2020 második negyedévében a világjárvány következtében 13,5 százalékkal esett vissza a magyar GDP az előző évhez képest. Noha a harmadik negyedévben fokozatos felfutás indult, a pandémia második hulláma újra sok bizonytalanságot okoz. Megyékre lebontott adatok nem elérhetőek, a lokális helyzetről ezért csak vállalatvezetői tapasztalatokra és várakozásokra támaszkodhatunk.

A napokban indult újra a vágás a Hunent Zrt. mélykúti pecsenyekacsa-vágóhídján, ahová a Vajdaságból is járnak dolgozni. A baromfiágazatot nem csak a koronavírus, hanem a madárinfluenza is érzékenyen érintette, ennek ellenére a cég biztos lábakon áll, és novemberre a termelés is visszaállhat a 100 százalékos kapacitásra.

A határ menti övezet rendkívül kedvező földrajzi és meteorológiai feltételekkel rendelkezik, melyek elengedhetetlenek a mezőgazdasági termelésben. E potenciált azonban még nem használták ki teljes mértékben. A kiválasztott földterület tulajdoni felépítése szintén kedvezőtlen, hiszen figyelembe kell venni azokat a kisebb birtokokat is, melyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és hatákony gépekkel, azaz nem tudják megfelelően kihasználni meglévő forrásaikat.

Egy évtized alatt 4-5 olyan esztendő is van, amikor az Alföldön, közelebbről a Homokhátságon több víz párolog el, mint amennyi csapadék lehull. A kiterjedt monitoring rendszernek köszönhetően a szakemberek ma már nagyon sokat tudnak az egyes mikrotérségek vízháztartásáról. A klimatikus viszonyokhoz muszáj alkalmazkodni, de az emberi tényező – elsősorban az együttműködés, vagy annak hiánya – sokat javíthat vagy ronthat a helyzeten.

Magyarország első öntözési közösségét Hartán alakították meg. A Duna-menti településen a Agro- Harta Zrt. vezetésével zajló öntözésfejlesztés komoly lehetőségeket hordoz a helyi gazdáknak és mintaként szolgálhat a hasonló projektekhez.

A törökkanizsai, zentai és magyarkanizsai virágoskerteket és teraszokat már két évtizede a törökkanizsai Pál házaspár virágai díszítik. Erika és Tibor kerti, erkély és vágott virágok termesztésével foglalkozik, melyeket a törökkanizsai, magyarkanizsai és zentai piacokon árulnak. Mivel a rendkívüli állapot ideje alatt a paicok zárva tartottak, attól féltek, hogy idén veszteségek érik majd őket, ennek ellenére azonban több virágot adtak el, mint tavaly tavasszal.

Az óbecsei Saša Nikolovski szerb nyelv tanár, szabadidejében egy bio kertben dolgozik, ahol gyógynövényeket, fűszernövényeket, különféle zöldségféléket, például fokhagymát és vöröshagymát, különböző csípőspaprikákat és cherry paradicsomot termeszt.

A ruma község-beli Boraćon élő testvérpárnak, Nikola és Nemanja Bamburaćnak köszönhetően a „Srem” Regionális Fejlesztési Ügynökség megkezdte az univerzális védőmaszkok sorozatgyártását, melyek cserélhető szűrővel rendelkeznek. A maszkok fizikai védelmet nyújtanak az arc és a légzőszervek számára a cseppfertőzések ellen. A maszkok gyártásának célja, hogy megelezőzzék a Covid-19 fertőzés terjedését Szerbiában.

A törökbecsei „Edufons“ Élethosszig tartó oktatási Központ tavaly novemberben megkezdte a „Vidéki nők, az élelmiszer és a mezőgazdaság—friss élelmiszer a farmtól az asztalig“ elnevezésű projektum megvalósítását, melyet a Európai Unió Erasmus plus programján keresztül szerveztek meg, a felnőtteknek szóló stratégiai parterség területén.

Az Európai Szakszervezeti Bizottság legfrissebb adatai szerint az elmúlt két hét során legalább egymillió európai veszítette el munkáját a koronavírus járvány és a gazdasági tevékenységek csökkentésének következtében. A Szerbiában dolgozók sincsenek jó helyzetben. Hivatalos adatok szerint 11.000 munkás már biztosan munka nélkül maradt, ez elsősorban azokat érintette, akik nem rendelkeztek állandó munkaszerződéssel.

Nagy tanulsága a koronavírus-járványnak, hogy a vállalatok többségének, különösen pedig a Magyarországon közel 2 millió embert foglalkoztató kis- és középvállalati (kkv) szektornak nem volt vészhelyzeti forgatókönyve. A vállalati stratégiák a folyamatos növekedésen, technikai korszerűsítésen alapultak. Ez – vélhetően a 2020-as év egészére – megszakad. A túlélés záloga, hogy sikerül-e kitalálni, miből lehet pénzt csinálni a közeljövőben.

Mit jelent a Vajdaságból átjáró munkások hiánya a magyar vállalkozásoknak, és van-e remény, hogy más szomszédos országokhoz hasonlóan magyar-szerb viszonylatban is lehetővé váljon a közeli jövőben a munkahelyre történő napi ingázás?

Az asztalosmesterség az egyik legrégebbi foglalkozás, a hagyományos asztalosszerszámok pedig már az ókori Egyiptomban is ismertek voltak. A technológia fejlődésével és a gépek megjelensével, melyek egyre gyakrabban váltják fel a fárasztó és időigényes kialakítási eljárásokat, a hagyományos asztalosmesterség lassan feledésbe merül. A fiatal kumani asztalos, Ivan Cvetić hozzájárul ahhoz, hogy ez mégse történjen meg.

A keceli Juhos Csaba úgy lett sikeres agrárvállalkozó, a Fresh Fruit termelői értékesítő szervezet alapítója és vezetője, a Keceli Meggyfesztivál ötletgazdája és fő szervezője, hogy érettségi után bölcsészkart végzett, és eleinte inkább kulturális menedzserként képzelte el az életét. Családi késztetésre kapcsolódott be a gazdálkodásba, és vállalt egyre nagyobb részt a helyi és országos gyümölcstermesztés megújításában. Kertészet kategóriában február 12-én vette át az Év Agrárembere 2019 kitüntető elismerést.

Újvidéken megnyitották a Női Business Központot, melyben vállalkozó, és üzleti tervüket fejleszteni óhajtó nők számára szervezett műhelymunkákat és tréningeket rendeznek majd. A központ megnyitása és felszerelése Horvátország és Szerbia „Női business HAB” elnevezésű Interreg IPA projektumának része, melyet a szávaszentdemeteri „Egészséges élet népszerűsítése” Egyesület és Erdut község Vállalkozói fejlesztési központja közösen valósít meg.