Amikor 1920-ban meghúzták a határt, az kettévágta a Szeged környéki fűszerpaprika-termő területet is. Az errefelé 200 éve termelt paprikát magyar fűszernek tartjuk, az életmódunk, az étkezési kultúránk részének – de termelése mindig erősen függött az időjárástól, a politikai és a gazdasági rendszerek változásától. Fűszerpaprika van is, lesz is – de kérdés, milyen lesz, és hol fog megteremni.

Az inváziós növényfajok terjedése jelenti a magyar természetvédelem legnagyobb kihívását, véli Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoport-vezetője. Károsítják a lakosság egészségét, árvízveszélyt okoznak az ártéri erdőkben, és megváltoztatják, rontják a természeti környezetünk állapotát.

Ritka fogás a libasült a magyar konyhán – jobbára csak Szent Márton napja (november 11.) és karácsony körül kerül az asztalra. Az utóbbi évtizedben a vendéglátóipar sikeresen elevenített fel a vallásos ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódó hagyományokat, többek közt a Márton-napi libalakomát is. Idén azonban a járvány ezt is ellehetetlenítette: a vendéglátás korlátozása miatt libafogásokat is csak elvitelre lehet rendelni.

A falusi, kisvárosi kulturális kínálatban csökkent a koncertek, színházi produkciók aránya, és nőtt az egyszemélyes kabarék, a Dumaszínház előadóinak jelenléte. Ez a trend sem egyértelmű, van, ahol bíznak a közönség fegyelmezettségében, és a korlátozások mellett is fenntartják a színes repertoárt.

Tizennyolc éves kor alatt eszik, afölött isszák az emberek a gyümölcsöt – bölcselkedik az árus a Napország Gyümölcse kistermelő vállalkozás házi lekvárokat árusító strandján. Nemcsak különleges termékeket, hanem garantáltan jó hangulatot is kínáltak Kecskeméten, az Aranyhomok Portéka Tanyai Termék és Kézműves Vásáron. Járványos időkben a szokásosnál is népszerűbbek a szabadtéri rendezvények.

A pacalnál csak a velő és a kakashere megosztóbb étel: van, aki imádja, van, aki viszolyog tőle. Úgy gondoljuk, a pacalpörköltet jellemzően útszéli csárdákban, nagydarab, macsó férfiak fogyasztják. Pedig nemcsak: kertvárosi családi éttermekben gurmand professzorok is. Mit mond el rólunk, hogy mit eszünk, hol eszünk, és akarunk-e ezzel valamilyen képet festeni magunkról? Kékesi Márk Zoltán szociológus Facebook-sorozatot ír a pacalról és társadalmi környezetéről.

A Vrdnik a Fruška gora szívében, Ürög községben található. Ez egy gyönyörű vajdasági helység, 200 méterrel a tengerszint felett, minden oldalról erdő veszi körül. A Fruška gora hegylánca óvja a Vrdniket a az északról érkező hideg légtömegektől, ezért az időjárás itt kedvezőbb mint számos, délebbre található területeken, melyek ki vannak téve az északi légtömegeknek.

Csongrád megyében 226 ezer hektár parlagfűvel fertőzött területet azonosított a légi felderítés. Ez a megye nem erdősült területeinek 11 százaléka. Ötszázharmincnégy esetben szólították föl a gyomnövény irtására a terület tulajdonosát. Öt héten át volt a parlagfű pollenjének koncentrációja a magas és nagyon magas kategóriában, amely minden allergiásnál heves tüneteket vált ki.

A járványhelyzet és a világban uralkodó, bizonytalan helyzet ellenére Szabadka vendégül látta a 27. palicsi Európai Filmfesztivált, melyen idén Európa több mint száz legjobb alkotását mutatták be.

2020 második negyedévében a világjárvány következtében 13,5 százalékkal esett vissza a magyar GDP az előző évhez képest. Noha a harmadik negyedévben fokozatos felfutás indult, a pandémia második hulláma újra sok bizonytalanságot okoz. Megyékre lebontott adatok nem elérhetőek, a lokális helyzetről ezért csak vállalatvezetői tapasztalatokra és várakozásokra támaszkodhatunk.

A Dél-Alföldön egyetlen működő kisvasút sincs már – de a Kecskemétről induló, tíz éve megszűnt Bugaci Kispöfögőnek megmaradtak a sínjei. Az jelenleg nem reális, hogy újra vonat közlekedjék rajtuk, de a Magyar Államvasutak nyitott a tárgyalásokra a Kiskunsági Hajtánypálya tervével kapcsolatban.

Kék-fekete Mona Lisák néznek le a Makkosházi körút forgalmára Szegeden, a Gáz utcai kenyérgyár fehér silóiról. Egyre több helyen látni a városban épületekre festett, nagy méretű színes képeket. A Muralpaint csoport – Vinkó Leó és Marton Ákos festőművészek – alkotásai megváltoztatják a városi környezet hangulatát.

Habár a tanulók általában nem örülnek a nyári szünet végének és az iskolakezdésnek, idén teljesen más a helyzet. A szerbiai diákok türelmetlenül várták, hogy visszaülhessenek az iskolapadokba, hiszen március közepe óta nem jártak osztályaikban. A koronavírus járványra való tekintettel otthonról, online tanultak. Azt, hogy mennyire hiányzott nekik az iskola hangulata és a barátaik az az adat is mutatja, mely szerint a tanulók 96,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy visszatér az iskolába, és mindössze 3,7 százalékuk döntött a távoktatás mellett.

Magyarországon az iskolai tanévkezdés időben egybeesett a koronavírus-járvány második hullámának felfutásával. Mivel a nyár nagyobbik részében kevés volt az új fertőzés, az Emberi Erőforrások Minisztériuma csak augusztus 18-án adott ki az iskolai munkát járványügyi szempontból szabályozó protokollt. Ha csak nagyon súlyos nem lesz a helyzet, nem várható országos iskolabezárás – fertőzés esetén az érintett osztályokat vagy iskolákat zárják csak be.

Bács-Kiskun megyében és a Vajdaságban is az egészségturizmus lehet a turizmusfejlesztés zászlóshajója a következő években – hangzott el az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló Health Tour projekt konferenciáján, a tiszakécskei Barack Thermal Restortban.