A 21. században annyira felgyorsult az idő, hogy 100 év alatt 20 ezer korábbi évnek megfelelő fejlődést valósíthat meg az emberiség. Nem lehet úgy tenni, mintha a mesterséges intelligencia nem létezne. A gyerekeknek az a világ a természetes környezetük, amibe belenőnek. De vajon mennyivel van elmaradva az iskolarendszer a mai, és még inkább a holnapi követelményektől? A Mentorháló rendezvénysorozat keretében dr. Gyarmathy Éva pszichológus beszélt erről a szegedi IH Rendezvényházban.

Mindenkit táncra buzdított Margerita Abita, a Barcelona Gipsy balKan Orchestra énekesnője március 20-án, a szabadkai koncertjük elején. Aztán gyorsan körbenézett a gyönyörű teremben – a felújított szecessziós zsinagógában – és hozzátette: de csak ha nem tiltja valamilyen szabály. Nem tiltotta. Táncoltak is, de nem sokan: szűk volt a hely, zsúfolásig megtöltve földszint és karzat.

Mivel hogy az nem lakható bolygó – adta meg a választ a közönséget leginkább érdeklő kérdésre Kiss László csillagász, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában tartott előadásában. A Marson nincs levegő. Van légkör, de széndioxidból áll. Nappal mínusz 20 fok a hőmérséklet, éjjel mínusz 80. Mivel nincs mágneses tere, halálos ott a sugárzás. Jobban járunk, ha nem tesszük tönkre a Földet, hogy ne kelljen innen elköltözni, vonta le a tanulságot.

Szeged szíve a Móra-parkba költözött – ezt a címet adtuk 2020 végén a zenélő szökőkút megnyitásáról szóló videoriportnak a honlapunkon. A szökőkút – műalkotás, írtuk akkor, névjegye lehet a városnak. A kultúra tükre – ezt a címet adta képének a napokban megnyílt Szeged Press 2025 fotókiállításon Seffer Zsuzsanna. A képen – egy zápor vagy a szökő vízsugarak leállása után – fejjel lefelé tükröződik egy tócsában a Közművelődési Palota, amely otthont ad a kiállításnak.

Sok településen tartanak böllérnapot, ahol a hozzáértők levágják a disznót, feldolgozzák, az érdeklődők bámészkodnak, esznek-isznak, megnyalják a tíz ujjukat, a helyi kultúrcsoportok műsort adnak, de olyat még nem láttunk, ahol történész tart előadást arról, hogyan alakultak a „disznóságok a népszokásokban”. Kunfehértón, a Kunfehér Toron ilyen is van. Végső István vezetésével lehet térben és időben tájékozódni a disznótorok történetében.

December 21-én volt száz éve, hogy megszületett Tóth Béla író, 16 éven át a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója, a Szegedi Írók Társasága első elnöke. Volt munkatársai, írótársai, a szegedi önkormányzat kulturális bizottsága és tisztelői emléknapot tartottak a Szegedi Akadémiai Bizottság épületében, és emléktáblát avattak azon a Bokor utcai házon, amelyben évtizedekig élt.

Végel Lászlót jellemzi ezzel a kifejezéssel Virág Zoltán irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, akinek Régiókon átívelő összetartozások című könyvéről tartottak pódiumbeszélgetést Szegeden, a Grand Café Mozi és Kávézóban. A szerző e szemléletes kifejezést önmagára is érthette volna. Beszélgetőtársa Losoncz Alpár filozófus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja volt.

Alapesetben az életünk nem látványpékség. Barátkozni kell a gondolattal, hogy másnak élmény lehet látni is azt, amit csinálunk. Nemcsak a végeredménye, a házi pálinka, a ribizlidzsem, a kecskesajt, az őrölt fűszerpaprika, hanem a látvány is, ahogyan elkészítjük. Idegenforgalmi vonzerő, jövedelemforrás, népességmegtartó erő lehet a felélesztett hagyomány. A Rural Foodtour elnevezésű, az Interreg IPA magyar-szerb határon átnyúló együttműködési program ennek jó gyakorlatait mutatja be kisfilmek és mobilapplikációk készítésével, és népszerűsíti őket a közösségi média felhasználásával.

Egy kelebiai tanyasorról indult Kazi Roland képzőművész pályája. A fiatal alkotó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett 2014-ben. Mestermunkája, a Hiedelemverkli egy csapásra ismertté tette nevét képzőművészeti alkotói körökben. Formáját nézve az interaktív installáció ötvözi a tanulmányai során megtanult, egymástól sokszor meglepően távoli képzőművészeti technikákat, tartalmában pedig szülőföldje népi hiedelemvilágából mutat fel részleteket. A Hiedelemverklit is bemutatták a Kelebia száz éves fennállása alkalmából rendezett kiállításon.

Nem könnyű az átkelés Magyarország és Szerbia között a jelenlegi schengeni határokon át. A magyar-szerb határtérségben jelenleg is számos területen működnek együtt a két ország polgárai, vállalkozásai, civil szervezetei, és további jelentős fejlődés várható. Ehhez azonban nagymértékben javítani kellene a határátlépés feltételeit, bevonva az előkészítésbe a helyi szereplőket: önkormányzatokat, vállalkozókat, idegenforgalmi szereplőket, naponta a határon túlra ingázó, tanulni és dolgozni járó embereket. Ezt segíti a DKMT Eurorégió és a vajdasági tartományi kormány új projektje, amely megszólítja az érintetteket, helyzetfelmérést, párbeszédet, tanulmányokat és a döntéshozóknak címzett szakmai javaslatokat hoz létre.

Emilija Gasic 78 nap című filmje nyerte el idén a nemzetközi zsűri és a közönség díját is az Európai Filmek Palicsi Fesztiválján. A mű 1999-be, abba a 78 napba vezet vissza, amikor a NATO repülőgépei bombázták Jugoszláviát. Három lánytestvér nézőpontjából mutatja be azokat az időket: a félelmet, a féltést, és azt, hogy az emberek, pláne a gyermekek a legszörnyűbb időkben is élni akarják az életüket.

A gyermeknapi átadáskor még csak remélték a felsőszentivániak, hogy az újonnan épült játszóterük több lesz, mint a kisgyerekek önfeledt szabadtéri játékának helyszíne. Azóta kiderült: jól gondolták, közösségszervező, településfejlesztő, turistavonzó kezdeményezések kezdenek kapcsolódni hozzá.

Negyven-ötven éves meglett férfiak játszottak újra gyermeki örömmel az 1980-as, ’90-es években újdonságnak számító régi, legendás számítógépeken. A mai nyugdíjasok még olyan korban nőttek fel, amikor nem volt a mindennapok része a számítógép – de a gyermekeik már játszottak Commodore-ral, kis, kézi videojátékokkal. Retro számítógépeket bemutató kiállításon jártunk.

Több évezreden át élt szoros kapcsolatban az ember a lovakkal. Harcban, szállításban, utazásban használtuk fizikai erejüket, míg nem születtek hatékonyabb megoldások. Érzelmileg is kötődünk a lovakhoz. Amikor a lovas hadseregek és békés igavonók ideje lejárt, új feladatokat talált kedvenceinek az ember: hobbyt, sportot, idegenforgalmat, terápiás alkalmazást. Egy idén induló Interreg IPA Magyarország-Szerbia projekt során felsőszentiváni és kelebijai lovas egyesületek működnek együtt.

Április 11-én, amely Magyarországon a Költészet napja, a mórahalmi Kolo Központban Dusan Markelic Út önmagamhoz című művét mutatta be – elsősorban a szerző. A most 61 éves férfi 56 éves koráig átlagos életet élt, szokásos tudást és tapasztalatot halmozott fel. Öt évvel ezelőtt azonban rádöbbent, hogy a „tudáspiramis üres”, a logikus érvek helyett az intuícióra, mások tudása helyett a belső hangra kell hallgatnia. Erről a folyamatról szól a könyv, amelyet szándéka szerint két másik követ majd.