Nyolcvan fölött jár Karikó Katalin helyi és nemzetközi kitüntetéseinek száma. Talán a szerb Nikola Tesla óta nem volt olyan tudós, feltaláló, aki a mi térségünkből indult, és akit ilyen mértékben elismert a világ, mint a Covid-járvány idején felbecsülhetetlen jelentőségűvé vált mRNS-technológiát Drew Weismannal együtt kidolgozó magyar biokémikus.

1972-ben egy fiatal japán történész, Minamizuka Shingo ösztöndíjat kapott, és néhány hónapot Magyarországon tölthetett. Beleszeretett az országba, később visszatért, megtanulta a nehéz magyar nyelvet, közelről kutatta végig az 1989-90-es rendszerváltozás keltette hatásokat a Dél-Alföld falvaiban. Magyar barátai már a második kötetet adják ki a 80 éves professzor tiszteletére.

Hiába a világszínvonalú lézerek, ha nem lesz, aki kutasson velük. Márpedig ma világszerte gond van a műszaki, természettudományos kutatói utánpótlással. A gyerekekkel általános iskolás korukban nem szerettetik meg a fizikát, kémiát, még a tanárok sem végeznek kísérletet, nem hogy a tanulók. Az ELI-ALPS szegedi Lézeres Kutatóintézet látogató központja közérthetően és interaktívan mutatja be a folyamatokat.

Habár a tanulók általában nem örülnek a nyári szünet végének és az iskolakezdésnek, idén teljesen más a helyzet. A szerbiai diákok türelmetlenül várták, hogy visszaülhessenek az iskolapadokba, hiszen március közepe óta nem jártak osztályaikban. A koronavírus járványra való tekintettel otthonról, online tanultak. Azt, hogy mennyire hiányzott nekik az iskola hangulata és a barátaik az az adat is mutatja, mely szerint a tanulók 96,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy visszatér az iskolába, és mindössze 3,7 százalékuk döntött a távoktatás mellett.

A természet ismeretére, környezettudatos szemléletre neveli a gyerekeket a madárbarát kert az egyik szegedi, lakótelepi általános iskolában. Kicsik, nagyok, tanárok, egyetemisták dolgoznak együtt – közvetlenül megfigyelve, hogyan működik a természet, és hogyan védhetik meg magukat a környezeti ártalmaktól.

Szeged sokféleképpen érintett a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Ifj. Duda Ernőtől, az első sikeres magyar kutatásmenedzsertől, a maga szakterületén globális piacvezető, Szegedről indult SOLVO Zrt. alapítójától és elnök-vezérigazgatójától kértünk választ a világjárvány néhány aktuális kérdésére.

A szabadkai „Digital Hive” IT központban megtartották a RILIAM—Regionális innovációs laboratórium az ipari automatizációért és mechatronikáért” elnevezésű projektum zárókonferenciáját, melyet Magyarország és Szerbia határon átnyúló együttműködésének keretein belül valósítottak meg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtsanak a kis-és közepes méretű vállalkozásoknak az innovációs technológia alkalmazásának területén.

A sötétség a természet egyre értékesebb része. Ma már csak kevés helyen látni az eget számottevő fényszennyeződés nélkül, úgy, ahogyan az ipari üzemek és a nagy hatású közvilágítás elterjedése előtt láthatták eleink. Minél kevesebb fényszennyezés éri az éjszakai égboltot, annál jobbak a feltételei a csillagászati kutatásnak. Újvidéki és bajai csillagászok egy IPA-program támogatásával dolgoznak együtt a kutatást és idegenforgalmat együtt szolgáló fejlesztéscsokron.

A Szegedi Tudományegyetem és az újvidéki Gazdasági Akadémia képviselői által aláírt együttműködésről szóló egyezménynek köszönhetően lehetőség nyílik diák- és tanárcsereprogramok megvalósítására, kutatói projektumokban való közös részvételre, szakkonferenciák szervezésére és munkák megjelentetésére.

A vajdasági általános-és középiskolák tanulói tizedik alkalommal vesznek részt „Az energia mindehol jelen van körülöttünk” elnevezésű projektumban, melyet a tudomány, technológia és informatika fejlesztéséért és alkalmazásáért felelős Központ valósít meg. Céljuk az, hogy felhívja a legfialabbak figyelmét a természetre, és rámutasson az energia racionális felhasználásának jelentőségére.

A szerbiai és magyarországi egyetemi szakemberek a PLANTSVITA határon átnyúló együttműködés keretében két innovatív terméken dolgoznak, melyek a mikroorganizmusokon alapulnak, és ezek a termékek hozzájárulnak majd a szántók termékenységének növeléséhez.

A Regionális ipari automatizálási és mechatronikai újítási laboratóriumnak, a RILIAM-nak köszönhetően, amely a Magyar-Szerb Határon Átnyúló projektum keretében valósul meg, a szabadkai Műszaki Főiskolán és a Szegedi Egyetemen megnyíltak azok a laboratóriumok, amelyek segítségül szolgálnak majd a kis- és középvállalkozásoknak az innovációs technológia alkalmazásában.

A „Palics-Ludas” közvállalat a „Palics-Ludas” határokon átnyúló kanális vízi élőhelyeinek fenntartható irányítása” elnevezésű határon atnyúló projektum keretein belül megszervezte a kutató-edukációs tábort, amelyben a szabadkai és bajai tanulók vettek részt a tanáraikkal. A hét nap alatt megismerkedtek a védett területek természeti kincseivel és a veszélyeztető faktorokkal.

Aki elmegy hallgatóként, aligha tér vissza kutatóként. Részben, mert eleve külföldön alakít ki életre szóló kapcsolatokat, részben, mert itthon kevésbé versenyképesek a tudományos munka feltételei és a kutatói jövedelmek.A Szegedi Tudósakadémia azt a nagy problémát igyekszik orvosolni, hogy a legtehetségesebb magyar gyerekek közül sokan nem magyarországi egyetemeken tanulnak tovább.

Egyre többen vannak, akik nem(csak) a nagy turistalátványosságokat, hanem az egyedi és ritkán látható apró csodákat kedvelik. Amikor Kelebia és Ásotthalom határán virágzik az egyhajúvirág, már ma is sok érdeklődő érkezik a helyszínre.