Komoly vita végül nem alakult ki. Egyrészt, mert a kérdés régen eldőlt, anélkül, hogy a döntés előtt érdemben megkérdezték volna a szegedieket. Másrészt, mert nem látszik olyan lakossági csoport – ilyen ezen a fórumon sem bukkant föl -, amelynek érdekeit komolyabban sértené az elektromosautó-gyár építése. A két hivatalos résztvevő – Nagy Sándor városfejlesztésért felelős alpolgármester és Dr. Bajmóczy Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának professzora -, részben kiegészítette a másikat, részben pedig elbeszéltek egymás mellett.
Az Ökológiai Közgazdaságtani Intézetet vezető professzor felsorolta a gyárberuházást kezdettől övező kérdéseket. Például, hogy ha a teljes gyártási folyamatot vesszük alapul, valóban környezetkímélőbb-e az e-autó, mint a jelenlegi robbanómotoros? Lesz-e elég víz, energia, munkaerő a gyár működéséhez? Nem dőlt még el, hogy valóban az elektromos autó lesz-e hosszú távon a környezetbarát technológia, vagy valamilyen más hajtóanyag jobbnak bizonyul a közeljövőben és akkor a gyár nem lesz fenntartható.
Hogyan viszonyul a gyár a szegedi lakosság jól-létéhez, tehát nemcsak a jövedelméhez, hanem a településen élhető élet minőségéhez? A környezetvédelmi engedélyből aggasztó számokat idézett: évi 1,8 millió köbméter vízigénye lesz a gyárnak. Naponta 1800 teherautó hajt ki és be a gyárba. Harmincezer akkumulátort tárolhatnak egyszerre az üzemben, ahol évi 300 ezer autó készül. 164 ezer tonna ipari hulladék keletkezik évente, a légszennyezésben rákkeltő anyagok is lesznek. Ő is feltette a kérdést, hogy a döntéshozatalban miért nem vehettek részt a város polgárai.
Nagy Sándor alpolgármester itt is, mint minden létező fórumon hangsúlyozta, hogy akkumulátort nem gyártanak az épülő üzemben. (Mint ismeretes, több magyarországi településen – Gödön, Debrecenben – nagyon erős lakossági ellenállást váltott ki az akkugyárak már meglévő, vagy várható környezetszennyezése.) Ilyen mértékű beruházás csak kormányzati támogatással jöhetett létre, alkalmazkodni kellett a kormány és a beruházó kívánságaihoz, rajtuk múlott, hogy mennyit mondanak el a részletekről.
Kiemelte, hogy kiváló a helyszín: két autópálya csomópontja van a közelben, tehermentesítő utak építhetők, így a gyár teherforgalma nem terheli a városi közlekedést. Az autóipar nagyon erős iparág, hatalmas növekedést tud produkálni. Nagyon sok a bruttó árbevétele, a helyi iparűzési adót pedig annak alapján szedi be az önkormányzat. Az még akkor is nagyon jó pénz, ha jelentős részét szolidaritási adó címén elvonja az állam. A környezetbarát technológiához kutatás-fejlesztési projektekkel csatlakozni tud az egyetem Mérnökkara.
Kiderült, a közönség sem tud igazán erős kérdéseket megfogalmazni. Nem kár-e a 300 hektár kiváló termőföldért, amelyen a gyár épül? – kérdezték. Háromszáz hektáron semmi más nem tud annyi GDP-t termelni, mint az autógyár – felelte az alpolgármester. Bedolgozhatnak-e hazai vállalkozások is? Igen, például a földmunkákat magyar cégek végzik. Beszállítóként azonban csak negyedik-ötödik fokozatúak lehetnek, mert a multiknak a fő beszállítói is multik. Betartatják-e a kínaiakkal a magyar jogszabályokat? Nagy Sándor ezt nem tudja, a szakhatósági munkát a kormányhivatalok végzik, és a város az ellen sem tehet semmit, ha a kormány a környezetvédelmi jogszabályokat nem betartatja, hanem a beruházó érdekei szerint megváltoztatja őket.
