Az Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvénysorozatában, a Dugonics téri vendégsátorban magyarországi szerb szerzők műveit, anyanyelvi, magyar és kétnyelvű kiadványokat mutattak be a szegedi szerb közösségek tagjai.

A világ animációs filmtermésének javát megmutató művészeti esemény mellett remek kigyerekes program is a Kecskeméti Animációs Fimfesztivál (KAFF). A kétévente megrendezett seregszemlét átlengi a magyar rajzfilm letűnt aranykorára emlékező nosztalgia.

Kilencven éve rendezték meg először a szegedi Szabadtéri Játékokat. Története része lett a város kulturális imázsának, nemzetközi ismertséget hozott. Politikai rendszerek vele igyekeztek elfogadtatni magukat, egyszerre volt a népszínház és a magas művészet pódiuma. Kilencven évéből 20 éven át szüneteltek az előadások, később a felújítók nem akartak emlékezni az alapítókra. De a 90. évfordulós megemlékezés mindent és mindenkit számon tart.

Péntek este hirdetett eredményt a nemzetközi zsűri Palicson, az Európai Filmek Nemzetközi Fesztiválján. A fődíjat a The Worst Person of the World című norvég film nyerte. A legjobb rendező díját pedig a Brother’s Keeper című török-román kooprodukció rendezője, Ferit Karahan. A fesztivál ismét bizonyította, mennyire jók a kortárs európai filmek – és nemcsak a nyugat-európaiak.

Ha megszűnik az állandó feladat, amire egy állatfajtát kitenyésztettek, akkor nagyon nehéz megőrizni a faj alapvető tulajdonságait. Alig van már legeltetett állat, a terelőkutyák többségéről csak versenyen derülhet ki, hogy tudnak-e még terelni.

Vannak a helytörténetnek nagy lánggal égő és hamvadó korszakai. Háborúk, válságok után sok a kényszerű elhallgatás, de aztán a tiltás enyhül, és akkor néhány évtized alatt felszínre tör az addig csak félig ismert múlt. A soknemzetiségű Bácsalmás nagyon megszenvedte a második világháború korszakát – ennek következményei és emlékei utóbb a helytörténet csodás felívelését hozták el. Szénásiné Harton Edit helytörténésszel beszélgettünk.

Belegondolni is szédítő: a késő gótikus Havas Boldogasszony Templom akkor épült Szeged-alsóvároson, amikor Kapisztrán János a török hódítás elleni összefogás érdekében prédikált a térségben.

Nem érezzük jól magunkat ott, ahol vagyunk, de váltani is félünk? Ugye ismerős helyzet? Paraginé Tóth Edina, aki közel 35 évig dolgozott könyvtárosként Zákányszéken, maga mögött hagyta az alkalmazotti létet. Azt vitte magával a munkájából, amit a legjobban szeretett és tudott – így lett belőle Tündérboszi.

Idén csak online tudták megszervezni a Fiatal Zeneszerzők Szegedi Fesztiválját, a koncertet a Youtube-on lehet megtekinteni – de a felhozatal imponáló: ma is szép számmal vannak tehetséges fiatal komponisták, a 21. század zenei nyelve pedig visszatért a sokszínűséghez és a könnyebb befogadhatósághoz.

Március 15-éig lehet pályaműveket beadni a Szegedi Tudományegyetem kulturális irodájának verspályázatára. Tajti Gabriella irodavezető szerint csúcsot fog dönteni a részvétel, és ez jelentős részben a vírusjárvány hatásának tulajdonítható. Ám ez arra is válasz, hogy a 21. században is írnak-e még verset a hallgatók.

„Ez nem steak” jelszóval európai kampány indult az ellen, hogy mindenki által ismert és népszerű állati termékek nevét – kolbász, steak, burger – növényi eredetű utánzataikra is használni lehessen. Az egyik kezdeményező a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara volt.

Ritka fogás a libasült a magyar konyhán – jobbára csak Szent Márton napja (november 11.) és karácsony körül kerül az asztalra. Az utóbbi évtizedben a vendéglátóipar sikeresen elevenített fel a vallásos ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódó hagyományokat, többek közt a Márton-napi libalakomát is. Idén azonban a járvány ezt is ellehetetlenítette: a vendéglátás korlátozása miatt libafogásokat is csak elvitelre lehet rendelni.

A falusi, kisvárosi kulturális kínálatban csökkent a koncertek, színházi produkciók aránya, és nőtt az egyszemélyes kabarék, a Dumaszínház előadóinak jelenléte. Ez a trend sem egyértelmű, van, ahol bíznak a közönség fegyelmezettségében, és a korlátozások mellett is fenntartják a színes repertoárt.

A pacalnál csak a velő és a kakashere megosztóbb étel: van, aki imádja, van, aki viszolyog tőle. Úgy gondoljuk, a pacalpörköltet jellemzően útszéli csárdákban, nagydarab, macsó férfiak fogyasztják. Pedig nemcsak: kertvárosi családi éttermekben gurmand professzorok is. Mit mond el rólunk, hogy mit eszünk, hol eszünk, és akarunk-e ezzel valamilyen képet festeni magunkról? Kékesi Márk Zoltán szociológus Facebook-sorozatot ír a pacalról és társadalmi környezetéről.

A járványhelyzet és a világban uralkodó, bizonytalan helyzet ellenére Szabadka vendégül látta a 27. palicsi Európai Filmfesztivált, melyen idén Európa több mint száz legjobb alkotását mutatták be.