A gyermek nem érzékeli a különbséget a „diákcsíny” és a bűncselekmény között. Számos feladata között a magyar rendőrség az iskolák és a diákok biztonságával, felvilágosítással, a fiatalok körében baleset- és bűnmegelőzéssel is foglalkozik.

1922-ben állt munkába az első „kócsagőr” a Kis-Balatonnál – attól az időponttól számítják a természetvédelmi őrszolgálat kezdetét. Ma Magyarország 10 nemzeti parkjánál 251 természetvédelmi őr dolgozik. Munkájuk nagyon összetett – de gyönyörű. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 32 természetvédelmi őrt foglalkoztat – néhányukkal beszélgettünk a hivatásukról.

Ünnepi közgyűléssel emlékeztek meg a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés fennállásának 25. évfordulójáról Aradon. A magyar részről Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyét, Szerbiából a Vajdaságot, román oldalról Arad, Temes és Krassó-Szörény megyét magába foglaló együttműködési szervezet vezetői felelevenítették az elmúlt negyed évszázad legfontosabb együttműködéseit, szóltak a folyamatban lévő projektekről és a távlati elképzelésekről.

Ez a felirata annak a díszes kulacsnak, amely Mód László kultúratörténész, néprajzkutató által a Kadarkáról gyűjtött tárgyi emlékek között az egyik legbecsesebb darab. A magyar-szerb határon átnyúló együttműködéssel, európai uniós támogatással megvalósult EduWine projekt keretében szakmai előadással, kóstolással és városnézéssel egybekötött Kadarka Szalont rendeztek Szegeden.

Egyszer megkóstoljuk így is: ropogós, friss kenyérrel szemezgetjük a vékony héjú, édes levű, fűszeres Kadarka szőlőt. Gyümölcsként is fogyasztották fél évezredes ismert története során ennek a borfajtának a fürtjeit. A belőlük készült bort a néhány éve a magyar-román-szerb területek együttműködését, közös fejlesztését koordináló DKMT Eurorégió borának választottak. Hosszú múltja után milyen jövője lehet a Kadarkának?

Addig van jelölt helyed a temetőben, ameddig a hátra maradottak kifizetik a sírhelyedet. A földi maradványok egy idő után elválnak az egykor volt ember emlékétől. A gondoskodó utókor megteheti, hogy hosszú időre fenntartja az emlékedet, akkor is, ha nem kiemelkedő ember voltál, hanem az egykori közösség tagja. Garán a mai bunyevácok emléktemetőt létesítettek elődeiknek.

Az emberi beavatkozás néhány évtized alatt megváltoztathatja egy táj felszíni képét, élővilágát, a mélyben azonban olyan szerkezeti hatások működnek, amelyek képesek (lennének) visszaállítani a nekik megfelelő állapotot. Visszaállhatna a szikes semlyékek, lápok világa – de az nem lenne érdeke az itt élő embereknek.

Az álomban minden lehetséges – de a határ menti együttműködés története azt bizonyítja, hogy az álmok igenis valósággá válhatnak. Nagybányáról vagy Szatmárnémetiből öt óra alatt lehet eljutni a 150 kilométerre lévő Ungvárra. Kis repülővel egy óra sem kell hozzá. És azok a kis repülők működhetnek akár akkumulátorral is.

A képzett, tehetséges emberek és a fiatalok elvándorlása következtében néptelenednek el a határ menti térségek. Ez óriási társadalmi és gazdasági veszteséget jelent. A határok átjárhatóságával, közös oktatással, a munkaerőpiac egységesítésével fordítaná vissza a folyamatot az Európai Határrégiók Szövetsége (AEBR), amely idén Szegeden és Újvidéken tartotta éves közgyűlését.

Emlékszik még valaki a filléres kukoricára, amelyet télen, keményen is lehetett főzni és enni? Vagy tudta Ön, hogy a tökfesztiválok hozták létre az igényt, hogy gyűszűnyi apró színes tököt és ötmázsás, Guinness-rekord óriástököt nemesítsenek ki? Vagy, hogy a tökszobrot nagyon rövid, nagyon keskeny, nagyon éles, kicsi késsel faragják?

A csongrádi városháza udvarán állandó szabadtéri kiállítás formájában tekinthető meg az a tárlat, amelyen a főként a 19. század második felében dolgozott, az alföldi folyók szabályozásában a legnehezebb munkát elvégző kubikosok életét idézik fel.

Fiatalokat is várnak a határon átnyúló együttműködésbe. Augusztus 31-éig még lehet jelentkezni az Európai Határrégiók Egyesülete (AEBR) rendezvényére, amelyet idén szeptember 28. és október 2. között tartanak Szegeden és Újvidéken.

A szárazság és az általa okozott gazdasági, társadalmi károk végig kísérik a Kárpát-medence történetét. Ma nem okoz tömeges éhhalált, járványokat, ha egy-egy évben elmarad a termés. Figyelmeztető azonban, hogy a globális klímaváltozás miatt 1902 óta 4,2 százalékkal csökkent a Kárpát-medence éves csapadékösszege.

Az őszi népszámlálás előtt szeretnék elérni a Baja környékén élő bunyevácok, hogy önálló népcsoportként szerepeljenek az adatgyűjtő íven, és aki bunyevácnak vallja magát, azt ne adják hozzá a horvát kisebbséghez. Szerbiában elismerik önálló etnikumnak a bunyevácokat – a Bunyevác Nemzeti Tanács vezetői Baján mutatták be, milyen úton jutottak idáig.

Harmincegy féle spárgaételt lehetett kóstolni az Öttömösi Spárgafesztiválon. Spárgából ugyanis mindent lehet csinálni: spárgapaprikást nokedlivel, sült spárgát baconbe göngyölve. A spárgagasztronómia fő szervezője, Vargáné Dobó Jolán a spárgával töltött káposztát szereti legjobban. Desszertnek pedig ott a spárgás tiramisu, vagy a piskótatészta alapra öntött spárgás puding.