2020.06.22.

Méhlegelő, darázsgarázs a madárbarát kertben

Tudomány

A természet ismeretére, környezettudatos szemléletre neveli a gyerekeket a madárbarát kert az egyik szegedi, lakótelepi általános iskolában. Kicsik, nagyok, tanárok, egyetemisták dolgoznak együtt – közvetlenül megfigyelve, hogyan működik a természet, és hogyan védhetik meg magukat a környezeti ártalmaktól.

Article image
2020.06.22.

– Először ásni kell egy lyukat, de nem akárhol, hanem ahová a cserepet letettük – mondja a munkát irányító Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa. Újra gyerekzsivaj tölti be a szegedi Arany János Általános Iskola udvarát. Az iskola a Rókusi lakótelepen van, panelházakkal körülvéve – de rengeteg a fa, bokor és egyéb növény az udvarán. A koronavírus-járvány csillapodtával nyári napközis tábort szerveztek, ahol a gyerekek éppen „méhlegelőt” ültetnek, virágzó növényekkel, amelyek odacsalogatják a beporzó rovarokat.

Közben közelről megfigyelhetik a növényeket, bogarakat, szerszámot foghatnak a kezükbe. – Találtunk egy hangyabolyt! – kiáltja az egyik kisfiú. – Nagyon jó, a hangyák hasznosak – reagál a tanárnő. – De ebben valahány ezer hangya van – csodálkozik a gyerek. A másik kisfiúnak katica ült a kezére. – Hány pettye van? – Hét. – Akkor az jó katica, pusztítja a levéltetűket! – Ti mit csináltok? – kérdem az egyik csoporttól. – Gyomlálunk, meg ültetünk levendulát. – Az mire jó? – Hogy a méhek ideszállnak a virágokra. És méz lesz belőle. – Meg gyümölcs. – Hogyan? – Hát „beporosítják” a virágot, és gyümölcsöt csinálnak belőle.

– Egy Föld-napi akción találta ki az egyik osztályunk, hogy az iskola udvarán létesítsünk madárbarát kertet – meséli Kissné Gera Ágnes, az iskola igazgatója.

A jelentkező osztályok mindegyike „örökbe fogadott” egy kertszakaszt, amelyet azóta is gondoz. A szegényes növényzetet fajgazdag növényegyüttessé alakítják, amely így a rovaroknak és madaraknak élőhelyet, az embereknek pedig kellemes környezetet biztosít. A természettől távoli, lakótelepi környezetben élő gyerekek közvetlenül megfigyelhetik a természetet. A tanárok és egyetemisták mintát nyújtanak, hogyan kell mindezt kezelni. Sokan a szüleikkel együtt otthon, a balkonjukon is zöld szigeteket alakítanak ki.

A projekt négy éve tart, eredményei egymásra épülnek. Sokat segített, hogy tavaly a szegedi tankerület pályázatán 1,3 millió forint támogatást nyertek, amelyből növényeket, csapadékvíz tárolására alkalmas tartályokat és szerszámokat tudnak vásárolni. 2018 óta a Nature4Cities nemzetközi pályázat egyik mintaprojektje, amely során az SZTE közreműködésével az eredmények tudományos felmérésre és követésére is lehetőség van.

– Az én fiam is idejárt, és az igazgató asszonnyal elkezdtünk gondolkodni rajta, hogyan lehetne az egysíkú fa- és cserjeállományt sokszínűbbé tenni – mondja Gulyás Ágnes. – Egyik egyetemi hallgatónk szakdolgozatként felmérte, milyen lehetőségei vannak egy madárbarát kertnek, hogyan kellene bővíteni hozzá a növényzetet.

Több célt is kitűztek. A madárbarát kert egyben gyermekbarát is, hiszen ahol madarak élnek, ott mindig sok izgalmas, megfigyelésre érdemes dolog történik. Egy madárbarát kertben sokféle faj él együtt, ezt segítik a „méhlegelővel”, a most elültetett virágzó növényekkel. Több fajból álló cserjesor nő a kerítés mellett – ha megerősödik, lefogja a közeli Rókusi körútról érkező erős zaj- és porszennyezés egy részét.

Vesszőből font kerítéssel különítik el az egyes részeket, hogy játék közben ki ne tapossák a gyerekek a növényeket. A vessző a Tisza árteréből származik, az ott durván terjedő, invazív gyalogakác hajtásaiból. A karók fűzfaágak – ez a faj őshonos, az sem baj, ha némelyik kihajt, és fává terebélyesedik.

Ősszel a nagyobb gyerekek újrahasznosított hulladékból odut, madáretetőt készítettek. Az egyetemisták – tanár szakosok és környezettudományt hallgatók – környezeti nevelési gyakorlatra és természetvédelem kurzusra járnak ide. Az egyik pedagógus komposztáló csapatot szervezett, nagyon lelkesen dolgoznak vele a tanulók.

A nagyobbakat is rá lehet venni a közreműködésre. Nagy eredmény, hogy tavaly egy füstifecskepár telepedett meg a kertben, az idén pedig már hat fiókával gyarapították a rohamosan csökkenő magyarországi állományt. Tervezik, hogy bekamerázzák a fecskefészket, és a monitoron élőben követhetik, hogyan nevelik a madarak a fiókáikat.

– Mindegyik korosztályt be lehet vonni a munkába, csak meg kell találni azt a feladatot, amely nekik a legizgalmasabb – ezt tapasztalja az általa is nagyon kedvelt foglalkozásokon Gulyás Ágnes.