A szabadkai Városi múzeumban folyamatban van „A csodálatos kenyérszaporítás” című, újonnan felfedezett festmény restaurációja. A kép az elfeledett barokk festő, Paulus Antonius Senser (1716-1758) ópuszának műve, melyet 1747-ben készített.

Több balkáni országban a kamionok csak rendőrség által felvezetett konvojban közlekedhetnek a koronavírus járvány miatt. Órákba telik, mire összeáll egy 50-60 járműből álló konvoj, de ha egyszer végre elindul, akkor sem lehet kiállni belőle, ha lejárt a vezetési idő, ha wc-zni kellene, vagy ha a sofőr majdnem elalszik a fáradtságtól.

Az asztalosmesterség az egyik legrégebbi foglalkozás, a hagyományos asztalosszerszámok pedig már az ókori Egyiptomban is ismertek voltak. A technológia fejlődésével és a gépek megjelensével, melyek egyre gyakrabban váltják fel a fárasztó és időigényes kialakítási eljárásokat, a hagyományos asztalosmesterség lassan feledésbe merül. A fiatal kumani asztalos, Ivan Cvetić hozzájárul ahhoz, hogy ez mégse történjen meg.

A fiatal szabadkai, Leon Hemi a „Spartak” úszóiskola új ékköve, aki az észak-bácskai csapat új, tehetséges úszógenerációjának legjobbja. A pionor kategória rszágos rekordjainak büszke tulajdonosa, nemrégiben pedig egy 13 éves rekordot is megdöntött.

Biztosítottnak látszik, hogy a kitűzött határidőre, 2020. szeptember 28-ára befejeződik a Babeca projekt megvalósítása – a Baja-Bezdáni-csatona térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése.

Az óbecsei „Đido” Művelődési Egyesület „Prelo” szakosztályának tagjai csatlakoztak azok seregéhez, akik a napokban Szabadkán fáradhatatlanul készítik a védőmaszkokat. Éjjel-nappal készítik a többszöri használatra alkalmas maszkokat, melyeket ingyen osztanak szét a lakosok között.

Júliusban készült az első jegyzék a fertőzöttekről, és másfél hónap alatt végigszáguldott a városon a veszedelem. Egyedül szeptember 13-án 15 halottat számoltak, három sírásó dolgozott egész nap a temetőben. Akkorra már a fiatal, 32 éves városbíró is áldozatul esett a kórnak. Így írja le hiteles források alapján a város egyik nagy tragédiáját, az 1855. évi kolerajárványt dr. Horváth Zoltán címzetes egyetemi tanár, aki 2011-es nyugdíjba vonulása óta Bácsalmás és környéke helytörténeti kutatásaira fordítja idejét.

Magyarország egyik legszebb neogót stílusú épülete a Kelebia és Tompa közti tanyavilágban álló, a budapesti Mátyás templom kicsinyített másaként is emlegetett Szent Anna templom. Lehetne idegenforgalmi attrakció, de egyelőre a puszta fenntartása sem egyszerű feladat.

Csáth Géza élete és munkái című monográfiájáért Artisjus Irodalmi Díjat kapott dr. Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténész professzora. Könyve a szabadkai születésű, az első világháború után néhány évtizedre teljesen és méltatlanul elfeledett kiváló író életrajzának és szerteágazó életművének komplex bemutatása. Csáth élete és utóélete egyaránt ezer szállal kötődik térségünkhöz – erről is kérdeztük a professzort.

Érdemes-e a 21. században összegyűjteni annak a népi kultúrának a még fennmaradt részeit, amelynek alkotó közege, egy magyar kisvárost körülvevő hagyományos paraszti világ több nemzedékkel korábban felbomlott? Romsics Imre néprajzkutató szerint nemcsak megőrizendő, hanem a mai kulturális közösségek számára újraalkotható örökséget jelent a kalocsai szállásokon egykor énekelt dalkincs. Kalocsán a variációkkal együtt mintegy 900 dal kottáját és szövegét gyűjtötték egybe egy megjelenés előtt álló kötetben.

Nagy nehézséget okoz a magyarországi munkáltatóknak és a vajdasági munkavállalóknak a magyar-szerb határnak a koronavírus-járvány miatti lezárása. Vannak, akik Magyarországon rekedtek, mivel nem akarták feladni a munkahelyüket. Egyes munkáltatók átmeneti szállásokat alakítanak ki számukra.

A Szabadkai homokpuszta védett területén megkezdődött az egyhajúvirág számlálása. A „Palics-Ludas” közvállalat munkásai az elkövetkező időszakban bejárják azokat a helyeket, melyeken ez az őshonos, védett virág megtalálható. E virágfajtából Szerbiában nő a legtöbb.

Mekkora és milyen volt a kultúra „aranykora” Szabadkán a volt Jugoszlávia idejében, megtudhatjuk a „Kulturális gyakorlatok és helyszínek: szabadkai visszatekintés” dokumentum-kiállításon, a palicsi Magyar Művelődési Központban.

A szabadkai „Digital Hive” IT központban megtartották a RILIAM—Regionális innovációs laboratórium az ipari automatizációért és mechatronikáért” elnevezésű projektum zárókonferenciáját, melyet Magyarország és Szerbia határon átnyúló együttműködésének keretein belül valósítottak meg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtsanak a kis-és közepes méretű vállalkozásoknak az innovációs technológia alkalmazásának területén.

A sötétség a természet egyre értékesebb része. Ma már csak kevés helyen látni az eget számottevő fényszennyeződés nélkül, úgy, ahogyan az ipari üzemek és a nagy hatású közvilágítás elterjedése előtt láthatták eleink. Minél kevesebb fényszennyezés éri az éjszakai égboltot, annál jobbak a feltételei a csillagászati kutatásnak. Újvidéki és bajai csillagászok egy IPA-program támogatásával dolgoznak együtt a kutatást és idegenforgalmat együtt szolgáló fejlesztéscsokron.