Nemcsak a tudósokat érdekli az égbolt végtelenül változatos világa, hanem az átlagemberek egyre növekvő részét is. Hegedűs Tibor, a Bajai Obszervatórium Alapítvány alapítója szerint joguk is van a polgároknak betekinteni, mire költik adóforintjaikat a kutatók. Minden nagyobb eseményen száznál többen vesznek részt, például az éjszakai sétákon, vagy a Kutatók Éjszakáján.
Régebben, amikor az uniós csatlakozás előtt még nem voltak szigorú, jelentős költségnövekedést okozó előírások a diáktáboroztatással kapcsolatban, a bajai obszervatórium munkatársai is szerveztek nyári csillagász tábort. Időközben körvonalazódott egy ígéretes elképzelés: Baja környékén van egy viszonylag nagy kiterjedésű térség, az Illancs nevű kistáj, amely, ha a térség városaiban sikerül megakadályozni a fényszennyezés erősödését, illetve az önkormányzatokkal, vállalkozásokkal egyeztetni az éjszakai világítás módjáról, akkor a természetes állapot megőrizhető.
Ez nem azt jelenti, hogy éjszaka sötét lesz a városban, vagy az ipartelepeken, hanem azt, hogy a csillagászok tanácsait figyelembe véve olyan világítást alkalmaznak, amely nem bocsát ki szórt fényt a környezetébe. Alkalmas időszak erre a LED-világítás terjedése, amelyet költségtakarékossági okokból amúgy is bevezetnének előbb-utóbb.
A bajai csillagászok elképzelése szerint így az Illancson lehetne kialakítani Magyarország negyedik csillagparkját. Az Illancs a Bajától Észak-Keletre elterjedő, homokbuckás, különös szépségű táj. Kevéssé lakott, többek között mert a hidegháború idején katonai lőtér is volt errefelé. Alkalmas egy új, ideális környezetben lévő csillagászati obszervatórium létesítésére.
A csillagpark nemzetközi minősítés megszerzéséhez azonban szükséges más érdekesség is. Jäger Zoltán, a bajai csillagvizsgáló helyettes vezetője hívja fel a figyelmet, hogy a csönd is a természet része. A természetben az éjszaka a sötétség mellett a csönd, és így a természeti neszek jól felismerhetővé válásának ideje is.
A táj állat- és növényvilága önmagában is különös és változatos. Tizenhat olyan állat- és növényfaj él a területen, amely szerepel az UNESCO-nak a különösen veszélyeztetett és védett fajokat felsoroló listáján. A leghíresebb a magyar futrinka, amely csak ezen a tájegységen honos. Nagyon védett az árvalányhaj és a homoki báránypirosító is. Terjedőben van az aranysakál – aki kint tölt egy éjszakát, hallhatja e ragadozók hangját.
A katonaság által hátrahagyott épületeket felújítva szálláshelyeket és bemutató termeket lehetne kialakítani. A táj önmaga különös és varázslatos: futóhomokból épült dombok, amelyekről tiszta időben látni lehet a 80 kilométerre lévő Mecseket, a Tenkes hegyet vagy a pélmonostori tévétornyot.
Ebben a környezetben befejezés előtt áll egy magyar-szerb IPA-projekt keretében a Neptunusz Csillagvizsgáló, amely a kiindulópontja lehet a térség természeti értékeire épülő, speciális idegenforgalomnak. Baján felújítják a meglévő látogatóközpontjukat, és kialakítanak egy, a Naprendszer bolygóit méret- és távolságarányosan bemutató kerékpárutat is. A program magyar elnevezése: Vajdaság és Bács-Kiskun Csillagos Égboltja – Új Turisztikai Attrakció. Azonosítója: HUSRB/1602/31/0197, rövidített neve: VoBaNISTA, és kevés híján félmillió eurót, legnagyobb részben európai uniós támogatást használhatnak fel a megvalósítására.
Partnerük az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara. Mivel az az intézmény még jobban be van szorulva egy nagyvárosba, ők a csillagászati ismeretterjesztés nagyon érdekes formáját valósítják meg a támogatásból. Mobil obszervatóriumot fejlesztettek ki, amely különböző településeken, iskolákban, művelődési központokban, könyvtárakban volt és lesz megtekinthető.
A mostani projekt annyira újszerű és szerteágazó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Még inkább érvényes ez a menet közben körvonalazódott újabb elképzelésekre. A folytatásra már be is adták az újvidéki partnerekkel együtt a következő IPA-pályázatot.