Szerbiában és Magyarországon is támogatják az épületenergiát megtakarító felújításokat. Az ukrajnai háború, a téli gázellátás körüli bizonytalanságok szinte mindenkit elgondolkodtatnak: hogyan tudná fenntartani otthona melegét a következő teleken.

Az 1990-es évek elején, ha Bácsbokod főutcájáról valaki benézett, az udvarokba, több ezer hízósertést talált az ólakban. A falusi lakosságnak fontos kiegészítő jövedelemforrást jelentett a hizlalás, a legtöbb helyen vágtak disznót. Mára ugyanott néhány tucat sertés, ha él. A mindennapi kellemetlen munka nem hiányzik, a belőle szerezhető jövedelem igen.

Bámulatos, milyen eredményei vannak ma már az építészeti innovációnak. Az élen járók a hibrid-autójukat is a saját házuk napelem-rendszeréről töltik. De mit kezdjünk a lakásállomány zömét kitevő régi épületekkel? Erről is szó volt az Újszegedi Bioépítészeti Napok idei előadásain.

A hajtatásos zöldségtermelés a Dél-Alföld egyik sikerágazata volt, és jelentős fejlődés közepette az is maradt. A termékek közül kiemelkedik a paprika, amelynek termelési és innovációs központja a Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélkerTÉSZ). A Magyar Paprika Napján jártunk, Szentesen.

A Duna-Majna-Rajna vízi úton már csak Magyarország területén vannak gondok a teherhajózással. Sok a gázló, alacsony vízállás esetén nem, vagy csak félig megrakva közlekedhetnek a súlyosabb teherszállító hajók. 2023-tól itt is megkezdődik a meder rekonstrukciója.

Hóban, fagyban, tengelyig sárban dolgoznak az építők Röszke és Domaszék határában. Idén októberre készen kell lennie Magyarország és Szerbia között az 1200 milliméter átmérőjű, mindkét irányú szállításra alkalmas gázvezetéknek.

2020 második negyedévében a világjárvány következtében 13,5 százalékkal esett vissza a magyar GDP az előző évhez képest. Noha a harmadik negyedévben fokozatos felfutás indult, a pandémia második hulláma újra sok bizonytalanságot okoz. Megyékre lebontott adatok nem elérhetőek, a lokális helyzetről ezért csak vállalatvezetői tapasztalatokra és várakozásokra támaszkodhatunk.

A napokban indult újra a vágás a Hunent Zrt. mélykúti pecsenyekacsa-vágóhídján, ahová a Vajdaságból is járnak dolgozni. A baromfiágazatot nem csak a koronavírus, hanem a madárinfluenza is érzékenyen érintette, ennek ellenére a cég biztos lábakon áll, és novemberre a termelés is visszaállhat a 100 százalékos kapacitásra.

A határ menti övezet rendkívül kedvező földrajzi és meteorológiai feltételekkel rendelkezik, melyek elengedhetetlenek a mezőgazdasági termelésben. E potenciált azonban még nem használták ki teljes mértékben. A kiválasztott földterület tulajdoni felépítése szintén kedvezőtlen, hiszen figyelembe kell venni azokat a kisebb birtokokat is, melyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és hatákony gépekkel, azaz nem tudják megfelelően kihasználni meglévő forrásaikat.

Egy évtized alatt 4-5 olyan esztendő is van, amikor az Alföldön, közelebbről a Homokhátságon több víz párolog el, mint amennyi csapadék lehull. A kiterjedt monitoring rendszernek köszönhetően a szakemberek ma már nagyon sokat tudnak az egyes mikrotérségek vízháztartásáról. A klimatikus viszonyokhoz muszáj alkalmazkodni, de az emberi tényező – elsősorban az együttműködés, vagy annak hiánya – sokat javíthat vagy ronthat a helyzeten.

Magyarország első öntözési közösségét Hartán alakították meg. A Duna-menti településen a Agro- Harta Zrt. vezetésével zajló öntözésfejlesztés komoly lehetőségeket hordoz a helyi gazdáknak és mintaként szolgálhat a hasonló projektekhez.

A törökkanizsai, zentai és magyarkanizsai virágoskerteket és teraszokat már két évtizede a törökkanizsai Pál házaspár virágai díszítik. Erika és Tibor kerti, erkély és vágott virágok termesztésével foglalkozik, melyeket a törökkanizsai, magyarkanizsai és zentai piacokon árulnak. Mivel a rendkívüli állapot ideje alatt a paicok zárva tartottak, attól féltek, hogy idén veszteségek érik majd őket, ennek ellenére azonban több virágot adtak el, mint tavaly tavasszal.

Az óbecsei Saša Nikolovski szerb nyelv tanár, szabadidejében egy bio kertben dolgozik, ahol gyógynövényeket, fűszernövényeket, különféle zöldségféléket, például fokhagymát és vöröshagymát, különböző csípőspaprikákat és cherry paradicsomot termeszt.

A ruma község-beli Boraćon élő testvérpárnak, Nikola és Nemanja Bamburaćnak köszönhetően a „Srem” Regionális Fejlesztési Ügynökség megkezdte az univerzális védőmaszkok sorozatgyártását, melyek cserélhető szűrővel rendelkeznek. A maszkok fizikai védelmet nyújtanak az arc és a légzőszervek számára a cseppfertőzések ellen. A maszkok gyártásának célja, hogy megelezőzzék a Covid-19 fertőzés terjedését Szerbiában.

A törökbecsei „Edufons“ Élethosszig tartó oktatási Központ tavaly novemberben megkezdte a „Vidéki nők, az élelmiszer és a mezőgazdaság—friss élelmiszer a farmtól az asztalig“ elnevezésű projektum megvalósítását, melyet a Európai Unió Erasmus plus programján keresztül szerveztek meg, a felnőtteknek szóló stratégiai parterség területén.