait, melyek a digitális vállalkozás és az újdonságok jelentőségéről szóltak.

A szabadkai információs-technológiai klaszter az „Indítsd el a saját digitális vállalkozásod történetét” pályázaton négy start-up cég üzleti tervét választotta ki, ők pedig hat hónapon keresztül támogatni fogják a fejlődésüket, ingyenes ügyvédi és könyvelői szolgáltatásokat, mentorálást és munkaterületet biztosítva számukra.

Még bombák hullottak Szerbiára, amikor a gazdasági kamarák Szegeden és Szabadkán már elkezdték újraépíteni az együttműködést. Mára gyors ütemben javul a helyzet mindkét oldal megelégedésére – csak a határátlépés lassúsága mérgezi a viszonyokat.

Körülbelül 60 ezer levendulapalántát termesztenek majd Zombor Város és Bács-Kiskun megye területén Magyarország és Szerbia határon átnyúló, „Szociális vállalkozás a vidéken élő nők támogatásáért—Woman to save” elnevezésű programjának keretein belül.

A vállalkozó folyton számol. Költséget, bevételt, adót, bért, járulékot, árfolyamot. A Vállalkozások I. Hármashatár Találkozóján, Garán egybegyűlt magyar, horvát és szerb résztvevők dolgát jelentősen megkönnyítette a főszervező, Kubatov Márton, aki összegyűjtötte és egymás mellé illesztette a három ország legfontosabb és legfrissebb gazdasági adatait. Ebből szemezgettünk.

Magyarország és Horvátország is stratégiai partnere Szerbiának. Az utóbbi időben az árucsere ötszörösére nőtt, Magyarország a legnagyobb befektetők között van Szerbiában. Az országok közti együttműködést a határ menti térségek gazdasági szereplőinek kapcsolatfelvétele is erősítheti. Garán rendezték meg a Vállalkozások I. Hármashatár Találkozóját.

Az óbecsei Trivunović fiatal házaspár családi vállalkozásának műhelyében különböző készítményeket állítanak elő gyógynövényekből hagyományos receptek alapján, amely generációról generációra száll, néhány innovációval kiegészítve. Tervezik a gyártás kibővítését, és arról álmodnak, hogy italaik, dzsemjeik és habfürdőik a külföldi piacokra is eljuthatnak.

A nagyvárosban élő gyerekek is szeretnek kunyhót építeni, agyagot formázni, szőni-fonni. Valahol mélyen mindannyiunkban bennünk van az a tudás, amely az anyagi kultúra fejlődését előre vitte. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egy Interreg – IPA pályázat keretében népi építészeti tábort szervezett egy domaszéki tanyán.

Nincsenek könnyű helyzetben a szőlőtermelők és a borászok a magyar-szerb határ egyik felén sem. A bajai Sümegi Dragan bunyevác származásúként mindkét oldalon otthonosan mozog, és van megoldási javaslata is.

Most még csak azt tudjuk elég biztosan, ami már megtörtént. Mennyivel jobb lenne, ha előre lehetne jelezni a károkozó állapot bekövetkezését. Akkor ugyanis még időben cselekedni lehetne az elkerüléséért, vagyis meg lehetne előzni.

A kacsa és a spárga iránt egyaránt nő a külföldi és a belföldi kereslet is, ami helyzetbe hozhatja a gazdákat - elvileg.

A hamarosan megnyíló Budapesti Gazdasági Kamara Fejlesztési Központja, hozzájárul majd Magyarország és Szerbia gazdasági együttműködéséhez, valamint a két állam baráti kapcsolatainak erősítéséhez is.

Szerbia közelsége ma már nem korlát, hanem lehetőség Mórahalom és a határ menti települések számára. A térségben azonban csak úgy lehet megtartani a fiatalokat, ha modern képzést, vállalkozási és munkalehetőséget, biztonságos jövőképet teremtenek nekik.

A Handycraft2 projektnek köszönhetően "megnyílt" a Marinka Manufactory Market, az egyedi online kézműves bolt, amelyen keresztül a magyaroroszági és szerbiai kézműves alkotók eladásra kínálhatják a termékeiket.

A súlyos munkaerőhiány miatt egyre több dél-alföldi cég alkalmaz vajdasági munkaerőt. A lehetőség mindkét fél számára előnyös.