A képzőművészet szerelmesei, különösen azok, akik a szokatlan technikákat kedvelik, a törökbecsei Kultúrotthon „Selo” galériájában megtekinthetik Branko Adamov kiállítását, melynek címe „Álmaim”.

Jovan Subotički a óbecsei világutazó és kalandor végiggyalogolt „Szent Jakab Útján”, Zürichből, Franciaországon keresztül egészen végső célpontjáig, a nyugat-spanyolországi „Santiago de Compostela” katedrálisig.

Bolgár recept szerint készült banicával és sváb kiflivel kínálták a Nemzetiségek Napja vendégeit Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A városban élő összes nemzetiség közös ünnepén a színpompás előadás után uzsonna, majd fergeteges táncház következett.

Ma már csak a pópa felesége énekli a zsoltárokat a magyarcsanádi szerb ortodox templomban. Vége felé közeledik az asszimiláció az egykor erősen kevert lakosságú településen, de a szerb és a román nyelvből és hagyományokból is igyekeznek megmenteni, amit csak lehet.

“Jut idő mindenre! Ma—vizsgáltasd meg magad.” Ez cask az egyik a “Pink Ribbon Serbia” pályázat által kiválasztott szologenek közül, melyeket plakátokkal együtt bemutattak azon a kiállításon, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az emlőrák korai felfedezésére. A kiállításra a szabadkai Szabadegyetem galériájában kerüt sor.

Ma azt az üzleti világból eredő „bölcsességet” emlegetik az emberek, hogy „az idő pénz”. Ljubomir Stankicnak más a jelszava: az idő – egészség!

Édes élvezetek – EAT – PRAY – BAKLAVA címmel süteményversenyt és -kóstolót rendeztek a mórahalmi KOLO Szerb Kulturális Központban. Kern Ágnes mutatta be a Balkán ízei című receptkönyvét, megválasztották a KOLO Központ süteményét, és a kóstolás végén kiadták a közönség díját.

A paprikás próbája az evés – idézték átalakítva az angol közmondást Kalocsán, a paprikás ételek főzőversenyén. Halpaprikás, nyúlpaprikás, füstölt pacalpörkölt, csülökpörkölt, lecsóleves – bevált régi receptek és meglepő újítások kerültek ki a bográcsokból. A kúlai testvérváros csapata kapta a különdíjat.

Törökbecse turisztikai szervezete és a törökbecseiek, valamint a vranjeiek Hazai klubja ??? mint egyfajta hagyományok, szokások, és a borkészítés szinte elfeledett tevékenységeinek őrzői, a Glavaševa kuća múzeum udvarán idén is bemutatták a szüretet és a szőlőzúzást és taposást.

A népi kultúra a tánc és a zene mellett a divatban, a viseletekben éli reneszánszát. A mórahalmi Kolo Központban az Európai Együttműködés Napján folklór divatshow-t tartottak, amelyen 12 magyar tájegység viseletét mutatták be a Mórahalmi Néptánc Együttes tagjai. A rendezvény második felében a szerbiai KurtaUtca zenekar a magyar és szerb népzenét és a modern popzenét elegyítő koncertjét élvezhette a közönség.

A kultúrális hagyték és archív dokumentáció előállításának vizuális forrásának szerepe a megóvásuk fuknciójában—erről a témáról beszélgettek azon a szakkornferencián, amelyet a Common Heritage—„Együtt a közös jövőért és a kultúrális hagyatékért” porjektum keretein belül szerveztek meg a szabadkai Kortárs galériában.

A Hagyományok napjai rendezvény Kúlán, amely e nyugat-bácskai község magyar lakosságának kulturális alkotásait és hagyományait mutatja be, minden évben szeptember elején összegyűjti Vajdaság nemzeteit, valamint az ország más területeiről érkező vendégeket is. A testvérváros, a magyarországi Kalocsa delegációja kenukkal járta be a Duna itt húzódó szakaszát.

Kacsapaprikás, kolbászos tarhonya, sültburgonya, sült krumplihengerek sajttal és túróval, fánkok, kuglófok, gombócok, tekercsek... Megéhezett az olvasástól? Megérezte ezen ételkülönlegességek illatát a képernyőn keresztül? Hát még ha részt vett volna a bajmoki Bunyevác ételek fesztiválján...

A rendezvényből, amely 2002-ben még csak egy délutánt tartott a Népkör Magyar Művelődési Egyesület udvarában, 18 év alatt az egész világ néptáncegyütteseit öt nap erejéig összegyűjtő esemény vált, a város központot pedig Etnopolisszá változtatja. A „város” zenétől, tánctól és daloktól hangos, a hangulat vidám, a fesztivál pedig Szabadka legszebb képeslapja.

Törökbecsétől nem messze, Taras és Kumán között, a Tisza bal partján helyezkedik el Borjas, a neolitikumi régészeti lelőhely. A kutatások, amelyek 2014-ben kezdődtek, számos információt tártak fel a 7000 évvel ezelőtt itt elő emberek életéről, de sok kérdést is felvetett, amelyekre a különböző területek tudósai próbálnak válaszokat találni.