A természet ismeretére, környezettudatos szemléletre neveli a gyerekeket a madárbarát kert az egyik szegedi, lakótelepi általános iskolában. Kicsik, nagyok, tanárok, egyetemisták dolgoznak együtt – közvetlenül megfigyelve, hogyan működik a természet, és hogyan védhetik meg magukat a környezeti ártalmaktól.

Szeged sokféleképpen érintett a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Ifj. Duda Ernőtől, az első sikeres magyar kutatásmenedzsertől, a maga szakterületén globális piacvezető, Szegedről indult SOLVO Zrt. alapítójától és elnök-vezérigazgatójától kértünk választ a világjárvány néhány aktuális kérdésére.

A szabadkai „Digital Hive” IT központban megtartották a RILIAM—Regionális innovációs laboratórium az ipari automatizációért és mechatronikáért” elnevezésű projektum zárókonferenciáját, melyet Magyarország és Szerbia határon átnyúló együttműködésének keretein belül valósítottak meg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtsanak a kis-és közepes méretű vállalkozásoknak az innovációs technológia alkalmazásának területén.

A sötétség a természet egyre értékesebb része. Ma már csak kevés helyen látni az eget számottevő fényszennyeződés nélkül, úgy, ahogyan az ipari üzemek és a nagy hatású közvilágítás elterjedése előtt láthatták eleink. Minél kevesebb fényszennyezés éri az éjszakai égboltot, annál jobbak a feltételei a csillagászati kutatásnak. Újvidéki és bajai csillagászok egy IPA-program támogatásával dolgoznak együtt a kutatást és idegenforgalmat együtt szolgáló fejlesztéscsokron.

A Szegedi Tudományegyetem és az újvidéki Gazdasági Akadémia képviselői által aláírt együttműködésről szóló egyezménynek köszönhetően lehetőség nyílik diák- és tanárcsereprogramok megvalósítására, kutatói projektumokban való közös részvételre, szakkonferenciák szervezésére és munkák megjelentetésére.

A vajdasági általános-és középiskolák tanulói tizedik alkalommal vesznek részt „Az energia mindehol jelen van körülöttünk” elnevezésű projektumban, melyet a tudomány, technológia és informatika fejlesztéséért és alkalmazásáért felelős Központ valósít meg. Céljuk az, hogy felhívja a legfialabbak figyelmét a természetre, és rámutasson az energia racionális felhasználásának jelentőségére.

A szerbiai és magyarországi egyetemi szakemberek a PLANTSVITA határon átnyúló együttműködés keretében két innovatív terméken dolgoznak, melyek a mikroorganizmusokon alapulnak, és ezek a termékek hozzájárulnak majd a szántók termékenységének növeléséhez.

A Regionális ipari automatizálási és mechatronikai újítási laboratóriumnak, a RILIAM-nak köszönhetően, amely a Magyar-Szerb Határon Átnyúló projektum keretében valósul meg, a szabadkai Műszaki Főiskolán és a Szegedi Egyetemen megnyíltak azok a laboratóriumok, amelyek segítségül szolgálnak majd a kis- és középvállalkozásoknak az innovációs technológia alkalmazásában.

A „Palics-Ludas” közvállalat a „Palics-Ludas” határokon átnyúló kanális vízi élőhelyeinek fenntartható irányítása” elnevezésű határon atnyúló projektum keretein belül megszervezte a kutató-edukációs tábort, amelyben a szabadkai és bajai tanulók vettek részt a tanáraikkal. A hét nap alatt megismerkedtek a védett területek természeti kincseivel és a veszélyeztető faktorokkal.

Aki elmegy hallgatóként, aligha tér vissza kutatóként. Részben, mert eleve külföldön alakít ki életre szóló kapcsolatokat, részben, mert itthon kevésbé versenyképesek a tudományos munka feltételei és a kutatói jövedelmek.A Szegedi Tudósakadémia azt a nagy problémát igyekszik orvosolni, hogy a legtehetségesebb magyar gyerekek közül sokan nem magyarországi egyetemeken tanulnak tovább.

Egyre többen vannak, akik nem(csak) a nagy turistalátványosságokat, hanem az egyedi és ritkán látható apró csodákat kedvelik. Amikor Kelebia és Ásotthalom határán virágzik az egyhajúvirág, már ma is sok érdeklődő érkezik a helyszínre.

Nemsokára akár az is lehetővé válhat, hogy a mi utcánkra szóló előrejelzés jelenjen meg a mobiltelefonunkon – várható-e felhőszakadás, illetve mit tegyünk, hogy ennek kártételét csökkentsük.

A mind kifejezőbb éghajlati változásoknak következtében több veszélyes növényfaj rohamosan terjed, kiváltképpen a mezőgazdasági területeken. Emiatt elengedhetetlen a mezőgazdászok és a növényirtók edukációja – külön tekintettel a parlagfüvet és egyéb gyomnövényeket irtók szakemberekre. A Mentsük meg a természetet a veszélyes növényektől elnevezésű projektum célja éppen az edukáció.

A napokban tették közzé az európai felszínborítási és területhasználati adatbázis, a CORINE Land Cover (CLC) legfrissebb, 2018-as állapotokat bemutató térképeit, amelyek a DKMT Eurorégió területéről is fontos adatokat tartalmaznak.

Szeged az egyik mintaváros a természet alapú városépítészeti megoldásokat kutató Nature4Cities nemzetközi programban, amelyben 28 partner működik együtt.