2023.04.30.

A siker titka: a kölcsönös bizalom

Gazdaság

Húsz éve kezdett működni Szentesen a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, amely kiemelkedően sikeres lett, megközelítette a hasonló holland vagy belga szövetkezetek színvonalát. Ahogyan a jubileumi megemlékezésen fogalmaztak: itt nem a szövetkezetnek van tagsága, hanem a tagságnak szövetkezete. Megtartották a hagyományos közösséget, miközben biztosítják a minőséget, a pontos szállítást, és folyamatos náluk az innováció.

Article image
2023.04.30.

Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, nyugat-európai mintára számos termelő és értékesítő szövetkezés alakult önkéntes alapon. Az induláshoz jelentős jogszabályi és pénzügyi támogatást kaptak. A kitűzött cél az volt, hogy amikor majd megérkeznek a nemzetközi kiskereskedelmi láncok Magyarországra, a magyar mezőgazdaság képes legyen nagy mennyiségű, jó minőségű, igény szerint csomagolt zöldséggel és gyümölccsel ellátni őket. A kezdeti lelkesedés a 2008-2009-es gazdasági válság idején megbicsaklott, a létrejött szövetkezetek mérete kicsi maradt, a termelékenység nem fejlődött eléggé, a szövetkezeteken belüli és a szövetkezetek közti együttműködést a kölcsönös bizalom hiánya akadályozta. A magyarországi zöldség-gyümölcstermésnek legalább a felét ilyen szövetkezeti formában kellett volna előállítani, hogy a termelők valóban alkuképesek legyenek a kerekedőkkel. Ez nem valósult meg.

Néhány szövetkezet – közülük is kiemelkedett a 2003 óta működő szentesi DélKerTész – azonban elkapta a fonalat. Ledó Ferenc alapító elnök annak tulajdonítja a töretlen fejlődést, hogy a szövetkezet vezetői és tagjai mindvég bíztak egymásban. A termelői kör alapvetően az egykori Árpád Termelőszövetkezet háztájiban fóliás zöldséget termelő tagjaiból került ki. Köztük voltak azonban idősebbek, fiatalabbak, olyanok, akik mellékesként termeltek zöldséget, és olyanok, akik fő foglalkozásként választották ezt az életpályát. Ez különbséget jelentett a termőterületben, a fejlesztésre fordítható pénz mennyiségében. A kölcsönös bizalom azt jelentette, hogy mindenkivel meg kellett egyezni. Kezdetben 237 termelő tagja volt a szövetkezetnek – ma 500 körül jár a számuk. De nem ez a legfontosabb mutatója a fejlődésnek, hanem például az, hogy a megtermelt áru mennyisége sokkal gyorsabban nőtt, mint a termőterület. A kezdeti technológiai színvonalon egy négyzetméteren 15-20 kilogramm paradicsomot tudtak megtermelni – ma 55-60 kilót. Nagyban segítette ezt a szaktanácsadás: nőttek a terméshozamok, biztonságosabb lett a termelés, mellőzték a növényvédő vegyszereket, mert mindenki megtanulta és betartotta a komplex biológiai növényvédelem előírásait. Így egységes árut tudnak előállítani, a szövetkezet nagy tételben alkuszik a kereskedelemmel, ezért jobb árakat tudnak elérni, mintha a termelők egyenként kínálnák a portékájukat.

A DélKerTész a hazai piacon mára kikerülhetetlen szereplő. A tagokkal való töretlen bizalom mellett kiépültek az egyetemekkel, kutatóintézetekkel, ipari beszállító cégekkel való napi együttműködés formái. Az egyetemi duális képzés gyakorlati részében helyet adnak a hallgatóknak, sokan közülük már a saját dolgozóik. A folyamatos kísérletekről közel 40 diplomadolgozat született. Permetező drónok, biológiai növényvédő szerek, környezetbarát csomagolóanyagok sokaságát állították ki partnereik a jubileumi ünnepségen is.

A húszéves évfordulót a most elkészült komplex logisztikai központban ünnepelték. A kereskedelemben nagyon fontos a vásárló sokféle igényének teljesítése. Itt körülbelül 1 hektáros területen épültek hűtőkamrák, automata és digitalizált csomagolási rendszerek, 16 kamiont tudnak majd egyszerre, kényelmesen rakodni. Ha ez az új létesítmény elkezd működni, akkor a DélKerTész egy szinten lesz a legjobb holland vagy belga szövetkezésekkel. „Tanulni jöttünk ide” – hangsúlyozta Zászlós Tibor, a Magyar Agrárgazdasági Kamara alelnöke, arra célozva, hogy a többi hasonló magyar szövetkezés messze elmarad a szentesiek által elért színvonaltól. Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes, a szentesi választókerület országgyűlési képviselője pedig arról beszélt: a kormány az új vidékfejlesztési és támogatási stratégiája keretében ismét nekilát, hogy elérje: ne csak néhány kiemelkedő csapat, hanem a szektor derékhada is elérje azt a szintet, amelyen a hazai ellátás mellett az exportpiacon is eséllyel szállhatnak versenybe.