Minden idők legdrágább magyarországi ipari beruházása valósulhat meg Szegeden, ha, mint várható, 2023 végéig bejelentik, hogy valóban Szegeden épül meg a kínai elektromosautó-gyártó, a BYD autó- vagy autóbuszgyára. Kiszivárgott információk szerint 300 hektáros területen 5 milliárd eurós költséggel építik fel a gyárat, amelynek termékei az amerikai Tesla elektromos autók riválisai lesznek. A hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök októberi kínai látogatásán megállapodott az óriáscég vezetőivel a szegedi helyszínről, illetve a kormányzati támogatás feltételeiről. A beruházás illeszkedik a magyar gazdaságpolitika keleti nyitásnak nevezett irányához: számos távol-keleti, elsősorban kínai és dél-koreai cég épít ki termelői kapacitásokat az EU-tag Magyarország területén. Az Unión belüli gyártással elkerülik az elektromos autókra kivetendő tetemes vámot.

Az Európai Unió döntése szerint 2035-től megszűnik a közösség területén a robbanómotoros gépjárművek gyártása. Az európai autógyártó multik nagy erőkkel igyekeznek felzárkózni az e-autóiparban előnybe került Kína mellé. A magyar kormány kommunikációja szerint Magyarország összehozza a német és a kínai gyárak kapacitásait, ami minden fél számára előnyös.

A rendszerváltozás után a régi szocialista ipar összeomlott, és több régióban nem épültek ki helyette modern iparágak. Ezekből a térségekből – elsősorban az ország keleti és déli részéről -, megindult az elvándorlás Magyarországon belül és Nyugat-Európába is. Az életszínvonal visszaesett, az ingatlanállomány leértékelődött, számos település és környezete veszítette el fejlődési perspektíváit.

Az észak-kelet-magyarországi iparövezetben elsősorban Debrecen, utána Nyíregyháza és Miskolc újraiparosítása folyik, jelentős gazdasági és környezetvédelmi vitáktól kísérve. Nagyon erősen elmaradott Békés megye, amely két népszámlálás, 2011 és 2022 között lakosságának 13 százalékát elvesztette. De a megszűnt iparvállalatok helyett alig nőttek fel újak Szegeden és Csongrád-Csanád megyében sem. Nagy reményeket fűztek a Szegedi Lézerközpont mellé tervezett Science Park felvirágzásához, csúcstechnológiák, innovációs műhelyek idetelepüléséhez. Ez azonban nem történt meg eddig – részben támogatás hiányában. Csongrád-Csanád megye, sőt Szeged népessége is fogyott az elmúlt időszakban, ugyanakkor a térségben, ingázással elérhető távolságban még jelentős munkaerő-tartalékok vannak. A lehetséges vonzáskörzetbe beleesik a Vajdaságban a magyar határhoz közeli terület is, ahonnan jelenleg is sokan járnak át dolgozni Magyarországra.

Közben – éppen a Dél-Alföldön – már jól látszanak az újraiparosítás előnyei. Kecskemétet és agglomerációját a felismerhetetlenségig megváltoztatta a Mercedes-gyár felépülése és bővítése. Nemcsak a városban, hanem a környező falvakban is nő a lakosság száma, hasít az ingatlanfejlesztés, javul az életszínvonal, és a megnövekedett iparűzési adó kiváló lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak a településfejlesztésre.