A FruitVeb, a magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács weboldalán szinte naponta váltják egymást az információk, hogyan alakul Ukrajnában, Ausztriában és Lengyelországban a sárgarépa ára. Az például jó hír volt a domaszéki termelőknek is, hogy november végén viszonylag magasra kúszott a kijivi nagybani piacokon a répa ára. Ez ugyanis emelkedni engedte a Kelet-Közép-Európa más országaiban termelt répa árát.
Ukrajnában a kommunista rendszer megszűnését követően a kiváló természeti adottságok kihasználásával nagyon gyorsan fejlődött a mezőgazdasági termelés. A háború kitörése után az Európai Unió megkönnyítette az ukrajnai áruknak az egységes piacra való bekerülését. Az olcsó ukrán gabona importja miatt több uniós országban tiltakoztak a gazdák. De számos kevésbé jelentős termék esetében is úgy viselkednek a piacok, mintha Ukrajna már tagja volna az Európai Uniónak. Az ukrajnai répaár hatással van a magyar, a szerb, az osztrák és a lengyel sárgarépa árára is.
Fiatalít, fogyaszt és megvéd a szívbajtól – életmódmagazinokban így népszerűsítik a sárgarépa-fogyasztást. Tartalmaz egy rendkívül fontos antioxidánst, a béta-karotint. Fontos lenne, hogy nyersen (is) fogyasszák az emberek a répát. Ajánlói azt mondják, kielégíti az édességigényt – bár az kétséges, hogy fel tudja-e venni a versenyt a dubaji szaloncukorral, és hasonló divatos édességekkel. Sokat lehetne belőle enni főve is – mivel hogy viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. A gyermekeket mindez persze hidegen hagyja – Magyarországon inkább azzal szokták nekik promotálni a répát, hogy ha megeszed, megtanulsz fütyülni.
Azt hinné az ember, nem olyan nehéz megtermelni ezt az egyszerű zöldséget. Van azért néhány fortélya – például az, hogy szép legyen. Szépnek tartják azt a répát, amely szabályos formájú, jégcsap alakban keskenyedik, vagy szabályos cső alakja hirtelen kis farkincában végződik. Fontos, hogy a belső, keményebb „magja” keskeny legyen, édes külső köpenye vastag, és szép narancsszínű. A répa kozmetikai kinézete sokat számít – ha túlöntözik, akkor baktériumok okoznak foltokat a felszínén, ha nem öntözik eléggé, akkor elfonnyad, és ráncos lesz. A talajban lakó porkukacok megkóstolgatják a felszínét – emiatt is veszít a kívánatosságából.
A répa termesztése hagyományosan sok figyelmet és kétkezi munkát igényel. A Homokhátságon hosszú éveken át romániai vendégmunkások végezték el ezt, nem túl magas fizetségért. A munkahelykínálat növekedése, a magasabb bérek miatt egyre kevesebben vannak, és felmerül, hogy az élőmunkát technológiával kellene helyettesíteni. Ehhez sok tőke kell, és akár fajtát is kell váltani annak érdekében, hogy a répa felső része és a szára erős legyen – annál fogva tépi ki ugyanis a földből a gép.
Magyarországon 1300-1500 hektáron termesztenek sárgarépát, évi 50-70 ezer tonnát. Ennek egy részéből répalevet préselnek. Ingadozik, de inkább csökken, mint nő a termőterület, bár volna fizetőképes exportpiaca a répalének: Japánba akármennyit el lehetne adni, pedig jó messzire kellene elszállítani.
A magyar répatermelés csak 1,35 százalékát teszi ki az európainak. Németország áll az élen közel 15 százalékkal, Anglia, Franciaország, Lengyelország Hollandia termel 10 százalék fölött. A szerbiai répatermelés az európainak 0,71 százaléka. Azzal kezdtük, hogy itt, a keleti térségben az ukrán kínálat mozgatja az árakat – arról viszont nincs is adat, hogy pontosan mennyi az ukrajnai répatermés. Vannak ott ennél nagyobb bajok is. De azért a Kijiv felől érkező piaci információkra egyre inkább oda kell figyelni.