Egyszerre globális és lokális probléma a madárinfluenza (főleg a H5N1 vírus) kártétele. Ezzel függ össze, hogy az Egyesült Államokban tojáshiány és drágaság van, de az is, hogy egyes nagy importőr országok – Japán, Malajzia, Thaiföld – nemcsak a fertőzött területekről tiltják le az importot, hanem onnan is, ahol vakcináznak a vírus ellen. Sőt: ha a víziszárnyasok kapják meg a védőoltást, az adott területről a csirkehús behozatalát is megtiltják.

Idén először nem a határnál volt a Temesvár-Szeged között szervezett kétnapos Bartók Kerékpártúra befutója, hanem Kübekháza főterén. Január 1-jén Románia beléphetett a Schengen Övezetbe, azóta szabad az átjárás Kübekháza és Óbéba között. Május 31-én 28. alkalommal rendezték meg a magyar-román-szerb hármashatár-találkozót a Triplex Confiniumnál – sok év kellett a határ átjárhatóságához, és egyelőre csak magyar-román viszonylatban valósult meg teljes mértékben – de megvalósult.

Mészáros Zsolt az első általános iskolai pedagógus, aki megkapta Szeged város egyik legmagasabb kitüntetését, a Pro Urbe Díjat. Nyolc évig járt diákként a Béke Utcai Általános Iskolába, közel tíz évig volt ott szaktanár, majd 32 évig igazgató. Vezetése alatt kiváló eredményeket értek el a befogadó iskola diákjai a legfontosabb készségek fejlesztésében. Igazgatóként az intézményi és szakmai szabadság, a tantestületi demokrácia, a módszertani változatosság híve volt, mert úgy tartja: ezek a siker zálogai.

Minden évben megtartják a Bálint Sándor Emléknapot az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban. A hányatott sorsú néprajztudóst Trogmayer Ottó, a múzeum egykori igazgatója nevezte el a „legszögedibb szögedi”-nek. Ahogyan az idei emléknapon Bárkányi Ildikó néprajzkutató fogalmazott: mindent tudott a szegedi életről. A személyes tapasztalatait formálta tudománnyá.

A boszorkányüldözési hullám a fejlett világ keleti peremére jutott el utoljára. Az 1728-as szegedi boszorkányperekben egyesült a balkáni népi hiedelemvilág, a német-alföldi démonológiai áltudomány, a helyi etnikai és politikai rivalizálás, valamint a korabeli joggyakorlat, amely egyértelmű bizonyítéknak fogadta el a kínzással kicsikart beismerő vallomást. Brandl Gergely szegedi történész tartott előadást a témáról az egyetem Klebelsberg Könyvtárában – ebből szemezgetünk.

A 21. században annyira felgyorsult az idő, hogy 100 év alatt 20 ezer korábbi évnek megfelelő fejlődést valósíthat meg az emberiség. Nem lehet úgy tenni, mintha a mesterséges intelligencia nem létezne. A gyerekeknek az a világ a természetes környezetük, amibe belenőnek. De vajon mennyivel van elmaradva az iskolarendszer a mai, és még inkább a holnapi követelményektől? A Mentorháló rendezvénysorozat keretében dr. Gyarmathy Éva pszichológus beszélt erről a szegedi IH Rendezvényházban.

Idén már második alkalommal foglaltak le nagy mennyiségű szorongáscsökkentő, hangulatjavító gyógyszert a röszkei határállomáson. Április 12-én egy svéd rendszámú furgonban találtak kétféle nyugtatót, összesen 126 ezer szemet. Rendszeresek az ilyen fogások Röszkénél. Utánanéztünk, milyen okok állnak a Balkánról Nyugat- és Észak-Európába történő gyógyszercsempészet hátterében.

Nemcsak a gabonaföldeknek tett jót a márciusi eső, hanem előcsalta a gombanaptárban első helyen szereplő kucsmagombákat is. A Covid-járvány óta egyre népszerűbb a Dél-Alföldön a gombászás. A nagyobb városokban sűrűn indul gombaismereti tanfolyam, a zsákmányszerző jutalom sokakat rendszeres természetjárásra késztet. A klímaváltozás és a gyakori aszály miatt azonban errefelé sok a gombász, kevés a gomba.

Mindenkit táncra buzdított Margerita Abita, a Barcelona Gipsy balKan Orchestra énekesnője március 20-án, a szabadkai koncertjük elején. Aztán gyorsan körbenézett a gyönyörű teremben – a felújított szecessziós zsinagógában – és hozzátette: de csak ha nem tiltja valamilyen szabály. Nem tiltotta. Táncoltak is, de nem sokan: szűk volt a hely, zsúfolásig megtöltve földszint és karzat.

Mivel hogy az nem lakható bolygó – adta meg a választ a közönséget leginkább érdeklő kérdésre Kiss László csillagász, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában tartott előadásában. A Marson nincs levegő. Van légkör, de széndioxidból áll. Nappal mínusz 20 fok a hőmérséklet, éjjel mínusz 80. Mivel nincs mágneses tere, halálos ott a sugárzás. Jobban járunk, ha nem tesszük tönkre a Földet, hogy ne kelljen innen elköltözni, vonta le a tanulságot.

Szeged szíve a Móra-parkba költözött – ezt a címet adtuk 2020 végén a zenélő szökőkút megnyitásáról szóló videoriportnak a honlapunkon. A szökőkút – műalkotás, írtuk akkor, névjegye lehet a városnak. A kultúra tükre – ezt a címet adta képének a napokban megnyílt Szeged Press 2025 fotókiállításon Seffer Zsuzsanna. A képen – egy zápor vagy a szökő vízsugarak leállása után – fejjel lefelé tükröződik egy tócsában a Közművelődési Palota, amely otthont ad a kiállításnak.

Sokan eljöttek arra a nyilvános beszélgetésre, amelyet a Szeged Jövője Egyesület szervezett a város iparpolitikájáról az Ifjúsági Házban. A központi téma a kínai BYD Autógyár letelepedése volt. A szervezők szerint lehetőséget kívántak teremteni arra, hogy város polgárai véleményt mondjanak a szegediek jövőjét alapvetően befolyásoló fejlesztésről.

Sok településen tartanak böllérnapot, ahol a hozzáértők levágják a disznót, feldolgozzák, az érdeklődők bámészkodnak, esznek-isznak, megnyalják a tíz ujjukat, a helyi kultúrcsoportok műsort adnak, de olyat még nem láttunk, ahol történész tart előadást arról, hogyan alakultak a „disznóságok a népszokásokban”. Kunfehértón, a Kunfehér Toron ilyen is van. Végső István vezetésével lehet térben és időben tájékozódni a disznótorok történetében.

Időről időre változik a társadalmak viszonya a természeti környezethez. Bizonyos időszakokban „legyőzni”, „igába hajtani” próbálják a természetet, majd az idők változásával a természeti értékek megőrzése kerül előtérbe. Ötven éve, 1975. január 1-jén alakult meg a Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek feladata, hogy a Duna-Tisza köze – régi nevén: Két víz köze – természeti értékeit számba vegye és védelmezze.

Vannak települések a Dél-Alföldön, például a Szeged melletti Domaszék, ahol a sárgarépa-termesztés az egyik legfontosabb forrása a megélhetésnek. Termelik fóliasátorban és szabad földben, eladják nagykereskedőnek, vagy háziasszonyoknak Szegeden, a Mars téri piacon. A szakértelem és a szorgalom mellett a nemzetközi piaci viszonyoktól is függ, mennyit kap a homokháti termelő az árujáért.