Nyolcszázezer nyugtatót találtak egy szerb kamionban – ez 2019. áprilisi hír. Rivotrillal volt tele a bőrönd – szintén 2019-ből. Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert fogtak a vámosok – 2018-ban. 2025 januárjában 400 ezer szem nyugtató és epilepszia elleni tablettát foglaltak le. Gyakori tehát a lebukás, mégis újra és újra kísérleteznek – vélhetően azért, mert az illegális szállítmányok egy része átjut, és nagy üzletet jelent.

A gyógyszercsempészetet a kábítószer-csempészet egyik válfajaként kezelik. Sok esetben kábítószerként is használják ezeket a tablettákat – alkohollal, vagy drogokkal együtt szedik be őket a tudatmódosító hatás fokozása érdekében. Elsősorban benzodiazepin vegyületet tartalmazó készítményekről – Rivotril, Xanax – van szó. Ezek a szerek a Balkánon könnyen beszerezhetők, egyes országokban akár recept nélkül is. Nyugat-Európában és Skandináviában ugyanakkor szigorúan szabályozott a forgalmazásuk, és nagyon drágák is. Azért tiltják őket, mert sokan nem orvosi célra, hanem rekreációs drogként használják, a rendszeres használóknál pedig függőséget és fokozódó egészségkárosodást okoznak. A Balkán országaiban más az ilyen gyógyszerekhez való viszony. A rendszerváltás sokkjai, illetve a polgárháború éveiben a pszichikai feszültség enyhítésére elterjedt a nyugtatók, szorongáscsökkentők használata. Az emberek ezt megértik, természetesnek veszik, ugyanúgy, ahogyan az alkohol vagy a cigaretta szorongásoldásra való használatát is. A dependencia kialakulásával, a hosszú távú egészségügyi következmények kialakulásával nem nagyon törődnek.

Több országban laza a szabályozás is. De ahol szigorúbbak a szabályok, ott sem tartják be őket következetesen. Ha valahol botrány támad, akkor a hatóságok lecsapnak, a mindennapokban azonban inkább szemet hunynak, vélhetően kapacitásuk sincs elég a szabályok teljes körű betartatására. Szerbiában például nagyon szigorúak a drogellenes jogszabályok, a törvény nem tesz különbséget a „könnyű” és a „kemény” drogok között. Nem támogatják a marihuána legalizációját, de még az orvosi felhasználását sem. Mindezek ellenére a fiatalok körében gyakori a kábítószer-használat, ennek megfelelően a terjesztés is.

A balkáni országokban erősek a szervezett csempészhálózatok. Az ázsiai kábítószer-csempészet egyik útvonala is errefelé vezet, összekapcsolódva az embercsempészetet, illegális migrációt elősegítő bűncselekményekkel.

Nem bonyolult ezeknek a gyógyszereknek az előállítása, a gyógyszergyáraknak érdeke, hogy minél többet eladjanak belőle. Olykor minden nyilvántartás nélkül, máskor hamis receptekkel fedezve szállítják őket a célországokba. Röszke, mint az Európai Unió és a Schengen Övezet kapuja, nagyon fontos szerepet játszik az ilyen törekvések feltartóztatásában. A nyomás nagy – amikor lassan halad a határforgalom ellenőrzése, erre is érdemes némi megértéssel gondolni.