A képregény több műfajt keverő, szerintem önálló művészeti ág – válaszolja definíciót kérő kérdésünkre Szabó Zoltán Ádám képregény-kritikus, -szakíró, a szegedi képregény-fesztivál egyik külső szervezője. Idén is nagy volt az érdeklődés a Somogyi-könyvtárban immár 17. alkalommal megrendezett program iránt. Többek között a legismertebb szegedi képregény-szerző, Pilcz Roland egységes új kötetbe rendezve mutatta be Kalyber Joe nevű hősének 25 év alatt feljegyzett legjobb kalandjait.

Az emberek részéről a már megszokott nagy érdeklődés kísérte az idei Fehér-tavi Darvadozást is, amelyen azonban a darvak a tavalyinál jóval kisebb számban jelentek meg. Az ok: az aszály miatt kevesebb gabona termett, kevesebb a kiszóródott mag, nem találnak elég élelmet. Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője szerint módosul a darvak vonulási útvonala – egyre többen választják a nyugat-európai irányt.

November 15-én gálaműsor keretében először adták át a Karikó Katalin Nobel-díjas biológus, a szegedi egyetem egykori hallgatója által alapított JATE-díjakat. Az alumnus (öregdiák) kategória kitüntetettje Ilia Mihály irodalomtörténész, irodalomszervező, irodalmár nemzedékek mentora lett. A kitüntetést Karikó Katalin mellett két egykori tanítványa, Zalán Tibor és Géczi János adta át.

Ha jó lenne a közösségi közlekedés, akkor szigorúbban lehetne fellépni az egyéni autóhasználat ellen a szegedi belvárosban, mondta az Újszegedi Bioépítészeti Napokon tartott előadásában Dr. Rigó Mihály közlekedési szakmérnök. Olcsóbb és gyorsabb lenne a tömegközlekedés, ha minden járaton a megfelelő méretű e-buszokat közlekedtetnék, és azok a lehető legrövidebb úton jutnának el a céljukhoz.

Több mint egymillió zártkerti parcellát tartanak nyilván Magyarországon, rajtuk kisebb-nagyobb rekreációs vagy lakóépülettel. Szegeden és Kecskeméten is ezres nagyságrendben osztottak ilyen telkeket az 1970-80-as években. Azóta több jelentős társadalmi változás érintette a kiskerteket és tulajdonosaikat. A kiskundorozsmai fiókkönyvtárban nemrég Vasárus Gábor szegedi önkormányzati képviselő, regionális kutató tartott előadást e speciális lakóhely és életforma problémáiról, azok lehetséges megoldásáról.

Lépni alig tudtunk múlt szombat este a szegedi Dóm téren az idei Bor tér (vagyis az őszi borfesztivál) színpadai és pavilonjai között, pedig 800 forintnál olcsóbban nem lehetett egy deci bort kapni. Magyarország legkiválóbb borászatai kínálták fantasztikus boraikat. A Bor tér öt napja is kevés volt végigenni, végiginni, végigszagolni a 160 kiállító összes portékáját.

102 milliméterrel esett kevesebb csapadék Szeged környékén a sokévi átlagnál. A Vajdaságban is az idei június a valaha volt legszárazabb hónap. Nagyon sok terv készül a vízvisszatartásra, az elsivatagosodás megállítására, de kérdés, lesz-e rá elég forrás és politikai akarat.

Idén áprilisban volt 75 éves a Szegeden élő és alkotó Lengyel András irodalomtörténész. Hatalmas életművet hozott létre – több mint 30 könyv, 700-nál több cikk és tanulmány került ki a keze alól. A magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségei tartották nagyra munkásságát, és ezt meg is fogalmazták. A róla szóló tanulmányok „Más gyertyát gyújtva…” című gyűjteményes kötetét a napokban mutatták be a szegedi Somogyi Könyvtárban.

A nyugat-európai országok határtérségeiben már kialakultak jó gyakorlatok arra, hogy a szomszédos országokban is érvényes egészségbiztosítási kártyával bármelyiknek a kijelölt területén igénybe lehessen venni egészségügyi ellátást. Így racionalizálni lehet az ellátó kapacitásokat, felszámolni a határközeli területek hátrányos helyzetét. Az Európai Parlament rendeletet hozott a közös európai uniós adattérről, amelyet néhány ország már be is épített a saját jogrendjébe.

„Addig nem megyünk nyugdíjba, ameddig ebből nem lesz valami”. . Szegedi és temesvári vezetők fogadkoztak így, amikor Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter valamint Sorin Mihai Grindeanu román szállítási és infrastruktúraügyekért felelős miniszter aláírták a Szeged-Temesvár vasút újraépítéséről szóló kormánymegállapodást.

Már régen nem a politikusok a főszereplői a határon átnyúló együttműködésnek a Duna-Körös-Maros Tisza (DKMT) Regionális Együttműködésben, hanem a térségben lakó polgárok. Ismerősök, azonos foglalkozást űzők, ugyanannak a hobbinak hódolók, helyi közösségek, művészeti csoportok járnak át a határon, hogy együtt tartsanak rendezvényeket. A magyar-szerb határon a legnagyobb problémát hosszú évek óta a határátkelés lassúsága, időbeli bizonytalansága jelenti. A Light Borders In DKMT projekt a határtérség szereplőit vonja be, hogy közös workshopokon tárják fel a problémákat, és tegyenek javaslatokat a helyzet javítására.

Egy kései szerelem kezdetén mesélte el új párjának Ballai József újságíró a táltos csikó történetét. Meg azt, hogy gyermekkorában életre szóló élmény volt, amikor először utazott autóval – a tíz kilométerre lévő Lajosmizsére, meg vissza. Mesélte már ezeket régebben a gyerekeinek is – de náluk nem aratott nagy sikert. Miért nem írod meg? – kérdezte Maja, az új társa. Ki emlékszik már ezekre rajtam kívül? – kérdezett vissza, de azért csak megírt néhányat, és föltette a Facebookra. A visszhang elsöprő volt: lájkok és megosztások százai.

Egyszerre globális és lokális probléma a madárinfluenza (főleg a H5N1 vírus) kártétele. Ezzel függ össze, hogy az Egyesült Államokban tojáshiány és drágaság van, de az is, hogy egyes nagy importőr országok – Japán, Malajzia, Thaiföld – nemcsak a fertőzött területekről tiltják le az importot, hanem onnan is, ahol vakcináznak a vírus ellen. Sőt: ha a víziszárnyasok kapják meg a védőoltást, az adott területről a csirkehús behozatalát is megtiltják.

Idén először nem a határnál volt a Temesvár-Szeged között szervezett kétnapos Bartók Kerékpártúra befutója, hanem Kübekháza főterén. Január 1-jén Románia beléphetett a Schengen Övezetbe, azóta szabad az átjárás Kübekháza és Óbéba között. Május 31-én 28. alkalommal rendezték meg a magyar-román-szerb hármashatár-találkozót a Triplex Confiniumnál – sok év kellett a határ átjárhatóságához, és egyelőre csak magyar-román viszonylatban valósult meg teljes mértékben – de megvalósult.

Mészáros Zsolt az első általános iskolai pedagógus, aki megkapta Szeged város egyik legmagasabb kitüntetését, a Pro Urbe Díjat. Nyolc évig járt diákként a Béke Utcai Általános Iskolába, közel tíz évig volt ott szaktanár, majd 32 évig igazgató. Vezetése alatt kiváló eredményeket értek el a befogadó iskola diákjai a legfontosabb készségek fejlesztésében. Igazgatóként az intézményi és szakmai szabadság, a tantestületi demokrácia, a módszertani változatosság híve volt, mert úgy tartja: ezek a siker zálogai.