A Dél-Alföldön egyetlen működő kisvasút sincs már – de a Kecskemétről induló, tíz éve megszűnt Bugaci Kispöfögőnek megmaradtak a sínjei. Az jelenleg nem reális, hogy újra vonat közlekedjék rajtuk, de a Magyar Államvasutak nyitott a tárgyalásokra a Kiskunsági Hajtánypálya tervével kapcsolatban.

Kék-fekete Mona Lisák néznek le a Makkosházi körút forgalmára Szegeden, a Gáz utcai kenyérgyár fehér silóiról. Egyre több helyen látni a városban épületekre festett, nagy méretű színes képeket. A Muralpaint csoport – Vinkó Leó és Marton Ákos festőművészek – alkotásai megváltoztatják a városi környezet hangulatát.

Habár a tanulók általában nem örülnek a nyári szünet végének és az iskolakezdésnek, idén teljesen más a helyzet. A szerbiai diákok türelmetlenül várták, hogy visszaülhessenek az iskolapadokba, hiszen március közepe óta nem jártak osztályaikban. A koronavírus járványra való tekintettel otthonról, online tanultak. Azt, hogy mennyire hiányzott nekik az iskola hangulata és a barátaik az az adat is mutatja, mely szerint a tanulók 96,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy visszatér az iskolába, és mindössze 3,7 százalékuk döntött a távoktatás mellett.

Magyarországon az iskolai tanévkezdés időben egybeesett a koronavírus-járvány második hullámának felfutásával. Mivel a nyár nagyobbik részében kevés volt az új fertőzés, az Emberi Erőforrások Minisztériuma csak augusztus 18-án adott ki az iskolai munkát járványügyi szempontból szabályozó protokollt. Ha csak nagyon súlyos nem lesz a helyzet, nem várható országos iskolabezárás – fertőzés esetén az érintett osztályokat vagy iskolákat zárják csak be.

Bács-Kiskun megyében és a Vajdaságban is az egészségturizmus lehet a turizmusfejlesztés zászlóshajója a következő években – hangzott el az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló Health Tour projekt konferenciáján, a tiszakécskei Barack Thermal Restortban.

Apatin egy gyönyörű vajdasági város Észak-Bácskában, a Duna partján. Kedvező földrajzi fekvése, a Duna közelsége és a vidék természeti kincsei: termékeny földek, erdők, számos halfaj, az erdők gazdag állatállománya mindig is vonzották az embereket.

Az idősek azt mondják, aki nem szereti a csípős kulent, és nem iszik rá házi bort, nem lehet igazi szerémségi. Szinte nincs olyan ház a szerémségi falvakban, ahol a vendégeknek nem szolgálnak fel házi kulent, melyet szerémségi kolbász, szalonna és sonka követ. A kulen azonban kulen. A szerémségi kulent védett földrajzi származása különbözteti meg a többi házi készítménytől, ami azt jelenti, hogy kizárólag a Szerémség területén nevelt sertés húsából készülhet.

A koronavírus járvány miatt az embereknek március elején be kellett zárkózniuk otthonaikba, mások hajókon ragadtak, egyesek pedig rácsok mögött töltötték az időt. A szabadkai Slavka Antićnak köszönhetően azonban több mint 70.000 ember számára világszerte sajátjain kívül a világ ablakai is kitárultak.

Az ezeréves körtemplom, a Rotunda mellett Kiszombor másik nevezetessége a 12. évadjában járó Kukoricaútvesztő. Minden évben más alakú labirintust vágnak a kukoricásba, a vendégek térképet kapnak, és próbára teszik a tájékozódó képességüket. Az egyre ismertebb látványosságot egy helyi közösség, a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör működteti – a bevételből pedig a többi programjukat finanszírozzák.

A napokban indult újra a vágás a Hunent Zrt. mélykúti pecsenyekacsa-vágóhídján, ahová a Vajdaságból is járnak dolgozni. A baromfiágazatot nem csak a koronavírus, hanem a madárinfluenza is érzékenyen érintette, ennek ellenére a cég biztos lábakon áll, és novemberre a termelés is visszaállhat a 100 százalékos kapacitásra.

Bekerül a kisember az egészségügybe, kicsi piros sérülés az ujja hegyén, kezelik-kezelgetik, adogatja a hálapénzt, míg a végén kezét-lábát levágják, és beledugják egy fekete zsákba. Az 1960-80-as évek közt készült magyar rajzfilmsorozatot újraírva tart görbe tükröt a 21. század társadalmának a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház darabja, a Gusztáv a hibás mindenért. Kokan Mladenovic rendezését a THEALTER-en, a szegedi alternatív színházi fesztiválon láthatta a közönség.

Egymás zenéjét is szeressük, vagy csak a magunkét? „Kiša pada, nagy sár van az úton, /jedna cura sírva megy az úton. /Plače, kaže az édesanyjának /odnose me ružam katonának.” Félig szerbül, félig magyarul énekelte a csókai Banka Misi bácsi a néprajzkutatóknak azt a dalt, amely mindkét nyelven egyformán népszerű volt. A szerb és a magyar folklór távol ered egymástól, de erősek a kölcsönhatások.

Valahol félúton Újvidék és Szabadka között, Topolya közelében található Pacsér falu, benne pedig egy kis csoda, a sós, gyógyhatású, rózsaszín termálvízzel feltöltött, mesterséges tó! A víz színét a jódnak, brómnak és lítiumnak köszönheti, melyek itt magas koncentrációban vannak jelen. A tó fenekén sajnos nem fehér kavicsok találhatók, habár a víz ettől még inkább rózsaszínnek tűnne. Ki tudja, lehet, hogy egyszer erre is sor kerül—még csak ekkor lenne igazán nagy attrakció! Sokan pont emiatt látogatnák meg a természet ezen csodáját.

A határ menti övezet rendkívül kedvező földrajzi és meteorológiai feltételekkel rendelkezik, melyek elengedhetetlenek a mezőgazdasági termelésben. E potenciált azonban még nem használták ki teljes mértékben. A kiválasztott földterület tulajdoni felépítése szintén kedvezőtlen, hiszen figyelembe kell venni azokat a kisebb birtokokat is, melyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és hatákony gépekkel, azaz nem tudják megfelelően kihasználni meglévő forrásaikat.

A nemzetközi projektum, melynek célja a Tisza menti térség turizmusának fejlesztése, megvalósításának utolsó szakaszába lépett. A 2018 végén elindított projektumot, melynek vezető partnere Vajdaság Turisztikai Szervezete, a határon átnyúló együttműködés keretein belül Csongrád-megyével közösen valósítják meg.