Mészáros Zsolt az első általános iskolai pedagógus, aki megkapta Szeged város egyik legmagasabb kitüntetését, a Pro Urbe Díjat. Nyolc évig járt diákként a Béke Utcai Általános Iskolába, közel tíz évig volt ott szaktanár, majd 32 évig igazgató. Vezetése alatt kiváló eredményeket értek el a befogadó iskola diákjai a legfontosabb készségek fejlesztésében. Igazgatóként az intézményi és szakmai szabadság, a tantestületi demokrácia, a módszertani változatosság híve volt, mert úgy tartja: ezek a siker zálogai.

Minden évben megtartják a Bálint Sándor Emléknapot az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban. A hányatott sorsú néprajztudóst Trogmayer Ottó, a múzeum egykori igazgatója nevezte el a „legszögedibb szögedi”-nek. Ahogyan az idei emléknapon Bárkányi Ildikó néprajzkutató fogalmazott: mindent tudott a szegedi életről. A személyes tapasztalatait formálta tudománnyá.

A boszorkányüldözési hullám a fejlett világ keleti peremére jutott el utoljára. Az 1728-as szegedi boszorkányperekben egyesült a balkáni népi hiedelemvilág, a német-alföldi démonológiai áltudomány, a helyi etnikai és politikai rivalizálás, valamint a korabeli joggyakorlat, amely egyértelmű bizonyítéknak fogadta el a kínzással kicsikart beismerő vallomást. Brandl Gergely szegedi történész tartott előadást a témáról az egyetem Klebelsberg Könyvtárában – ebből szemezgetünk.

A 21. században annyira felgyorsult az idő, hogy 100 év alatt 20 ezer korábbi évnek megfelelő fejlődést valósíthat meg az emberiség. Nem lehet úgy tenni, mintha a mesterséges intelligencia nem létezne. A gyerekeknek az a világ a természetes környezetük, amibe belenőnek. De vajon mennyivel van elmaradva az iskolarendszer a mai, és még inkább a holnapi követelményektől? A Mentorháló rendezvénysorozat keretében dr. Gyarmathy Éva pszichológus beszélt erről a szegedi IH Rendezvényházban.

Mindenkit táncra buzdított Margerita Abita, a Barcelona Gipsy balKan Orchestra énekesnője március 20-án, a szabadkai koncertjük elején. Aztán gyorsan körbenézett a gyönyörű teremben – a felújított szecessziós zsinagógában – és hozzátette: de csak ha nem tiltja valamilyen szabály. Nem tiltotta. Táncoltak is, de nem sokan: szűk volt a hely, zsúfolásig megtöltve földszint és karzat.

Mivel hogy az nem lakható bolygó – adta meg a választ a közönséget leginkább érdeklő kérdésre Kiss László csillagász, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában tartott előadásában. A Marson nincs levegő. Van légkör, de széndioxidból áll. Nappal mínusz 20 fok a hőmérséklet, éjjel mínusz 80. Mivel nincs mágneses tere, halálos ott a sugárzás. Jobban járunk, ha nem tesszük tönkre a Földet, hogy ne kelljen innen elköltözni, vonta le a tanulságot.

Szeged szíve a Móra-parkba költözött – ezt a címet adtuk 2020 végén a zenélő szökőkút megnyitásáról szóló videoriportnak a honlapunkon. A szökőkút – műalkotás, írtuk akkor, névjegye lehet a városnak. A kultúra tükre – ezt a címet adta képének a napokban megnyílt Szeged Press 2025 fotókiállításon Seffer Zsuzsanna. A képen – egy zápor vagy a szökő vízsugarak leállása után – fejjel lefelé tükröződik egy tócsában a Közművelődési Palota, amely otthont ad a kiállításnak.

Sok településen tartanak böllérnapot, ahol a hozzáértők levágják a disznót, feldolgozzák, az érdeklődők bámészkodnak, esznek-isznak, megnyalják a tíz ujjukat, a helyi kultúrcsoportok műsort adnak, de olyat még nem láttunk, ahol történész tart előadást arról, hogyan alakultak a „disznóságok a népszokásokban”. Kunfehértón, a Kunfehér Toron ilyen is van. Végső István vezetésével lehet térben és időben tájékozódni a disznótorok történetében.

December 21-én volt száz éve, hogy megszületett Tóth Béla író, 16 éven át a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója, a Szegedi Írók Társasága első elnöke. Volt munkatársai, írótársai, a szegedi önkormányzat kulturális bizottsága és tisztelői emléknapot tartottak a Szegedi Akadémiai Bizottság épületében, és emléktáblát avattak azon a Bokor utcai házon, amelyben évtizedekig élt.

Végel Lászlót jellemzi ezzel a kifejezéssel Virág Zoltán irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, akinek Régiókon átívelő összetartozások című könyvéről tartottak pódiumbeszélgetést Szegeden, a Grand Café Mozi és Kávézóban. A szerző e szemléletes kifejezést önmagára is érthette volna. Beszélgetőtársa Losoncz Alpár filozófus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja volt.

Alapesetben az életünk nem látványpékség. Barátkozni kell a gondolattal, hogy másnak élmény lehet látni is azt, amit csinálunk. Nemcsak a végeredménye, a házi pálinka, a ribizlidzsem, a kecskesajt, az őrölt fűszerpaprika, hanem a látvány is, ahogyan elkészítjük. Idegenforgalmi vonzerő, jövedelemforrás, népességmegtartó erő lehet a felélesztett hagyomány. A Rural Foodtour elnevezésű, az Interreg IPA magyar-szerb határon átnyúló együttműködési program ennek jó gyakorlatait mutatja be kisfilmek és mobilapplikációk készítésével, és népszerűsíti őket a közösségi média felhasználásával.

Egy kelebiai tanyasorról indult Kazi Roland képzőművész pályája. A fiatal alkotó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett 2014-ben. Mestermunkája, a Hiedelemverkli egy csapásra ismertté tette nevét képzőművészeti alkotói körökben. Formáját nézve az interaktív installáció ötvözi a tanulmányai során megtanult, egymástól sokszor meglepően távoli képzőművészeti technikákat, tartalmában pedig szülőföldje népi hiedelemvilágából mutat fel részleteket. A Hiedelemverklit is bemutatták a Kelebia száz éves fennállása alkalmából rendezett kiállításon.

Nem könnyű az átkelés Magyarország és Szerbia között a jelenlegi schengeni határokon át. A magyar-szerb határtérségben jelenleg is számos területen működnek együtt a két ország polgárai, vállalkozásai, civil szervezetei, és további jelentős fejlődés várható. Ehhez azonban nagymértékben javítani kellene a határátlépés feltételeit, bevonva az előkészítésbe a helyi szereplőket: önkormányzatokat, vállalkozókat, idegenforgalmi szereplőket, naponta a határon túlra ingázó, tanulni és dolgozni járó embereket. Ezt segíti a DKMT Eurorégió és a vajdasági tartományi kormány új projektje, amely megszólítja az érintetteket, helyzetfelmérést, párbeszédet, tanulmányokat és a döntéshozóknak címzett szakmai javaslatokat hoz létre.

Emilija Gasic 78 nap című filmje nyerte el idén a nemzetközi zsűri és a közönség díját is az Európai Filmek Palicsi Fesztiválján. A mű 1999-be, abba a 78 napba vezet vissza, amikor a NATO repülőgépei bombázták Jugoszláviát. Három lánytestvér nézőpontjából mutatja be azokat az időket: a félelmet, a féltést, és azt, hogy az emberek, pláne a gyermekek a legszörnyűbb időkben is élni akarják az életüket.

A gyermeknapi átadáskor még csak remélték a felsőszentivániak, hogy az újonnan épült játszóterük több lesz, mint a kisgyerekek önfeledt szabadtéri játékának helyszíne. Azóta kiderült: jól gondolták, közösségszervező, településfejlesztő, turistavonzó kezdeményezések kezdenek kapcsolódni hozzá.