Már kevesen hordják, de sokan emlékeznek rá: legalább ötven évig uralkodott a nők házi viseletében az otthonka. Egyszerre volt olcsó és igénytelen, praktikus és divatos, visszatekintve tán még slamposan erotikus is. A Szatymazi Őszibarack Fesztivál legnagyobb érdeklődéssel várt attrakciója az otthonkák divatbemutatója volt.

A történelem és a kultúra révén megismert életről szól az „Emlékezés – a terített asztal több mint csak enni” című különös kiállítás. A 20. század ikonjai, magyar és európai költők, énekesek arca, hangja, örökre az emlékezetbe vésődött vonásaik és a hozzájuk kapcsolódó történelmi és kulturális tudás a jóról és a gonoszról. A múltat idéző installációk más-más formában ugyanazt a kérdést teszik fel: tanult-e borzasztó történelméből az emberiség?

A délszláv népzene alaphangszere a tambura. Baján ötödik alkalommal rendeztek tamburafesztivált május első szombatján. Találkoztunk egy fiatalemberrel, aki nemcsak zenél, hanem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzős hallgatója tambura és népi ének szakon. Horváth Bálint Máté mesélt nekünk e hangszercsaládról és a népi kultúrák egymásra hatásáról.

Április utolsó napjaiban mutatkozott be a Triplex Fest - Szegedi Hármashatár Összművészeti Fesztivál, amely a magyar-szerb-román határvidék kulturális kínálatának bemutatását tűzte ki hosszú távú céljának. A zene nyelvét mindenki érti – első alkalommal a zenészeké és a táncolóké volt a pódium és a parkett.

Szegeden bármerre jár az ember, költők nyomába lép. Itt volt egyetemista Radnóti Miklós és József Attila, e város hangulatait szőtte versbe Juhász Gyula. Itt szerkesztik a legendás Tiszatáj folyóiratot, itt nevelte nemcsak esztétikára, hanem becsületre is bölcsészek ezreit Ilia Mihály tanár úr. Itt minden évben megünneplik a Magyar Költészet Napját. Idén a szerelem és a háború vitte a vezető szólamot az ünnepi szavalatokban.

A Nemzetközi Nőnapon kimondatlanul is inkább a fiatal és középkorú nőkre gondolunk, amikor egyenlő jogokról és egyenlő bérezésről, a családfenntartásban és a gyermeknevelésben végzett plusz munka megbecsüléséről beszélünk. Az idei Nőnapon mi most vessünk egy pillantást az idősebb nők – a háború után született baby-boomer nemzedék – életútjára és mai helyzetére.

A Medve a földre esett, és meghalt, elmúlt a tél, éljen a tavasz! A fiatalok messzire kergették az öreg Didákot, aki álarcban zaklatta a lányokat – az ifjúságé a jövő. Körbejárt a pálinkás pohár, megfőtt a birkapörkölt, két zenekar pengette a kólót – Baja főterén újra megrendezték a bunyevác farsangi maskarádét.

A magyar-szerb határhoz közeli tanyavilágban, Mórahalom külterületén, a Madarász-tó környékén nevelkedett Kószó József építész, szakíró. A második világháború után, amúgy nem túl szabad, és nem túl jó emlékű korban a mélyről indulók számára kezdtek megnyílni a társadalmi felemelkedés útjai. Így merülhetett föl, hogy az ügyesen rajzoló, segítőkész, ugrifüles gyerek középiskolában, majd a Műegyetemen tanulhasson tovább.

Nem olyan sok multikulturális népmesét ismerünk. Még azok a gyerekek is, akik vegyes nemzetiségű környezetben nőnek föl, külön találkoznak szerb vagy magyar mesékkel. Pedig nem árt, ha már gyermekkorban érzékeli valaki a nyelvek, zenék, kultúrák sokféleségét. A Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata egyedülálló kezdeményezés, a csapat telt ház előtt mutatta be Szobacsodák című zenés, interetnikus mesejátékát a szegedi Ifjúsági Házban.

Életünket nagyban meghatározza, hová és mikor születünk. Nagy háborúk idején nagyon sok ember vész oda, a veszteség pedig szeretteik további életét is meghatározza. Kis Ferencné Elő Mária az első világháborúban elvesztette a nagyapját, a másodikban az édesapját. Gyermekéveit tanyán töltötte, félárvaként. Férjhez ment, férje korán meghalt. Talált élettársat, de őt is elszólította a halál. Lelki vigaszként kezdte megírni emlékeit – írásai barátokat, kései megbecsülést és nyilvánosságot hoztak neki.

A nagyvárosi ember talán jobban vágyik a fényre és forgatagra, mint a tényleges családi intimitásra. A járvány fenyegetése ellenére minden nap megtelnek a karácsonyi vásárok: száll a keményfa füstje, édes italok és ételek illata, lobog a láng. Korzózunk, elvegyülünk, gyermeket tolunk, kutyát vonszolunk a sokadalomban. A képek többet elmondanak az ünnepvárásról, mint a szavak.

A Bácska Tamburazenekar és Krékity István kántor kísérte a zsoltárokat a garai római katolikus templomban Materice i oci (anyák és apák napja) ünnepén. A különleges alkalomra Zomborból érkezett pap, aki bunyevác nyelven celebrálta a misét. A Garai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat régi vallási és családi hagyományokat elevenít fel – kicsit hozzáigazítva őket a mai világ szokásaihoz és lehetőségeihez.

Engedd át magad a Halloween-fílingnek, és bulizz egy jót! Ne engedjük, hogy a lármás töklámpásos szelleműzés megzavarja a halottainkra való csendes emlékezést! Megosztó három nap Európában a Halloween (október 31.), Mindenszentek (november 1.) és a Halottak napja (november2.) A Halloween a „kakukktojás”, a gyásztörő, amerikai kerülővel érkezett pogány ünnep – de régiónkban is egyre több embernek fontosabb az ünnepek hangulata, mint a tartalmuk.

Október 13. és 20. között öt városban rendezték meg a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját. A dátum ahhoz kötődik, hogy Lifka Sándor 1910. október 13-án nyitotta meg az első filmszínházat Szabadkán. A vajdasági magyar filmkészítés rendre szinkronban volt a vajdasági magyarság sorsával, a pénzhiány miatt gyakran a dokumentumfilm volt a vezető műfaj.

Az Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvénysorozatában, a Dugonics téri vendégsátorban magyarországi szerb szerzők műveit, anyanyelvi, magyar és kétnyelvű kiadványokat mutattak be a szegedi szerb közösségek tagjai.