Egyre több országban veszélyezteti a sertésállományt az afrikai sertéspestis. Gyógyítani nem tudják, általánosan elfogadott, működőképes vakcina nem létezik ellene. Olyan kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országokban, mint Szerbia és Magyarország, emiatt is egyre csökken a sertésállomány. Ez rendszerint a kisebb sertéstermelő gazdaságok tönkremenésével, a hús drágulásával jár együtt.

Anyánk konyhája csaknem olyan fontos szerepet játszik életünk alakulásában, mint az anyanyelvünk, hangzott el Bajmokon, a Bunyevác Ételek Fesztiválján. Magyar és német nemzetiségi csoportok is megfőzték és kóstoltatták hagyományos ételeiket. A főszereplő idén a tarana – kolbászos krumplis tarhonya – volt.

A Mercedes-gyár Kecskemétre települése nemcsak a várost, hanem az agglomerációját is emelkedő pályára állította. A környékbeli falvakban nő a népesség, a fiatalok nem költöznek el, ingázó munkásokból letelepülők válnak. Virágoznak a vállalkozások, és nemcsak anyagi dolgokra telik a biztos jövedelemből, hanem kulturális értékmentésre és értékteremtésre is.

Azt hinné az ember, lekvárkészítésben már mindent kitalált az emberiség, de nem így van. A kecskeméti lekvárfőző versenyen évről évre többen indulnak, mindent vegyítenek majdnem mindennel; édeset a savanyúval, savasat az aromással. Immár a házi lekvár házi csomagolása is a népművészet magasába emelkedett.

A legnagyobb truvájt itt Bori Jenő villamosmérnök trükkös kerékpárjai jelentik, amelyek nem a megszokott erőátvitellel működnek, és „ezzel az emberi agyat teljesen megzavarják”. Ónodi Árpád, a kézműves söröket bemutató Sörfesztháza fő szervezője évről évre helyet ad különleges bemutatóknak: a veterán Zaporozsecek tavalyi nemzetközi találkozója után idén különleges kerékpár-bemutatók is várták Kiskunfélegyházán a házi sörök rajongóit.

Könyvet adtak ki barátai, munkatársai, tisztelői a 2017-ben elhunyt Farkas Gábor 80. születésnapja alkalmából A lámpagyújtogató címmel. Az egykori népművelő, közösségszervező volt az ötletgazdája, évtizedeken át fő megvalósítója a kecskeméti Csiperó Ifjúsági Fesztivál nemzetközi gyermektalálkozónak.

Május 20-án tartották idén a negyedszázados hagyományt követő magyar-román-szerb hármashatár-talákozót a Triplex Confinium emlékműnél. Mindkét hétvégi napon mindhárom irányba nyitott volt a határ, ezúttal először éjjel egy óráig (magyar idő szerint).

A Covid-járvány különös erővel mutatta meg, mekkora szükség lehet arra, hogy a betegszállításnak és –mentésnek ne álljanak útjába a határok. Életet menthet, hogy ha például a határ közelében tömeges baleset történik, a sérülteket a szomszéd ország közeli kórházaiba is szállíthassák. A határ mentén, de különböző országokban dolgozó mentőszolgálatok együttműködését jelenleg jogi és adminisztratív akadályok nehezítik.

A gyermek nem érzékeli a különbséget a „diákcsíny” és a bűncselekmény között. Számos feladata között a magyar rendőrség az iskolák és a diákok biztonságával, felvilágosítással, a fiatalok körében baleset- és bűnmegelőzéssel is foglalkozik.

1922-ben állt munkába az első „kócsagőr” a Kis-Balatonnál – attól az időponttól számítják a természetvédelmi őrszolgálat kezdetét. Ma Magyarország 10 nemzeti parkjánál 251 természetvédelmi őr dolgozik. Munkájuk nagyon összetett – de gyönyörű. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 32 természetvédelmi őrt foglalkoztat – néhányukkal beszélgettünk a hivatásukról.

Ünnepi közgyűléssel emlékeztek meg a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés fennállásának 25. évfordulójáról Aradon. A magyar részről Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyét, Szerbiából a Vajdaságot, román oldalról Arad, Temes és Krassó-Szörény megyét magába foglaló együttműködési szervezet vezetői felelevenítették az elmúlt negyed évszázad legfontosabb együttműködéseit, szóltak a folyamatban lévő projektekről és a távlati elképzelésekről.

Ez a felirata annak a díszes kulacsnak, amely Mód László kultúratörténész, néprajzkutató által a Kadarkáról gyűjtött tárgyi emlékek között az egyik legbecsesebb darab. A magyar-szerb határon átnyúló együttműködéssel, európai uniós támogatással megvalósult EduWine projekt keretében szakmai előadással, kóstolással és városnézéssel egybekötött Kadarka Szalont rendeztek Szegeden.

Egyszer megkóstoljuk így is: ropogós, friss kenyérrel szemezgetjük a vékony héjú, édes levű, fűszeres Kadarka szőlőt. Gyümölcsként is fogyasztották fél évezredes ismert története során ennek a borfajtának a fürtjeit. A belőlük készült bort a néhány éve a magyar-román-szerb területek együttműködését, közös fejlesztését koordináló DKMT Eurorégió borának választottak. Hosszú múltja után milyen jövője lehet a Kadarkának?

Addig van jelölt helyed a temetőben, ameddig a hátra maradottak kifizetik a sírhelyedet. A földi maradványok egy idő után elválnak az egykor volt ember emlékétől. A gondoskodó utókor megteheti, hogy hosszú időre fenntartja az emlékedet, akkor is, ha nem kiemelkedő ember voltál, hanem az egykori közösség tagja. Garán a mai bunyevácok emléktemetőt létesítettek elődeiknek.

Az emberi beavatkozás néhány évtized alatt megváltoztathatja egy táj felszíni képét, élővilágát, a mélyben azonban olyan szerkezeti hatások működnek, amelyek képesek (lennének) visszaállítani a nekik megfelelő állapotot. Visszaállhatna a szikes semlyékek, lápok világa – de az nem lenne érdeke az itt élő embereknek.