A 21. században annyira felgyorsult az idő, hogy 100 év alatt 20 ezer korábbi évnek megfelelő fejlődést valósíthat meg az emberiség. Nem lehet úgy tenni, mintha a mesterséges intelligencia nem létezne. A gyerekeknek az a világ a természetes környezetük, amibe belenőnek. De vajon mennyivel van elmaradva az iskolarendszer a mai, és még inkább a holnapi követelményektől? A Mentorháló rendezvénysorozat keretében dr. Gyarmathy Éva pszichológus beszélt erről a szegedi IH Rendezvényházban.

Idén már második alkalommal foglaltak le nagy mennyiségű szorongáscsökkentő, hangulatjavító gyógyszert a röszkei határállomáson. Április 12-én egy svéd rendszámú furgonban találtak kétféle nyugtatót, összesen 126 ezer szemet. Rendszeresek az ilyen fogások Röszkénél. Utánanéztünk, milyen okok állnak a Balkánról Nyugat- és Észak-Európába történő gyógyszercsempészet hátterében.

Nemcsak a gabonaföldeknek tett jót a márciusi eső, hanem előcsalta a gombanaptárban első helyen szereplő kucsmagombákat is. A Covid-járvány óta egyre népszerűbb a Dél-Alföldön a gombászás. A nagyobb városokban sűrűn indul gombaismereti tanfolyam, a zsákmányszerző jutalom sokakat rendszeres természetjárásra késztet. A klímaváltozás és a gyakori aszály miatt azonban errefelé sok a gombász, kevés a gomba.

Mindenkit táncra buzdított Margerita Abita, a Barcelona Gipsy balKan Orchestra énekesnője március 20-án, a szabadkai koncertjük elején. Aztán gyorsan körbenézett a gyönyörű teremben – a felújított szecessziós zsinagógában – és hozzátette: de csak ha nem tiltja valamilyen szabály. Nem tiltotta. Táncoltak is, de nem sokan: szűk volt a hely, zsúfolásig megtöltve földszint és karzat.

Mivel hogy az nem lakható bolygó – adta meg a választ a közönséget leginkább érdeklő kérdésre Kiss László csillagász, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában tartott előadásában. A Marson nincs levegő. Van légkör, de széndioxidból áll. Nappal mínusz 20 fok a hőmérséklet, éjjel mínusz 80. Mivel nincs mágneses tere, halálos ott a sugárzás. Jobban járunk, ha nem tesszük tönkre a Földet, hogy ne kelljen innen elköltözni, vonta le a tanulságot.

Szeged szíve a Móra-parkba költözött – ezt a címet adtuk 2020 végén a zenélő szökőkút megnyitásáról szóló videoriportnak a honlapunkon. A szökőkút – műalkotás, írtuk akkor, névjegye lehet a városnak. A kultúra tükre – ezt a címet adta képének a napokban megnyílt Szeged Press 2025 fotókiállításon Seffer Zsuzsanna. A képen – egy zápor vagy a szökő vízsugarak leállása után – fejjel lefelé tükröződik egy tócsában a Közművelődési Palota, amely otthont ad a kiállításnak.

Sokan eljöttek arra a nyilvános beszélgetésre, amelyet a Szeged Jövője Egyesület szervezett a város iparpolitikájáról az Ifjúsági Házban. A központi téma a kínai BYD Autógyár letelepedése volt. A szervezők szerint lehetőséget kívántak teremteni arra, hogy város polgárai véleményt mondjanak a szegediek jövőjét alapvetően befolyásoló fejlesztésről.

Sok településen tartanak böllérnapot, ahol a hozzáértők levágják a disznót, feldolgozzák, az érdeklődők bámészkodnak, esznek-isznak, megnyalják a tíz ujjukat, a helyi kultúrcsoportok műsort adnak, de olyat még nem láttunk, ahol történész tart előadást arról, hogyan alakultak a „disznóságok a népszokásokban”. Kunfehértón, a Kunfehér Toron ilyen is van. Végső István vezetésével lehet térben és időben tájékozódni a disznótorok történetében.

Időről időre változik a társadalmak viszonya a természeti környezethez. Bizonyos időszakokban „legyőzni”, „igába hajtani” próbálják a természetet, majd az idők változásával a természeti értékek megőrzése kerül előtérbe. Ötven éve, 1975. január 1-jén alakult meg a Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek feladata, hogy a Duna-Tisza köze – régi nevén: Két víz köze – természeti értékeit számba vegye és védelmezze.

Vannak települések a Dél-Alföldön, például a Szeged melletti Domaszék, ahol a sárgarépa-termesztés az egyik legfontosabb forrása a megélhetésnek. Termelik fóliasátorban és szabad földben, eladják nagykereskedőnek, vagy háziasszonyoknak Szegeden, a Mars téri piacon. A szakértelem és a szorgalom mellett a nemzetközi piaci viszonyoktól is függ, mennyit kap a homokháti termelő az árujáért.

Tizennégy évet kellett várnia a román és a bolgár embereknek, vállalkozásoknak, hogy az Európai Unió után a Schengeni Övezetnek is teljes jogú tagjai lehessenek. 2025. január 1-jétől nemcsak Nagylaktól Amsterdamig, hanem végre a török határon lévő Edirnétől Nagylakig is szabaddá vált az út. Magyarországról nézve már csak a magyar-szerb határon szokás a több órás, kamionoknak több napos várakozás. Összefoglaljuk, miért késett a Schengeni Övezet bővítése, és milyen hatással jár térségünkre, hogy végre fölemelték a sorompókat.

December 21-én volt száz éve, hogy megszületett Tóth Béla író, 16 éven át a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója, a Szegedi Írók Társasága első elnöke. Volt munkatársai, írótársai, a szegedi önkormányzat kulturális bizottsága és tisztelői emléknapot tartottak a Szegedi Akadémiai Bizottság épületében, és emléktáblát avattak azon a Bokor utcai házon, amelyben évtizedekig élt.

Nehéz újat mutatni és mondani egy olyan fesztiválon, amelyet 38 éve rendeztek meg először, és három covidos esztendő kivételével minden karácsony előtt újra megrendeznek. Színpompás volt idén is a FLORA Virágfesztivál és a Keceli Országos Fazekas Fesztivál. A december eleji hosszú hétvégét ádventi forgataggal is kiegészítették a gyerekek kedvéért. A versenyző virágkötők ezúttal autókat és motorokat díszítettek fel, és a motorversenyző Mikulásnak kötöttek névnapi csokrot.

Ettek önök már vadkacsakolbászt, áfonyás-erdei gyümölcsös mustárral? És halkolbászt? Fölmerülhet a kérdés, hogy lehet-e akármilyen húsféléből kolbászt készíteni. A nemesnádudvari Vadgasztronómiai és Borfesztiválon azt a választ kaptuk, hogy igen, lehet. Kérdés még az is, hogy érdemes-e megdarálni és bélbe tölteni olyasmit, amit más formában évszázadok óta fogyasztunk élvezettel. Nem biztos. De próbálkozni soha nem árthat.

Végel Lászlót jellemzi ezzel a kifejezéssel Virág Zoltán irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, akinek Régiókon átívelő összetartozások című könyvéről tartottak pódiumbeszélgetést Szegeden, a Grand Café Mozi és Kávézóban. A szerző e szemléletes kifejezést önmagára is érthette volna. Beszélgetőtársa Losoncz Alpár filozófus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja volt.