Szerbiában és Magyarországon is támogatják az épületenergiát megtakarító felújításokat. Az ukrajnai háború, a téli gázellátás körüli bizonytalanságok szinte mindenkit elgondolkodtatnak: hogyan tudná fenntartani otthona melegét a következő teleken.

A szárazság és az általa okozott gazdasági, társadalmi károk végig kísérik a Kárpát-medence történetét. Ma nem okoz tömeges éhhalált, járványokat, ha egy-egy évben elmarad a termés. Figyelmeztető azonban, hogy a globális klímaváltozás miatt 1902 óta 4,2 százalékkal csökkent a Kárpát-medence éves csapadékösszege.

Már kevesen hordják, de sokan emlékeznek rá: legalább ötven évig uralkodott a nők házi viseletében az otthonka. Egyszerre volt olcsó és igénytelen, praktikus és divatos, visszatekintve tán még slamposan erotikus is. A Szatymazi Őszibarack Fesztivál legnagyobb érdeklődéssel várt attrakciója az otthonkák divatbemutatója volt.

A történelem és a kultúra révén megismert életről szól az „Emlékezés – a terített asztal több mint csak enni” című különös kiállítás. A 20. század ikonjai, magyar és európai költők, énekesek arca, hangja, örökre az emlékezetbe vésődött vonásaik és a hozzájuk kapcsolódó történelmi és kulturális tudás a jóról és a gonoszról. A múltat idéző installációk más-más formában ugyanazt a kérdést teszik fel: tanult-e borzasztó történelméből az emberiség?

Az őszi népszámlálás előtt szeretnék elérni a Baja környékén élő bunyevácok, hogy önálló népcsoportként szerepeljenek az adatgyűjtő íven, és aki bunyevácnak vallja magát, azt ne adják hozzá a horvát kisebbséghez. Szerbiában elismerik önálló etnikumnak a bunyevácokat – a Bunyevác Nemzeti Tanács vezetői Baján mutatták be, milyen úton jutottak idáig.

Harmincegy féle spárgaételt lehetett kóstolni az Öttömösi Spárgafesztiválon. Spárgából ugyanis mindent lehet csinálni: spárgapaprikást nokedlivel, sült spárgát baconbe göngyölve. A spárgagasztronómia fő szervezője, Vargáné Dobó Jolán a spárgával töltött káposztát szereti legjobban. Desszertnek pedig ott a spárgás tiramisu, vagy a piskótatészta alapra öntött spárgás puding.

Két év kihagyás után május 28-án újra megtartották az idén 25 éves DKMT Eurorégió hagyományos hármashatár-találkozóját a Triplex Confiniumnál. A magyar, román és szerb vezetők egyetértettek abban, hogy a pandémia megerősítette a kölcsönös bizalomra épülő, határon átnyúló együttműködést. Ez alapot ad újabb sikeres projektek tervezésére és megvalósítására a határtérségben.

Nemcsak élve, tenyésztők díjnyertes büszkeségeként jelennek meg évről évre a haszonállatok a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok programjában, hanem bizony feltálalva is. Idén például hagyományosan főzött karcagi birkapörköltet lehetett kóstolni. Ifj. Csontos György birkafőző érdeklődésünkre a szakmai titkokról is mesélt.

A délszláv népzene alaphangszere a tambura. Baján ötödik alkalommal rendeztek tamburafesztivált május első szombatján. Találkoztunk egy fiatalemberrel, aki nemcsak zenél, hanem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzős hallgatója tambura és népi ének szakon. Horváth Bálint Máté mesélt nekünk e hangszercsaládról és a népi kultúrák egymásra hatásáról.

Április utolsó napjaiban mutatkozott be a Triplex Fest - Szegedi Hármashatár Összművészeti Fesztivál, amely a magyar-szerb-román határvidék kulturális kínálatának bemutatását tűzte ki hosszú távú céljának. A zene nyelvét mindenki érti – első alkalommal a zenészeké és a táncolóké volt a pódium és a parkett.

A kiképzett vakvezető kutya a látássérült embereknek bármi másnál nagyobb segítséget jelent a mindennapi életben. A vakoknak és gyengén látóknak mégis mindössze 1 százalékát segíti Magyarországon négylábú kísérő. Április 27. a Vakvezető Kutyák Világnapja, amikor a képzők és a látássérültek erre a helyzetre hívják fel a figyelmet, és segítséget kérnek a társadalomtól.

Szegeden bármerre jár az ember, költők nyomába lép. Itt volt egyetemista Radnóti Miklós és József Attila, e város hangulatait szőtte versbe Juhász Gyula. Itt szerkesztik a legendás Tiszatáj folyóiratot, itt nevelte nemcsak esztétikára, hanem becsületre is bölcsészek ezreit Ilia Mihály tanár úr. Itt minden évben megünneplik a Magyar Költészet Napját. Idén a szerelem és a háború vitte a vezető szólamot az ünnepi szavalatokban.

Nyolcvan fölött jár Karikó Katalin helyi és nemzetközi kitüntetéseinek száma. Talán a szerb Nikola Tesla óta nem volt olyan tudós, feltaláló, aki a mi térségünkből indult, és akit ilyen mértékben elismert a világ, mint a Covid-járvány idején felbecsülhetetlen jelentőségűvé vált mRNS-technológiát Drew Weismannal együtt kidolgozó magyar biokémikus.

1972-ben egy fiatal japán történész, Minamizuka Shingo ösztöndíjat kapott, és néhány hónapot Magyarországon tölthetett. Beleszeretett az országba, később visszatért, megtanulta a nehéz magyar nyelvet, közelről kutatta végig az 1989-90-es rendszerváltozás keltette hatásokat a Dél-Alföld falvaiban. Magyar barátai már a második kötetet adják ki a 80 éves professzor tiszteletére.

A Nemzetközi Nőnapon kimondatlanul is inkább a fiatal és középkorú nőkre gondolunk, amikor egyenlő jogokról és egyenlő bérezésről, a családfenntartásban és a gyermeknevelésben végzett plusz munka megbecsüléséről beszélünk. Az idei Nőnapon mi most vessünk egy pillantást az idősebb nők – a háború után született baby-boomer nemzedék – életútjára és mai helyzetére.