Az asztalosmesterség az egyik legrégebbi foglalkozás, a hagyományos asztalosszerszámok pedig már az ókori Egyiptomban is ismertek voltak. A technológia fejlődésével és a gépek megjelensével, melyek egyre gyakrabban váltják fel a fárasztó és időigényes kialakítási eljárásokat, a hagyományos asztalosmesterség lassan feledésbe merül. A fiatal kumani asztalos, Ivan Cvetić hozzájárul ahhoz, hogy ez mégse történjen meg.

A keceli Juhos Csaba úgy lett sikeres agrárvállalkozó, a Fresh Fruit termelői értékesítő szervezet alapítója és vezetője, a Keceli Meggyfesztivál ötletgazdája és fő szervezője, hogy érettségi után bölcsészkart végzett, és eleinte inkább kulturális menedzserként képzelte el az életét. Családi késztetésre kapcsolódott be a gazdálkodásba, és vállalt egyre nagyobb részt a helyi és országos gyümölcstermesztés megújításában. Kertészet kategóriában február 12-én vette át az Év Agrárembere 2019 kitüntető elismerést.

Újvidéken megnyitották a Női Business Központot, melyben vállalkozó, és üzleti tervüket fejleszteni óhajtó nők számára szervezett műhelymunkákat és tréningeket rendeznek majd. A központ megnyitása és felszerelése Horvátország és Szerbia „Női business HAB” elnevezésű Interreg IPA projektumának része, melyet a szávaszentdemeteri „Egészséges élet népszerűsítése” Egyesület és Erdut község Vállalkozói fejlesztési központja közösen valósít meg.

A tervek szerint 2020 májusában köthetik meg a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal Szeged és Röszke közti szakaszának kiviteli terveire és megépítésére vonatkozó szerződést. 2022 nyarára villamosított, modern vasúti pálya kötheti össze Szegedet és Szabadkát.

Ha nem éri őket kellemetlen meglepetés a tél végéig, a Szabadka-Hogosi homokpuszta területén gazdálkodó borászok idén jó termésben reménykedhetnek, ezt mutatta a borászatokban, tradícionálisan Szent Vince napján végzett hagyományos próbametszés.

A szociális gazdaság a hátrányos helyzetű térségekben élő emberek megélhetési szempontjait az előállított termék és a profit mennyisége elé helyezi. Hosszabb távon persze az a cél, hogy a résztvevők megvessék a lábukat a piacon, és meghatározott idő után támogatás nélkül is működőképesek legyenek. A munkaerőpiaci helyzet és a bérek gyors változása, a szabályozás ellentmondásai miatt azonban szinte lehetetlen a sikeres átmenet a szociális gazdaságból a minden támogatást nélkülöző piaci körülmények közé.

Erre a következtetésre jutottak az IT4 business konferencián Palicson, melyen körülbelül 200-an vettek részt. Az érdeklődőknek lehetőségük volt meghallgatni szerbiai, magyarországi és svédországi szakemberek előadásait, melyek a digitális vállalkozás és az újdonságok jelentőségéről szóltak.

A szabadkai információs-technológiai klaszter az „Indítsd el a saját digitális vállalkozásod történetét” pályázaton négy start-up cég üzleti tervét választotta ki, ők pedig hat hónapon keresztül támogatni fogják a fejlődésüket, ingyenes ügyvédi és könyvelői szolgáltatásokat, mentorálást és munkaterületet biztosítva számukra.

Még bombák hullottak Szerbiára, amikor a gazdasági kamarák Szegeden és Szabadkán már elkezdték újraépíteni az együttműködést. Mára gyors ütemben javul a helyzet mindkét oldal megelégedésére – csak a határátlépés lassúsága mérgezi a viszonyokat.

Körülbelül 60 ezer levendulapalántát termesztenek majd Zombor Város és Bács-Kiskun megye területén Magyarország és Szerbia határon átnyúló, „Szociális vállalkozás a vidéken élő nők támogatásáért—Woman to save” elnevezésű programjának keretein belül.

A vállalkozó folyton számol. Költséget, bevételt, adót, bért, járulékot, árfolyamot. A Vállalkozások I. Hármashatár Találkozóján, Garán egybegyűlt magyar, horvát és szerb résztvevők dolgát jelentősen megkönnyítette a főszervező, Kubatov Márton, aki összegyűjtötte és egymás mellé illesztette a három ország legfontosabb és legfrissebb gazdasági adatait. Ebből szemezgettünk.

Magyarország és Horvátország is stratégiai partnere Szerbiának. Az utóbbi időben az árucsere ötszörösére nőtt, Magyarország a legnagyobb befektetők között van Szerbiában. Az országok közti együttműködést a határ menti térségek gazdasági szereplőinek kapcsolatfelvétele is erősítheti. Garán rendezték meg a Vállalkozások I. Hármashatár Találkozóját.

Az óbecsei Trivunović fiatal házaspár családi vállalkozásának műhelyében különböző készítményeket állítanak elő gyógynövényekből hagyományos receptek alapján, amely generációról generációra száll, néhány innovációval kiegészítve. Tervezik a gyártás kibővítését, és arról álmodnak, hogy italaik, dzsemjeik és habfürdőik a külföldi piacokra is eljuthatnak.

A nagyvárosban élő gyerekek is szeretnek kunyhót építeni, agyagot formázni, szőni-fonni. Valahol mélyen mindannyiunkban bennünk van az a tudás, amely az anyagi kultúra fejlődését előre vitte. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egy Interreg – IPA pályázat keretében népi építészeti tábort szervezett egy domaszéki tanyán.

Nincsenek könnyű helyzetben a szőlőtermelők és a borászok a magyar-szerb határ egyik felén sem. A bajai Sümegi Dragan bunyevác származásúként mindkét oldalon otthonosan mozog, és van megoldási javaslata is.