2020.02.27.

Jönnek a robotok! Szabadkán és Szegeden egyaránt elkerülhetetlen az ipari automatizáció

Tudomány

A szabadkai „Digital Hive” IT központban megtartották a RILIAM—Regionális innovációs laboratórium az ipari automatizációért és mechatronikáért” elnevezésű projektum zárókonferenciáját, melyet Magyarország és Szerbia határon átnyúló együttműködésének keretein belül valósítottak meg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtsanak a kis-és közepes méretű vállalkozásoknak az innovációs technológia alkalmazásának területén.

Article image
2020.02.27.

A projektumnak köszönhetően két laboratóriumot szereltek fel, egyet Magyarországon, a Szegedi Tudományegyetem Műszaki Karán, egyet pedig Szabadkán, a Műszaki Szakfőiskolán. A szegedi laboratóriumot olyan felszerelésekkel látták el, melyek lehetővé teszik az ipari robotika és automatizáció használatát az élelmiszeriparban, a szabadkai felsőoktatási intézményben található pedig az előállítási technológia automatizációjához és robotizációjához szükséges berendezéseket kapott.

  • Ezek nem emberekre emlékeztető robotok, sokkal inkább olyan gépek, melyeket emberi kézként a legkönnyebb elképzelni, amelyeket különböző feladatok megoldására lehet beprogramozni. Ahogyan mi a táskát tartjuk bevásárláskor, vagy teniszütőt tartunk a kezünkben, és megütjük a labdát, úgy tudnak a robotok is tárgyakat vinni, hegeszteni, mérni, látni...A szabadkai laboratóriumban, melyet bárki megtekinthet, mindenféle ipari robot megtalálható, melyeket ma az egész világon használnak—meséli Fürstner Igor, a Műszaki Szakfőiskola igazgatója.

Ezek a laboratóriumok, mint edukációs anyagok, az tartósan az oktatási intézmények tulajdonában maradnak, így a jövő generációit is modern ipari robotok segítségével képezik majd ki, és mivel nyitottak, bennük gyakran találkozhatnak majd a ezen a területen dolgozó helyi vállalkozókkal, akik fejleszteni szeretnék vállalkozásukat. Az ipari automatizáció elkerülhetetlen, hiszen az elmúlt években egyre gyakrabban találkozunk a munkaerőhiánnyal, ez pedig a jövőben sem lesz másképp, más részről pedig ha a technika lehetővé teszi, jobb gépeket használni, mint a saját kezeinket, állítja Fürstner.

--Ezen tevékenységek eredményeként a határ menti térségben olyan személyzettel fogunk rendelkezni, amely már munkába állt kis- és közepes méretű vállalatokban, és olyanonnal is, mely a képzés szakaszában van, és amely képes lesz megfelelni a piac igényeinek. Ezek az igények a térségben nagyon magasak, hiszen nincs elég munkarő. Egyre több az olyan kis-és közepes méretű vállalkozás, melyek az előállítási folyamat automatizációja mellett döntenek, hiszen nincs elég munkásuk—mondta el Fürstner.

A zárókonferenciával egyidejűleg a Műszaki Főiskolán, amely egyben a projektum fő felhasználója is volt, megtartották az utolsó műhelymunkát, melynek témája a robotok az iparban való kolaboratív felhasználása volt. Ez a munkamódszer, amely megába foglalja az ember integrált munkáját és a védőkerítés nélküli gépeket, Fürstner szerint egyedülálló Szerbiában.

A projektum során, melyben Szabadka Business inkubátora és a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara is részt vett, elkészült az a fejlett online adatbázis, mely kapcsolatot teremt a projektum partnerei, más felhasználók és minden érdeklődő lakos között; a vállalatok és az újonnan alapított vállalkozások, valamint a határ menti térségben élő fiatal kutatók és hallgatók közötti fejlett hálózat, illetve egy interaktív információmegosztó csatorna a résztvevők között, melyen keresztül a fiatal mérnököknek lehetőségük lesz komplex technikai problémák megoldására.

A projektum nagyjából másfél évig tartott, a teljes költségvetés körülbelül 250.000 euró volt, melyből az Európai Unió 212.000 eurót biztosított.