Nemcsak a gabonaföldeknek tett jót a márciusi eső, hanem előcsalta a gombanaptárban első helyen szereplő kucsmagombákat is. A Covid-járvány óta egyre népszerűbb a Dél-Alföldön a gombászás. A nagyobb városokban sűrűn indul gombaismereti tanfolyam, a zsákmányszerző jutalom sokakat rendszeres természetjárásra késztet. A klímaváltozás és a gyakori aszály miatt azonban errefelé sok a gombász, kevés a gomba.

Időről időre változik a társadalmak viszonya a természeti környezethez. Bizonyos időszakokban „legyőzni”, „igába hajtani” próbálják a természetet, majd az idők változásával a természeti értékek megőrzése kerül előtérbe. Ötven éve, 1975. január 1-jén alakult meg a Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek feladata, hogy a Duna-Tisza köze – régi nevén: Két víz köze – természeti értékeit számba vegye és védelmezze.

Ettek önök már vadkacsakolbászt, áfonyás-erdei gyümölcsös mustárral? És halkolbászt? Fölmerülhet a kérdés, hogy lehet-e akármilyen húsféléből kolbászt készíteni. A nemesnádudvari Vadgasztronómiai és Borfesztiválon azt a választ kaptuk, hogy igen, lehet. Kérdés még az is, hogy érdemes-e megdarálni és bélbe tölteni olyasmit, amit más formában évszázadok óta fogyasztunk élvezettel. Nem biztos. De próbálkozni soha nem árthat.

Alapesetben az életünk nem látványpékség. Barátkozni kell a gondolattal, hogy másnak élmény lehet látni is azt, amit csinálunk. Nemcsak a végeredménye, a házi pálinka, a ribizlidzsem, a kecskesajt, az őrölt fűszerpaprika, hanem a látvány is, ahogyan elkészítjük. Idegenforgalmi vonzerő, jövedelemforrás, népességmegtartó erő lehet a felélesztett hagyomány. A Rural Foodtour elnevezésű, az Interreg IPA magyar-szerb határon átnyúló együttműködési program ennek jó gyakorlatait mutatja be kisfilmek és mobilapplikációk készítésével, és népszerűsíti őket a közösségi média felhasználásával.

Nem könnyű az átkelés Magyarország és Szerbia között a jelenlegi schengeni határokon át. A magyar-szerb határtérségben jelenleg is számos területen működnek együtt a két ország polgárai, vállalkozásai, civil szervezetei, és további jelentős fejlődés várható. Ehhez azonban nagymértékben javítani kellene a határátlépés feltételeit, bevonva az előkészítésbe a helyi szereplőket: önkormányzatokat, vállalkozókat, idegenforgalmi szereplőket, naponta a határon túlra ingázó, tanulni és dolgozni járó embereket. Ezt segíti a DKMT Eurorégió és a vajdasági tartományi kormány új projektje, amely megszólítja az érintetteket, helyzetfelmérést, párbeszédet, tanulmányokat és a döntéshozóknak címzett szakmai javaslatokat hoz létre.

Tikkasztó hőségben tartották az ünnepi felvonulást az idei Szőregi Rózsafesztiválon. 1999 óta rendeznek nyilvános ünnepet a rózsatermesztésnek a jelenleg Szegedhez tartozó, még ma is jelentős szerb kultúrával rendelkező, egykor önálló községben. Több százezer rózsavirágot használtak el díszítésnek – de mert a szőregi rózsa tulajdonképpen szaporítóanyag, a tövét adják el, nem a virágját, vállalható kiadás volt ez a felvonulóknak.

Május elején adták át a románszentmihályi zsilipet, és valamennyire rendbe tették a medret – ezzel újra hajózhatóvá vált a Bega-csatorna, amely a 19. század második felétől 1958-ig rendkívül fontos szerepet töltött be Temesvár fejlődésében. Akkor a vízi teherszállítás volt a fő feladata – a jövőben a határon átmenő idegenforgalomban találhat új szerepet.

Visszaszorul a fűszerpaprika-termelés a szegedi és a kalocsai termőtájon. Nincs elég idénymunkás a kézi szedéshez, és drága a gáz a szárításhoz. A kiutat a magas minőségű őrleményekben és a kreatív paprikatermékekben, olajokban keresik a megmaradt termelők és feldolgozók.

Azt hinné az ember, lekvárkészítésben már mindent kitalált az emberiség, de nem így van. A kecskeméti lekvárfőző versenyen évről évre többen indulnak, mindent vegyítenek majdnem mindennel; édeset a savanyúval, savasat az aromással. Immár a házi lekvár házi csomagolása is a népművészet magasába emelkedett.

A legnagyobb truvájt itt Bori Jenő villamosmérnök trükkös kerékpárjai jelentik, amelyek nem a megszokott erőátvitellel működnek, és „ezzel az emberi agyat teljesen megzavarják”. Ónodi Árpád, a kézműves söröket bemutató Sörfesztháza fő szervezője évről évre helyet ad különleges bemutatóknak: a veterán Zaporozsecek tavalyi nemzetközi találkozója után idén különleges kerékpár-bemutatók is várták Kiskunfélegyházán a házi sörök rajongóit.

Gyakran éri kritika a Tisza-parti településeket, hogy nem használják ki eléggé folyójuk idegenforgalmi vonzerejét. Tiszakécske nem ilyen. Számos egyéb attrakció mellett gyönyörű, rendezett a tiszai szabad strand. Belépődíj nincs, árnyas fák alatt ingyen lehet parkolni, a plázs selymes, a napernyők árnyékot adnak, a büfésor kínálata gazdag és viszonylag olcsó, a Wc tiszta és kulturált. Gyakran programot is kínálnak: mi például homokvár- és homokszobor-építő versenyen jártunk.

1922-ben állt munkába az első „kócsagőr” a Kis-Balatonnál – attól az időponttól számítják a természetvédelmi őrszolgálat kezdetét. Ma Magyarország 10 nemzeti parkjánál 251 természetvédelmi őr dolgozik. Munkájuk nagyon összetett – de gyönyörű. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 32 természetvédelmi őrt foglalkoztat – néhányukkal beszélgettünk a hivatásukról.

Négy éve még közel 60 ezer daru pihent meg a Szeged melletti Fehér-tónál. Mára 30-35 ezer közé csökkent a számuk, mert a vonulási útvonal fokozatosan Nyugatra tolódik. Tömeges megjelenésük így is turistalátványosság. Idén veterán autók találkozóját is rendeztek a Darvadozás ünnepén: a madárfanok rácsodálkoztak az öreg autókra, az oldtimerek rajongói a krúgató madárseregre.

Emlékszik még valaki a filléres kukoricára, amelyet télen, keményen is lehetett főzni és enni? Vagy tudta Ön, hogy a tökfesztiválok hozták létre az igényt, hogy gyűszűnyi apró színes tököt és ötmázsás, Guinness-rekord óriástököt nemesítsenek ki? Vagy, hogy a tökszobrot nagyon rövid, nagyon keskeny, nagyon éles, kicsi késsel faragják?

Nemcsak élve, tenyésztők díjnyertes büszkeségeként jelennek meg évről évre a haszonállatok a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok programjában, hanem bizony feltálalva is. Idén például hagyományosan főzött karcagi birkapörköltet lehetett kóstolni. Ifj. Csontos György birkafőző érdeklődésünkre a szakmai titkokról is mesélt.