Idén ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját a – mai nevén – Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Készül a jubileumi évkönyv, szervezik a centenáriumi gazdatalálkozót, különleges lesz a jubileumi fajtabemutató. De 100 év tudás minden magban címmel rendeznek egy visszaemlékezés-sorozatot is, amelyen azok mesélnek az elmúlt évtizedekről, akik a legtöbbet tudnak róla, mert részesei voltak.

Tömegek problémája, ha van, vagy előbb-utóbb lesz ápolásra szoruló, tartós beteg a családban. Az is gyakori, hogy a krónikus betegség nem gyógyítható, idővel a beteg egyre rosszabb állapotba kerül, végül meghal. A romló folyamat szorongást, depressziót idéz elő a betegnél és hozzátartozóinál. Anyagi gondok is jelentkezhetnek, a betegápolás pedig különleges tudást, eszközöket, rengeteg lelkierőt, szaktudást igényel. Kitől várhatunk segítséget, ha ilyen helyzetbe kerülünk?

„Minden tervezés alapja, hogy ismerd meg önmagad” – nyilatkozta 2019-ben, nem sokkal a halála előtt Csatári Bálint geográfus, a magyarországi regionális kutatások egyik legnagyobb hatású szervezője, aki Kecskeméten élt és dolgozott. Ötven éve kezdődött az Alföld szisztematikus tudományos vizsgálata. A kezdeti csapatból számos kiváló kutató elhunyt az utóbbi években. Róluk, az Alföld óriásairól is megemlékeztek a napokban Békéscsabán, a VII. Alföld Konferencián.

A sikeres nőktől szinte minden interjúban megkérdezik, hogyan tudják összeegyeztetni a munkájukat a gyermekneveléssel. Sikeres férfiaktól ezt szinte sohasem kérdezik meg. Egyre több sikeres nő bukkan fel a tudomány világában, és egyre több kezdeményezés támogatja, hogy a lányok pályaválasztáskor a tudomány, különös hangsúllyal a természettudomány felé forduljanak.

Február 11-ét 2015-ben nyilvánította az ENSZ a „Nők és lányok a tudományban” világnapjának. A cél, hogy ráirányítsák a figyelmet a nemek közötti egyenlőtlenségre a tudományban. Ennek egyik lehetősége, hogy példaképeket állítanak – ilyenné vált a magyar Karikó Katalin is, akinek a világszerte kapott kitüntetéseit bemutató fotókiállítás nyílt a világnapra a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

Másfél óra alatt érkezik a Napból a Földre annyi energia, amennyi az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartására egy egész évig elegendő lenne. A földi élet energiaellátásának alapja a napfény – de ezt a növények még mindig hatékonyabban képesek felhasználni, mint a nagy tudású emberiség. A háborúk, válságok a megújuló energiák, köztük kiemelten a napenergia kinyerését és széles körű felhasználását is gyorsítják.

Nyolcvan fölött jár Karikó Katalin helyi és nemzetközi kitüntetéseinek száma. Talán a szerb Nikola Tesla óta nem volt olyan tudós, feltaláló, aki a mi térségünkből indult, és akit ilyen mértékben elismert a világ, mint a Covid-járvány idején felbecsülhetetlen jelentőségűvé vált mRNS-technológiát Drew Weismannal együtt kidolgozó magyar biokémikus.

1972-ben egy fiatal japán történész, Minamizuka Shingo ösztöndíjat kapott, és néhány hónapot Magyarországon tölthetett. Beleszeretett az országba, később visszatért, megtanulta a nehéz magyar nyelvet, közelről kutatta végig az 1989-90-es rendszerváltozás keltette hatásokat a Dél-Alföld falvaiban. Magyar barátai már a második kötetet adják ki a 80 éves professzor tiszteletére.

Hiába a világszínvonalú lézerek, ha nem lesz, aki kutasson velük. Márpedig ma világszerte gond van a műszaki, természettudományos kutatói utánpótlással. A gyerekekkel általános iskolás korukban nem szerettetik meg a fizikát, kémiát, még a tanárok sem végeznek kísérletet, nem hogy a tanulók. Az ELI-ALPS szegedi Lézeres Kutatóintézet látogató központja közérthetően és interaktívan mutatja be a folyamatokat.

Habár a tanulók általában nem örülnek a nyári szünet végének és az iskolakezdésnek, idén teljesen más a helyzet. A szerbiai diákok türelmetlenül várták, hogy visszaülhessenek az iskolapadokba, hiszen március közepe óta nem jártak osztályaikban. A koronavírus járványra való tekintettel otthonról, online tanultak. Azt, hogy mennyire hiányzott nekik az iskola hangulata és a barátaik az az adat is mutatja, mely szerint a tanulók 96,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy visszatér az iskolába, és mindössze 3,7 százalékuk döntött a távoktatás mellett.

A természet ismeretére, környezettudatos szemléletre neveli a gyerekeket a madárbarát kert az egyik szegedi, lakótelepi általános iskolában. Kicsik, nagyok, tanárok, egyetemisták dolgoznak együtt – közvetlenül megfigyelve, hogyan működik a természet, és hogyan védhetik meg magukat a környezeti ártalmaktól.

Szeged sokféleképpen érintett a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Ifj. Duda Ernőtől, az első sikeres magyar kutatásmenedzsertől, a maga szakterületén globális piacvezető, Szegedről indult SOLVO Zrt. alapítójától és elnök-vezérigazgatójától kértünk választ a világjárvány néhány aktuális kérdésére.

A szabadkai „Digital Hive” IT központban megtartották a RILIAM—Regionális innovációs laboratórium az ipari automatizációért és mechatronikáért” elnevezésű projektum zárókonferenciáját, melyet Magyarország és Szerbia határon átnyúló együttműködésének keretein belül valósítottak meg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtsanak a kis-és közepes méretű vállalkozásoknak az innovációs technológia alkalmazásának területén.

A sötétség a természet egyre értékesebb része. Ma már csak kevés helyen látni az eget számottevő fényszennyeződés nélkül, úgy, ahogyan az ipari üzemek és a nagy hatású közvilágítás elterjedése előtt láthatták eleink. Minél kevesebb fényszennyezés éri az éjszakai égboltot, annál jobbak a feltételei a csillagászati kutatásnak. Újvidéki és bajai csillagászok egy IPA-program támogatásával dolgoznak együtt a kutatást és idegenforgalmat együtt szolgáló fejlesztéscsokron.

A Szegedi Tudományegyetem és az újvidéki Gazdasági Akadémia képviselői által aláírt együttműködésről szóló egyezménynek köszönhetően lehetőség nyílik diák- és tanárcsereprogramok megvalósítására, kutatói projektumokban való közös részvételre, szakkonferenciák szervezésére és munkák megjelentetésére.