2023.02.12.

Nők és lányok a tudományban

Tudomány

Február 11-ét 2015-ben nyilvánította az ENSZ a „Nők és lányok a tudományban” világnapjának. A cél, hogy ráirányítsák a figyelmet a nemek közötti egyenlőtlenségre a tudományban. Ennek egyik lehetősége, hogy példaképeket állítanak – ilyenné vált a magyar Karikó Katalin is, akinek a világszerte kapott kitüntetéseit bemutató fotókiállítás nyílt a világnapra a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

Article image
2023.02.12.

Világszerte nő általában a tudományos kutatók létszáma, növekszik a kutatómunkát végző nők száma és aránya is. Messze vagyunk azonban a nemek közti egyenlőségtől – átlagosan körülbelül a kutatók 33 százaléka nő. Noha ez 1955-ben még csak 12 százalék volt, a jelenlegi arány is messze van az ideálistól. Jóval kevesebb a nő a matematikai és a fizikai kutatások területén, viszont az 50 százalékot is meghaladja a pszichológiai témakörökben. A ráta országonként, tudományterületenként, továbbá a döntéshozói posztok betöltése szempontjából is jelentősen különbözik.

A Covid 19 világjárvány speciális hatást gyakorolt a járványügyi és virológiai kutatásokra. Jellemzően a nőket jobban inspirálta a fenyegető veszély, megnőtt az ehhez a témához kapcsolódó tudományos közlemények szerzőlistáin szereplő hölgyek száma. Karikó Katalin neve is a Covid elleni védőoltás új eljárásának, az úgynevezett üzenetvivő (mRNS) felfedezésének és gyakorlati alkalmazásának kapcsán vált ismertté. Szegeden Karikó Katalin példáját a középpontba állítva, a nemzetközi díjait bemutató fotókiállítással ünnepelték a „Nők és lányok a tudományban” világnapját a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában. (A cikkünk illusztrációjaként közölt fotókat Sahin-Tóth István készítette.) A világjárványt feltartóztató mRNS vakcina felfedezéséért több mint száz rangos kitüntetést kapott a szegedi egyetemen végzett kutatónő. Közülük a legjelentősebb a Lasker-díj, amelyet „a Nobel-díj előszobájának”, valamint a Breakthrough (Áttörés) Díj, amelyet „a tudományok Oscar-díja”-ként emlegetnek. Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke megnyitójában arról beszélt: Karikó Katalin egy magyar kisvárosból emelkedett a tudományos világ csúcsára. Pályája elején több kudarc érte, elbocsátották, pályázatait elutasították, de sohasem adta föl. Nemcsak arra figyelmeztet a története, hogy vasakarattal célt lehet érni, hanem arra is, hogy a támogatási rendszer tökéletlenségei, a döntéshozók elfogultsága miatt hány értékes ötlet, tudományos eredmény nem jut el a megvalósulásig.

Hohmann Judit akadémikus a világnap kapcsán a női kutatók hátrányainak okait sorolta. Ezek jelentős része előítélet, a női kompetenciák alábecsülése, valamint a nők ebből fakadó önbizalomhiánya. Valós akadály, hogy nehéz összeegyeztetni ezt a munkát a családi élettel, ahol a nők a gyermekvállalással jelentős plusz terheket viselnek.

Magyarországon a felsőoktatásban, a mesterképzésen még 60:40 százalék az arány a nők javára. A PhD-képzésen kiegyenlítődnek a nemi arányok, a nagydoktori fokozatot megszerzőknek pedig már csak 17 százaléka nő. A Magyar Tudományos Akadémia 2017 óta elnöki bizottságot működtet a nők kutatói életpályájának támogatására. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az általános és középiskolás lányok figyelmét felkeltsék a kutatói életpálya iránt. Ösztöndíjprogramot hoztak létre, hogy megkönnyítsék a kisgyermekes nők nagydoktori fokozatszerzését.

Van elmozdulás – összegezte Hohmann Judit – de az út elején járunk.