Az 1990-es években, a gazdasági rendszerváltozás sodrában számos magyar céget vásároltak meg francia befektetők. Szeged frankofón egyetemi és kulturális kapcsolatai fontos szerepet játszottak a gazdasági kapcsolatok felerősödésében, a francia cégek pedig támogatták francia kultúra magyarországi szervezeteit és rendezvényeit.

A szegedi Somogyi-könyvtár is bezárt karácsony előtt az energiaválság miatt, és csak március 5-én nyit ki újra. Mindössze három lakótelepi fiókkönyvtár maradt nyitva – de ott, meg a Nagyállomáson működő ideiglenes könyvtárponton szombatonként tematikus családi napokat rendeztek a könyvtár munkatársai.

A gyermek nem érzékeli a különbséget a „diákcsíny” és a bűncselekmény között. Számos feladata között a magyar rendőrség az iskolák és a diákok biztonságával, felvilágosítással, a fiatalok körében baleset- és bűnmegelőzéssel is foglalkozik.

Február 11-ét 2015-ben nyilvánította az ENSZ a „Nők és lányok a tudományban” világnapjának. A cél, hogy ráirányítsák a figyelmet a nemek közötti egyenlőtlenségre a tudományban. Ennek egyik lehetősége, hogy példaképeket állítanak – ilyenné vált a magyar Karikó Katalin is, akinek a világszerte kapott kitüntetéseit bemutató fotókiállítás nyílt a világnapra a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

Emlékkönyvet adtak ki szegedi irodalmárok Ördögh Szilveszter Szeged-Alsóvárosról származó József Attila-díjas író munkásságáról Szilvesztertől, Szilveszterről címmel. A fiatalon elhunyt író szerkesztőnek is kiváló volt. Tőle és róla szóló írások vannak a könyvben. A bemutatóra zsúfolásig megtelt az Alsóvárosi Kultúrház emeleti terme.

Január 28-án vőfélytalálkozót és népviseletes bált tartanak Szabadkán, a Népkörben. A 21. században is vannak lakodalmak, és szükség van tapasztalt, jó humorú, határozott ceremóniamesterre, aki „levezényli” azokat. A lakodalom és a vőfélyek körül sok minden változott – lényeges dolgokban azonban tovább élnek a hagyományok

1922-ben állt munkába az első „kócsagőr” a Kis-Balatonnál – attól az időponttól számítják a természetvédelmi őrszolgálat kezdetét. Ma Magyarország 10 nemzeti parkjánál 251 természetvédelmi őr dolgozik. Munkájuk nagyon összetett – de gyönyörű. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 32 természetvédelmi őrt foglalkoztat – néhányukkal beszélgettünk a hivatásukról.

Zentán és környékén készültek a Szebeni Műhely Fotográfiai Alkotócsoport idei nyári táborának fotói, amelyekből Karácsony előtt nyílt kiállítás Budapesten, a Csokonai Művelődési és Rendezvényházban. Az alkotók közül a szegedi Németh György, aki a zentai helyszínt javasolta, mesél arról, miként látták a vajdasági kisvárost a főként nagyvárosban élő és dolgozó magyarországi fotósok. Rendelkezésünkre bocsátotta a kiállításon bemutatott néhány fotójuk másolatát is.

Ünnepi közgyűléssel emlékeztek meg a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés fennállásának 25. évfordulójáról Aradon. A magyar részről Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyét, Szerbiából a Vajdaságot, román oldalról Arad, Temes és Krassó-Szörény megyét magába foglaló együttműködési szervezet vezetői felelevenítették az elmúlt negyed évszázad legfontosabb együttműködéseit, szóltak a folyamatban lévő projektekről és a távlati elképzelésekről.

Ez a felirata annak a díszes kulacsnak, amely Mód László kultúratörténész, néprajzkutató által a Kadarkáról gyűjtött tárgyi emlékek között az egyik legbecsesebb darab. A magyar-szerb határon átnyúló együttműködéssel, európai uniós támogatással megvalósult EduWine projekt keretében szakmai előadással, kóstolással és városnézéssel egybekötött Kadarka Szalont rendeztek Szegeden.

Egyszer megkóstoljuk így is: ropogós, friss kenyérrel szemezgetjük a vékony héjú, édes levű, fűszeres Kadarka szőlőt. Gyümölcsként is fogyasztották fél évezredes ismert története során ennek a borfajtának a fürtjeit. A belőlük készült bort a néhány éve a magyar-román-szerb területek együttműködését, közös fejlesztését koordináló DKMT Eurorégió borának választottak. Hosszú múltja után milyen jövője lehet a Kadarkának?

Négy éve még közel 60 ezer daru pihent meg a Szeged melletti Fehér-tónál. Mára 30-35 ezer közé csökkent a számuk, mert a vonulási útvonal fokozatosan Nyugatra tolódik. Tömeges megjelenésük így is turistalátványosság. Idén veterán autók találkozóját is rendeztek a Darvadozás ünnepén: a madárfanok rácsodálkoztak az öreg autókra, az oldtimerek rajongói a krúgató madárseregre.

Másfél óra alatt érkezik a Napból a Földre annyi energia, amennyi az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartására egy egész évig elegendő lenne. A földi élet energiaellátásának alapja a napfény – de ezt a növények még mindig hatékonyabban képesek felhasználni, mint a nagy tudású emberiség. A háborúk, válságok a megújuló energiák, köztük kiemelten a napenergia kinyerését és széles körű felhasználását is gyorsítják.

Végül az is ingyen parkolhatott a lajosmizsei boszorkányszombaton, aki nem söprűnyélen érkezett, mivel hogy a Bács-Kiskun vármegyei kisvárosban nincs is fizető parkolás. Összesen 36 boszorkány, ördög és a kaszáját lengető halál nevezett be a rémségversenybe. Beöltözés és smink előtt a boszorkányok hamvas gyermekeknek látszottak, szipirtyóhoz illő bibircsókos orrot a sminkszobában kellett ragasztaniuk.

Addig van jelölt helyed a temetőben, ameddig a hátra maradottak kifizetik a sírhelyedet. A földi maradványok egy idő után elválnak az egykor volt ember emlékétől. A gondoskodó utókor megteheti, hogy hosszú időre fenntartja az emlékedet, akkor is, ha nem kiemelkedő ember voltál, hanem az egykori közösség tagja. Garán a mai bunyevácok emléktemetőt létesítettek elődeiknek.