Nagy sikerű koncertet adott Budapesten, a Dűrer-kertben Alen Islamovic, az egykori Jugoszlávia legsikeresebb rockzenekaraiban, a Divlje Jagodéban és a Bijelo Dugmében működött énekes. Szegedről és a Vajdaságból is sokan elmentek, magyar és szerb szót egyaránt lehetett hallani a nézőtéren. Egy viszonylag jó módban élő, békés társadalom és az ifjúság emlékezetét idézték föl az 1970-80-as években született slágerek, amelyeket a közönség együtt énekelt az előadóval.

Egyre több országban veszélyezteti a sertésállományt az afrikai sertéspestis. Gyógyítani nem tudják, általánosan elfogadott, működőképes vakcina nem létezik ellene. Olyan kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országokban, mint Szerbia és Magyarország, emiatt is egyre csökken a sertésállomány. Ez rendszerint a kisebb sertéstermelő gazdaságok tönkremenésével, a hús drágulásával jár együtt.

Anyánk konyhája csaknem olyan fontos szerepet játszik életünk alakulásában, mint az anyanyelvünk, hangzott el Bajmokon, a Bunyevác Ételek Fesztiválján. Magyar és német nemzetiségi csoportok is megfőzték és kóstoltatták hagyományos ételeiket. A főszereplő idén a tarana – kolbászos krumplis tarhonya – volt.

A Mercedes-gyár Kecskemétre települése nemcsak a várost, hanem az agglomerációját is emelkedő pályára állította. A környékbeli falvakban nő a népesség, a fiatalok nem költöznek el, ingázó munkásokból letelepülők válnak. Virágoznak a vállalkozások, és nemcsak anyagi dolgokra telik a biztos jövedelemből, hanem kulturális értékmentésre és értékteremtésre is.

Azt hinné az ember, lekvárkészítésben már mindent kitalált az emberiség, de nem így van. A kecskeméti lekvárfőző versenyen évről évre többen indulnak, mindent vegyítenek majdnem mindennel; édeset a savanyúval, savasat az aromással. Immár a házi lekvár házi csomagolása is a népművészet magasába emelkedett.

A legnagyobb truvájt itt Bori Jenő villamosmérnök trükkös kerékpárjai jelentik, amelyek nem a megszokott erőátvitellel működnek, és „ezzel az emberi agyat teljesen megzavarják”. Ónodi Árpád, a kézműves söröket bemutató Sörfesztháza fő szervezője évről évre helyet ad különleges bemutatóknak: a veterán Zaporozsecek tavalyi nemzetközi találkozója után idén különleges kerékpár-bemutatók is várták Kiskunfélegyházán a házi sörök rajongóit.

Gyakran éri kritika a Tisza-parti településeket, hogy nem használják ki eléggé folyójuk idegenforgalmi vonzerejét. Tiszakécske nem ilyen. Számos egyéb attrakció mellett gyönyörű, rendezett a tiszai szabad strand. Belépődíj nincs, árnyas fák alatt ingyen lehet parkolni, a plázs selymes, a napernyők árnyékot adnak, a büfésor kínálata gazdag és viszonylag olcsó, a Wc tiszta és kulturált. Gyakran programot is kínálnak: mi például homokvár- és homokszobor-építő versenyen jártunk.

A bunyevác irodalom gyöngyszemei címmel könyvsorozatot indít a bajai Bunyevác Kulturális Intézet. Az első négy kötetet a napokban mutatták be Budapesten. A kétnyelvű, a bunyevác eredetinek a magyar tükörfordítását is tartalmazó könyvek a már jelentősen elmagyarosodott népcsoport gazdag kulturális örökségéből válogatnak.

Könyvet adtak ki barátai, munkatársai, tisztelői a 2017-ben elhunyt Farkas Gábor 80. születésnapja alkalmából A lámpagyújtogató címmel. Az egykori népművelő, közösségszervező volt az ötletgazdája, évtizedeken át fő megvalósítója a kecskeméti Csiperó Ifjúsági Fesztivál nemzetközi gyermektalálkozónak.

Május 20-án tartották idén a negyedszázados hagyományt követő magyar-román-szerb hármashatár-talákozót a Triplex Confinium emlékműnél. Mindkét hétvégi napon mindhárom irányba nyitott volt a határ, ezúttal először éjjel egy óráig (magyar idő szerint).

Az idén 70 éves Kriston-Vízi József munkásságából előző cikkünkben a játékkutatást és a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely élén eltöltött 16 évet mutattuk be. Alább arról írunk, hogy néprajzi gyűjtőútjain hogyan ismerte meg a hagyományok születését, a tradíciókat megőrző életmódot, rítusokat, közösségeket. Hogyan fedezte fel a helytörténeti gyűjteményeket, és próbálta a múzeumandragógiát (felnőttképzés) tartósan az egyetemi oktatás részévé tenni.

A muzeológusok legnagyobb szakmai elismerését, az Éri István-díjat kapta meg a minap Dr. Kriston-Vízi József etnográfus, kultúraközvetítő, játékkutató, helytörténeti gyűjtemények és hagyományőrző közösségek alapítója, szervezője. Kecskeméthez köti élete egyik legjelentősebb feladata, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely - amelynek 16 éven át volt igazgatója - munkájának felfuttatása.

Húsz éve kezdett működni Szentesen a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, amely kiemelkedően sikeres lett, megközelítette a hasonló holland vagy belga szövetkezetek színvonalát. Ahogyan a jubileumi megemlékezésen fogalmaztak: itt nem a szövetkezetnek van tagsága, hanem a tagságnak szövetkezete. Megtartották a hagyományos közösséget, miközben biztosítják a minőséget, a pontos szállítást, és folyamatos náluk az innováció.

A sikeres nőktől szinte minden interjúban megkérdezik, hogyan tudják összeegyeztetni a munkájukat a gyermekneveléssel. Sikeres férfiaktól ezt szinte sohasem kérdezik meg. Egyre több sikeres nő bukkan fel a tudomány világában, és egyre több kezdeményezés támogatja, hogy a lányok pályaválasztáskor a tudomány, különös hangsúllyal a természettudomány felé forduljanak.

Régóta Szeged ikonikus szobra lehetne, de közel száz év alatt sem sikerült felállítani Tápai Antal Hálóvető című alkotását. Nem készült el a Horthy-korszakban, tervezték, de nem valósították meg a Kádár-korszakban, és a rendszerváltás óta is sokadszorra rugaszkodnak neki a város kiváló polgárai, hogy immár közadakozásból fedezzék a szobor bronzba öntését és a posztamens megépítését.