A nyugat-európai országok határtérségeiben már kialakultak jó gyakorlatok arra, hogy a szomszédos országokban is érvényes egészségbiztosítási kártyával bármelyiknek a kijelölt területén igénybe lehessen venni egészségügyi ellátást. Így racionalizálni lehet az ellátó kapacitásokat, felszámolni a határközeli területek hátrányos helyzetét. Az Európai Parlament rendeletet hozott a közös európai uniós adattérről, amelyet néhány ország már be is épített a saját jogrendjébe.

„Addig nem megyünk nyugdíjba, ameddig ebből nem lesz valami”. . Szegedi és temesvári vezetők fogadkoztak így, amikor Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter valamint Sorin Mihai Grindeanu román szállítási és infrastruktúraügyekért felelős miniszter aláírták a Szeged-Temesvár vasút újraépítéséről szóló kormánymegállapodást.

Már régen nem a politikusok a főszereplői a határon átnyúló együttműködésnek a Duna-Körös-Maros Tisza (DKMT) Regionális Együttműködésben, hanem a térségben lakó polgárok. Ismerősök, azonos foglalkozást űzők, ugyanannak a hobbinak hódolók, helyi közösségek, művészeti csoportok járnak át a határon, hogy együtt tartsanak rendezvényeket. A magyar-szerb határon a legnagyobb problémát hosszú évek óta a határátkelés lassúsága, időbeli bizonytalansága jelenti. A Light Borders In DKMT projekt a határtérség szereplőit vonja be, hogy közös workshopokon tárják fel a problémákat, és tegyenek javaslatokat a helyzet javítására.

Idén először nem a határnál volt a Temesvár-Szeged között szervezett kétnapos Bartók Kerékpártúra befutója, hanem Kübekháza főterén. Január 1-jén Románia beléphetett a Schengen Övezetbe, azóta szabad az átjárás Kübekháza és Óbéba között. Május 31-én 28. alkalommal rendezték meg a magyar-román-szerb hármashatár-találkozót a Triplex Confiniumnál – sok év kellett a határ átjárhatóságához, és egyelőre csak magyar-román viszonylatban valósult meg teljes mértékben – de megvalósult.

A boszorkányüldözési hullám a fejlett világ keleti peremére jutott el utoljára. Az 1728-as szegedi boszorkányperekben egyesült a balkáni népi hiedelemvilág, a német-alföldi démonológiai áltudomány, a helyi etnikai és politikai rivalizálás, valamint a korabeli joggyakorlat, amely egyértelmű bizonyítéknak fogadta el a kínzással kicsikart beismerő vallomást. Brandl Gergely szegedi történész tartott előadást a témáról az egyetem Klebelsberg Könyvtárában – ebből szemezgetünk.

Idén már második alkalommal foglaltak le nagy mennyiségű szorongáscsökkentő, hangulatjavító gyógyszert a röszkei határállomáson. Április 12-én egy svéd rendszámú furgonban találtak kétféle nyugtatót, összesen 126 ezer szemet. Rendszeresek az ilyen fogások Röszkénél. Utánanéztünk, milyen okok állnak a Balkánról Nyugat- és Észak-Európába történő gyógyszercsempészet hátterében.

Nemcsak a gabonaföldeknek tett jót a márciusi eső, hanem előcsalta a gombanaptárban első helyen szereplő kucsmagombákat is. A Covid-járvány óta egyre népszerűbb a Dél-Alföldön a gombászás. A nagyobb városokban sűrűn indul gombaismereti tanfolyam, a zsákmányszerző jutalom sokakat rendszeres természetjárásra késztet. A klímaváltozás és a gyakori aszály miatt azonban errefelé sok a gombász, kevés a gomba.

Sokan eljöttek arra a nyilvános beszélgetésre, amelyet a Szeged Jövője Egyesület szervezett a város iparpolitikájáról az Ifjúsági Házban. A központi téma a kínai BYD Autógyár letelepedése volt. A szervezők szerint lehetőséget kívántak teremteni arra, hogy város polgárai véleményt mondjanak a szegediek jövőjét alapvetően befolyásoló fejlesztésről.

Sok településen tartanak böllérnapot, ahol a hozzáértők levágják a disznót, feldolgozzák, az érdeklődők bámészkodnak, esznek-isznak, megnyalják a tíz ujjukat, a helyi kultúrcsoportok műsort adnak, de olyat még nem láttunk, ahol történész tart előadást arról, hogyan alakultak a „disznóságok a népszokásokban”. Kunfehértón, a Kunfehér Toron ilyen is van. Végső István vezetésével lehet térben és időben tájékozódni a disznótorok történetében.

Időről időre változik a társadalmak viszonya a természeti környezethez. Bizonyos időszakokban „legyőzni”, „igába hajtani” próbálják a természetet, majd az idők változásával a természeti értékek megőrzése kerül előtérbe. Ötven éve, 1975. január 1-jén alakult meg a Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek feladata, hogy a Duna-Tisza köze – régi nevén: Két víz köze – természeti értékeit számba vegye és védelmezze.

Vannak települések a Dél-Alföldön, például a Szeged melletti Domaszék, ahol a sárgarépa-termesztés az egyik legfontosabb forrása a megélhetésnek. Termelik fóliasátorban és szabad földben, eladják nagykereskedőnek, vagy háziasszonyoknak Szegeden, a Mars téri piacon. A szakértelem és a szorgalom mellett a nemzetközi piaci viszonyoktól is függ, mennyit kap a homokháti termelő az árujáért.

Tizennégy évet kellett várnia a román és a bolgár embereknek, vállalkozásoknak, hogy az Európai Unió után a Schengeni Övezetnek is teljes jogú tagjai lehessenek. 2025. január 1-jétől nemcsak Nagylaktól Amsterdamig, hanem végre a török határon lévő Edirnétől Nagylakig is szabaddá vált az út. Magyarországról nézve már csak a magyar-szerb határon szokás a több órás, kamionoknak több napos várakozás. Összefoglaljuk, miért késett a Schengeni Övezet bővítése, és milyen hatással jár térségünkre, hogy végre fölemelték a sorompókat.

Nehéz újat mutatni és mondani egy olyan fesztiválon, amelyet 38 éve rendeztek meg először, és három covidos esztendő kivételével minden karácsony előtt újra megrendeznek. Színpompás volt idén is a FLORA Virágfesztivál és a Keceli Országos Fazekas Fesztivál. A december eleji hosszú hétvégét ádventi forgataggal is kiegészítették a gyerekek kedvéért. A versenyző virágkötők ezúttal autókat és motorokat díszítettek fel, és a motorversenyző Mikulásnak kötöttek névnapi csokrot.

Visszatérő őszi látványosság a daruvonulás a szegedi Fehér-tónál. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a Darvadozás nevű rendezvényén a sokféle látványosság mellett szakmai ismereteket is kínál az érdeklődőknek. Onnan tudtuk meg, hogy a Duna valaha Szegednél is keletebbre folyt, a természetvédelem és a halgazdálkodás kiszorította a legeltető juhászdinasztiákat, és hiába termelnének több halat, a magyarok félnek a szálkától.

Az egészség fontosabb, mint hogy melyik területen élsz. Nem függhet attól a határ mentén élők ellátása, hogy bár van a közelükben megfelelő egészségügyi ellátó hely, de nem vehetik igénybe, mert ahhoz át kéne lépni egy országhatárt, és a szomszéd országban másféle jogi és pénzügyi szabályozás érvényesül. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Határrégiók Szövetsége (AEBR) szívós küzdelmet folytat az országhatárok jelentette akadályok elhárításáért.