Március 15-éig lehet pályaműveket beadni a Szegedi Tudományegyetem kulturális irodájának verspályázatára. Tajti Gabriella irodavezető szerint csúcsot fog dönteni a részvétel, és ez jelentős részben a vírusjárvány hatásának tulajdonítható. Ám ez arra is válasz, hogy a 21. században is írnak-e még verset a hallgatók.

2021. február elején újra elővették a Magyarország peremvidékét a gyorsforgalmi úthálózatba bekapcsoló M9-es autópálya tervét. Szekszárdon rendeztek tanácskozást egyes érintett városok vezetői és a térségek országgyűlési képviselőinek részvételével – de egyelőre csak a viták folytatódnak.

A Duna-Majna-Rajna vízi úton már csak Magyarország területén vannak gondok a teherhajózással. Sok a gázló, alacsony vízállás esetén nem, vagy csak félig megrakva közlekedhetnek a súlyosabb teherszállító hajók. 2023-tól itt is megkezdődik a meder rekonstrukciója.

Hóban, fagyban, tengelyig sárban dolgoznak az építők Röszke és Domaszék határában. Idén októberre készen kell lennie Magyarország és Szerbia között az 1200 milliméter átmérőjű, mindkét irányú szállításra alkalmas gázvezetéknek.

„Ez nem steak” jelszóval európai kampány indult az ellen, hogy mindenki által ismert és népszerű állati termékek nevét – kolbász, steak, burger – növényi eredetű utánzataikra is használni lehessen. Az egyik kezdeményező a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara volt.

Utoljára 2017 elején fagyott be a Duna és a Tisza, akkor a jeges árvíz elkerülése érdekében a magyar jégtörő hajók egészen Belgrádig bontották a torlódó jeget. Több mint 60 éves a magyar- szerb (jugoszláv) határvízi együttműködés, amely Jugoszlávia felbomlása után Horvátország Duna-menti szakaszának védelmét is biztosítja. A globális felmelegedés következtében újabban ritkán fagynak be a folyók – de nemcsak a meleg-, hanem a hideghullámok is szélsőségesebbek.

Könnyű legyen átjárni a határon dolgozni, tanulni, vagy csak egy szép színházi estére, különleges éttermi vacsorára. Az áruszállításban ne a drága és környezetszennyező közút, hanem a vasút és a vízi út kapja a legfontosabb szerepet. Úgy, mint Svájcban, vagy mint a német-francia-holland határon. A Szabadka-Bácsalmás-Baja álomvasút megvalósulása 2020 végére elérhető közelségbe került – erről beszélgettünk Csókási Eszterrel, a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetőjével.

Este nyolc után kihalt a város, lélek alig jár a Dugonics téren, a kivilágított rénszarvasnál, a szegedi gyerekek visszatérő kedvencénél. Néptelen a Reök-palota előtere, csak a visszafogottan elegáns díszvilágítás mutatja, hogy közeledik a karácsony. Járvány van, második hullám, naponta ezrek fertőződnek, közel kétszázan halnak meg Magyarországon. Nem olyan az idei karácsony, mint a többi.

Összesen 76,6 millió eurót költenek a 2014-2020 közti európai uniós költségvetési ciklusban a magyar-szerb határ menti fejlesztésekre az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Program keretében. Öt stratégiai és 106 kisebb projekt nyert el támogatást, közülük 34-et már sikeresen lezártak. Kiss-Parciu Pétert, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma regionális és határ menti gazdaságfejlesztésekért felelős helyettes államtitkárát arra kértük, értékelje az eltelt időszakot.

Amikor 1920-ban meghúzták a határt, az kettévágta a Szeged környéki fűszerpaprika-termő területet is. Az errefelé 200 éve termelt paprikát magyar fűszernek tartjuk, az életmódunk, az étkezési kultúránk részének – de termelése mindig erősen függött az időjárástól, a politikai és a gazdasági rendszerek változásától. Fűszerpaprika van is, lesz is – de kérdés, milyen lesz, és hol fog megteremni.

Az inváziós növényfajok terjedése jelenti a magyar természetvédelem legnagyobb kihívását, véli Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoport-vezetője. Károsítják a lakosság egészségét, árvízveszélyt okoznak az ártéri erdőkben, és megváltoztatják, rontják a természeti környezetünk állapotát.

Ritka fogás a libasült a magyar konyhán – jobbára csak Szent Márton napja (november 11.) és karácsony körül kerül az asztalra. Az utóbbi évtizedben a vendéglátóipar sikeresen elevenített fel a vallásos ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódó hagyományokat, többek közt a Márton-napi libalakomát is. Idén azonban a járvány ezt is ellehetetlenítette: a vendéglátás korlátozása miatt libafogásokat is csak elvitelre lehet rendelni.

A falusi, kisvárosi kulturális kínálatban csökkent a koncertek, színházi produkciók aránya, és nőtt az egyszemélyes kabarék, a Dumaszínház előadóinak jelenléte. Ez a trend sem egyértelmű, van, ahol bíznak a közönség fegyelmezettségében, és a korlátozások mellett is fenntartják a színes repertoárt.

Tizennyolc éves kor alatt eszik, afölött isszák az emberek a gyümölcsöt – bölcselkedik az árus a Napország Gyümölcse kistermelő vállalkozás házi lekvárokat árusító strandján. Nemcsak különleges termékeket, hanem garantáltan jó hangulatot is kínáltak Kecskeméten, az Aranyhomok Portéka Tanyai Termék és Kézműves Vásáron. Járványos időkben a szokásosnál is népszerűbbek a szabadtéri rendezvények.

A pacalnál csak a velő és a kakashere megosztóbb étel: van, aki imádja, van, aki viszolyog tőle. Úgy gondoljuk, a pacalpörköltet jellemzően útszéli csárdákban, nagydarab, macsó férfiak fogyasztják. Pedig nemcsak: kertvárosi családi éttermekben gurmand professzorok is. Mit mond el rólunk, hogy mit eszünk, hol eszünk, és akarunk-e ezzel valamilyen képet festeni magunkról? Kékesi Márk Zoltán szociológus Facebook-sorozatot ír a pacalról és társadalmi környezetéről.