Egy kelebiai tanyasorról indult Kazi Roland képzőművész pályája. A fiatal alkotó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett 2014-ben. Mestermunkája, a Hiedelemverkli egy csapásra ismertté tette nevét képzőművészeti alkotói körökben. Formáját nézve az interaktív installáció ötvözi a tanulmányai során megtanult, egymástól sokszor meglepően távoli képzőművészeti technikákat, tartalmában pedig szülőföldje népi hiedelemvilágából mutat fel részleteket. A Hiedelemverklit is bemutatták a Kelebia száz éves fennállása alkalmából rendezett kiállításon.

Nem könnyű az átkelés Magyarország és Szerbia között a jelenlegi schengeni határokon át. A magyar-szerb határtérségben jelenleg is számos területen működnek együtt a két ország polgárai, vállalkozásai, civil szervezetei, és további jelentős fejlődés várható. Ehhez azonban nagymértékben javítani kellene a határátlépés feltételeit, bevonva az előkészítésbe a helyi szereplőket: önkormányzatokat, vállalkozókat, idegenforgalmi szereplőket, naponta a határon túlra ingázó, tanulni és dolgozni járó embereket. Ezt segíti a DKMT Eurorégió és a vajdasági tartományi kormány új projektje, amely megszólítja az érintetteket, helyzetfelmérést, párbeszédet, tanulmányokat és a döntéshozóknak címzett szakmai javaslatokat hoz létre.

Emilija Gasic 78 nap című filmje nyerte el idén a nemzetközi zsűri és a közönség díját is az Európai Filmek Palicsi Fesztiválján. A mű 1999-be, abba a 78 napba vezet vissza, amikor a NATO repülőgépei bombázták Jugoszláviát. Három lánytestvér nézőpontjából mutatja be azokat az időket: a félelmet, a féltést, és azt, hogy az emberek, pláne a gyermekek a legszörnyűbb időkben is élni akarják az életüket.

A gyermeknapi átadáskor még csak remélték a felsőszentivániak, hogy az újonnan épült játszóterük több lesz, mint a kisgyerekek önfeledt szabadtéri játékának helyszíne. Azóta kiderült: jól gondolták, közösségszervező, településfejlesztő, turistavonzó kezdeményezések kezdenek kapcsolódni hozzá.

Negyven-ötven éves meglett férfiak játszottak újra gyermeki örömmel az 1980-as, ’90-es években újdonságnak számító régi, legendás számítógépeken. A mai nyugdíjasok még olyan korban nőttek fel, amikor nem volt a mindennapok része a számítógép – de a gyermekeik már játszottak Commodore-ral, kis, kézi videojátékokkal. Retro számítógépeket bemutató kiállításon jártunk.

Több évezreden át élt szoros kapcsolatban az ember a lovakkal. Harcban, szállításban, utazásban használtuk fizikai erejüket, míg nem születtek hatékonyabb megoldások. Érzelmileg is kötődünk a lovakhoz. Amikor a lovas hadseregek és békés igavonók ideje lejárt, új feladatokat talált kedvenceinek az ember: hobbyt, sportot, idegenforgalmat, terápiás alkalmazást. Egy idén induló Interreg IPA Magyarország-Szerbia projekt során felsőszentiváni és kelebijai lovas egyesületek működnek együtt.

Április 11-én, amely Magyarországon a Költészet napja, a mórahalmi Kolo Központban Dusan Markelic Út önmagamhoz című művét mutatta be – elsősorban a szerző. A most 61 éves férfi 56 éves koráig átlagos életet élt, szokásos tudást és tapasztalatot halmozott fel. Öt évvel ezelőtt azonban rádöbbent, hogy a „tudáspiramis üres”, a logikus érvek helyett az intuícióra, mások tudása helyett a belső hangra kell hallgatnia. Erről a folyamatról szól a könyv, amelyet szándéka szerint két másik követ majd.

A homokháti tanyavilágot kezdte fotózni, ott is inkább a tárgyakat, épületrészleteket Németh György fotóművész, grafikus, karikaturista, aki nemrég vette át a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának Gregor József Díját. Messzire jutott – portrénkban arról is beszél, rácsodálkozott, mennyire különbözőek a hegyek az Alpokban és a Kaukázusban. Az emberek pedig alapvetően ugyanolyanok – mindenütt a világon.

A negyven éve működő szegedi Közéleti Kávéház közönsége előtt nagy művészek pályája indult és sajnos végződött is. Volt időszak, amikor heves viták zajlottak a tudomány vagy kuruzslás témájában. Folyamatos érdeklődést váltanak ki a szubjektív úti beszámolók, vallás- és tudománytörténeti témák. Vajdaságtól Ausztráliáig terjed a Kávéház kapcsolatrendszere. Újabban nagyon népszerűek a köztéri táncos rendezvények – nem nagyon van hol táncolniuk az embereknek.

Februárban ünnepelték a szegedi Közéleti Kávéház megalakulásának 40. évfordulóját. Irodalmi Kávéházként indult, aztán a tízezernél is több rendezvény a változó idő lenyomatává változtatta. A rendszerváltozás lázas időszakában a politikai kérdések kerültek előtérbe, aztán művészek, utazók, orvosok, természetgyógyászok ragadták magukhoz a figyelmet. Hekáné dr. Szondi Ildikó 38 éve szervezi a kávéházi programokat – vele tekintettünk vissza a legemlékezetesebb estékre.

Idén is megrendezték Baján a maszkázást, a bunyevácok hagyományos télűző utcai fesztiválját. Több évtizedes szünet után 2020-ban elevenítették föl a különleges rendezvényt. Az első nagy siker után a Covid járvány miatt mindjárt kétéves kihagyás következett. Idén először kétnapos lett a rendezvény, amelyen a maszkos felvonulás és kólózás mellett hagyományos bunyevác ételeket lehetett vásárolni, óriáskerék és dodzsem is szórakoztatta a vendégeket.

Így ettek ők címmel jelent meg Nyáry Krisztián legújabb könyve, amely olyan magyar írókat mutat be, akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés ábrázolásán keresztül mondtak el valami érvényeset a világról, Magyarországról vagy az emberi viszonyokról. A Mentorháló nevű, a Szegedi Tudományegyetem támogatásával működő sikeres ismeretterjesztő program szervezésében Mautner Zsófi gasztrobloggernek mesélt könyvéről és önmagáról az író a Szegedi Ifjúsági Házban.

Nem tudta, mi akar lenni, csak azt tudta, hogy paraszt nem akar lenni, mert gyűlölte a kapálást. Ezt mondta a homokmégyi tanyán született Romsics Ignác történész, akadémikus. Tanulj, fiam, mert itt nem tudsz boldogulni! – mondták a szülei a Fertőszentmiklóson felnőtt Füzi Lászlónak, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztőjének. Közös könyvbemutatón két mélyről indult és magasra jutott értelmiségi tekintett vissza életére és korára.

A korábban évekig egyenletesen növekvő idegenforgalmat hektikussá tette a 2020-ban kezdődött Covid-járvány. Mire a forgalom utolérte a 2019-es rekordévet, akkorra az infláció és a reálbércsökkenés kezdi éreztetni a hatását.

Nagy sikerű koncertet adott Budapesten, a Dűrer-kertben Alen Islamovic, az egykori Jugoszlávia legsikeresebb rockzenekaraiban, a Divlje Jagodéban és a Bijelo Dugmében működött énekes. Szegedről és a Vajdaságból is sokan elmentek, magyar és szerb szót egyaránt lehetett hallani a nézőtéren. Egy viszonylag jó módban élő, békés társadalom és az ifjúság emlékezetét idézték föl az 1970-80-as években született slágerek, amelyeket a közönség együtt énekelt az előadóval.