2022.03.30.

Örül, aki díjat adhat neki

Tudomány

Nyolcvan fölött jár Karikó Katalin helyi és nemzetközi kitüntetéseinek száma. Talán a szerb Nikola Tesla óta nem volt olyan tudós, feltaláló, aki a mi térségünkből indult, és akit ilyen mértékben elismert a világ, mint a Covid-járvány idején felbecsülhetetlen jelentőségűvé vált mRNS-technológiát Drew Weismannal együtt kidolgozó magyar biokémikus.

Article image
2022.03.30.

Karikó Katalin kapta márciusban a Szegedért Alapítvány idei fődíját, amelyet a Szegedi Nemzeti Színházban tartott gálaesten vett át. Nem ez volt az első szegedi elismerése: 2021-ben külön-külön Szeged és Csongrád-Csanád megye díszpolgárává választották. Az intézet alapító főigazgatójáról elnevezett Straub F. Brunó-díjjal tüntette ki egykori munkahelye, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK).

A durva politikai küzdelmekről, a közeledő klímakatasztrófáról, a háborúról szóló ijesztő hírek mellett öröm arról olvasni, hogy a világ tudományos kutatói elképesztően rövid idő alatt ki tudtak dolgozni eredményes védőoltást a koronavírus-járvány megfékezésére. Ma már van fanyalgás, hogy az egész felhajtás a globális gyógyszergyári lobby műve, ám 2021 elején, amikor a Pfizer-BioNTech vakcináját elsőként elismerték, mint ami védelmet jelent a halálos veszélyt jelentő kór ellen, a legtöbben megkönnyebbülést és reményt éreztek. Könnyű szeretni Karikó Katalint, aki a vakcina megjelenésével a gyakorlati tudomány arca lett. „Egy közülünk”. Lám, bárhonnan el lehet jutni a világhírig, és az egész emberiség életében nagy jelentőségű teljesítményig – ezt sugallja az életrajza. A kisújszállási hentes lánya, aki a 10 ezer lakosú kisváros helyi gimnáziumában érettségizett, eljutott a szegedi egyetemre, állást kapott az elismert SzBK-ban. Az is jellemző sajnos, hogy az európai félperifériáról így induló tehetségek nem itthon érik el a legnagyobb eredményeiket. Sokan vádolták az SzBK-t, hogy 1985-ben egy létszámleépítés során Karikó Katalint is elbocsátották. Ez azonban a térség tudományos intézeteinek pénzügyi helyzetétől függ: ha nincs elég pénz, korlátozni kell a létszámot. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy a kezdő magyar kutató jobban járt, hogy Amerikában folytatta.

A tehetség, a szorgalom, az inspiratív tudományos környezet mellett a végső sikerben szerepe van a véletlennek és a szerencsének is. Magát a technológiát – amely lehetővé teszi, hogy hírvivő RNS-molekulákkal váltsanak ki az immunvédelmet növelő, különféle betegségtípusokra specializált hatást, a kétezres évek elején dolgozták ki. Amerikában megtették azt, ami a mi tudományos életünkben a közelmúltig nem ment igazán: szabadalmaztatták az eljárást, céget alapítottak a felhasználására, menedzselésére.

Mégis, 2020-ig csak a szűk tudományos környezetében ismerték Karikó Katalin nevét. A véletlen, a „szerencse” a Covid19 vírus megjelenésével kínálta fel az első gyakorlati felhasználási lehetőséget – és a feltaláló-cégvezető csapat élni tudott ezzel. Sztárokká, hősökké váltak, mert úgy alakult, hogy találmányuk azonnali segítséget tudott nyújtani egy globális válsághelyzet megoldásában. Karikó Katalin képes a világhírt, a kitüntetések sorát mértéktartó szerénységgel kezelni. Minden díjátadóra elmegy, ahová csak tud. Őszintén örül, miközben hangsúlyozza: nem a díjak az igazán fontosak. A magyar és a nemzetközi média néha túltolja a szenzációvadászatot: 2021 októberében a döntés bejelentéséig találgatták: vajon megkapja-e a Nobel-díjat is. (Még) nem kapta meg. De a 2021-es díjazottak teljesítménye is arra figyelmeztet: a laborok falai közt sokkal több korszakos tudományos eredmény születik, mint amennyiről a közvélemény tudomást szerez.

Karikó Katalin 1975 és 2020 között mindössze két elismerést kapott: egyetemi tanulmányi ösztöndíját, amit a kiváló eredményeivel érdemelt ki, és szülővárosának kicsiny önkormányzati elismerését. Azóta 80 fölött jár hazai és nemzetközi elismeréseinek száma: örül, aki díjat adhat neki.