A magyar-szerb és a szerb-román határ mentén is valószínűleg hasonlóak a viszonyok, mint amelyeket a magyar-román határ két oldalán vettek számba a JEDI projekt résztvevői. (A JEDI – Joint Employment-Driven Initiative – Magyar-román Tehetségmegtartási és -vonzási Akcióterv az Európai Unió támogatásával megvalósuló együttműködési program, amelyben összesen hat intézmény vesz részt Temes és Arad megyéből, továbbá Csongrád-Csanád vármegyéből.) Jellemzően csökken és idősödik a népesség ezekben a térségekben. A fiatalok, jól képzett emberek elvándorolnak – országon belül, vagy akár más országokba. Az Európai Határrégiók Egyesülete szorgalmazza e folyamat megállítását vagy visszafordítását. Ez csak úgy lehetséges, ha a képzett és tehetséges fiatalok megfelelő munkát, jövedelmet és vonzó lakhatási feltételeket találnak az országhatárok közelében is. Ahhoz, hogy az országhatár ne vágja szét a térség munkaerőpiacát, át lehessen járni dolgozni a szomszédba, a határoknak könnyen átjárhatóknak kell lennie. Még Románia és Magyarország viszonylatában is gond van ezzel – szárazföldi határait tekintve Románia egyelőre nem része a Schengen Övezetnek. Szerbiának pedig az Európai Uniós csatlakozásra is várnia kell.

A JEDI projekt magyar-román célterületének SWOT-analíziséből kiderül: erősség, hogy javul a képzés helyzete. Még úgy is jelentős a munkahelykínálat, hogy a befektetőket hátráltatja a speciális képzettségű munkavállalók hiánya. Két nagy egyetemi központ, Szeged és Temesvár található a térségben. Ezek jelentős kulturális központok is. Jók és változatosak a rekreációs célokat szolgáló természeti adottságok. Gyengeség, hogy az elmúlt bő évtizedben átlag 4,7 százalékkal csökkent a térség lakossága. Jelentős a fiatal és képzett lakosság elvándorlása. Temes megye kivételével a bérek alacsonyabbak a saját országon belüli összehasonlításban is. A kisebb településeken hiányosak a szolgáltatások. Egymás nyelvének nem ismerése akadályozza az üzleti és a személyes kapcsolatok fejlődését. Ugyan a lakóingatlanok árai viszonylag alacsonyak, ám a helyben megkereshető jövedelmekhez képest mégis nehéz lakást szerezni.

Lehetőség, hogy most már belátható közelségbe került Románia teljes jogú schengeni integrációja. Fokozott figyelem és uniós támogatás várható a népességmegtartást szolgáló fejlesztések számára. A digitalizáció magával hozza, hogy fiatal digitális nomádok települjenek le a térségben. Veszélyt jelent viszont, hogy európai és globális válsághelyzetek alakulnak ki, amelyek elbizonytalanítják a fiatalok jövőképét. A bizonytalanságot fokozza, hogy egyelőre nem világos, milyen munkaerő-piaci folyamatokat indít be a robotizáció és a mesterséges intelligencia terjedése.

A JEDI projekt közös jövőképe szerint 2030-ra határon átnyúló, integrált gazdaság alakul ki a térségben, amely nemcsak helyben tudja tartani a tehetséges fiatalokat, hanem Európából is magához tud vonzani olyan képzett szakembereket, akik tovább fokozzák a térség nemzetközi versenyképességét.