Szabó László 2006-ban lett a település polgármestere. Bugacnak nincs szénhidrogén-lelőhelye, mint Szanknak, gáztározója, mint Zsanának. Arra jutottak, hogy náluk a megújított idegenforgalom jelentheti a falu fejlődésének garanciáját. Kimerülőben volt a pusztaturizmushoz kapcsolódó brand – de a faluban még emlékeznek rá, hogy volt idő, amikor minden második család turistákat kocsiztatott jó pénzért.

2010-ben került hozzájuk a Kurultáj, a lovas nomád és íjfeszítő népek találkozója. Nagy munka volt és nagy siker – de a rendezvény csak kétévenként és csak néhány napra vonz rengeteg embert. Ám a Pétermonostoránál 2011-ben indult, rendkívül eredményes ásatássorozat beindította a jövőtervezők fantáziáját. Szerencsések vagyunk, mert a magyar történelem három különleges és érdekes időszakát tudjuk bemutatni a turistáknak – mondta el portálunknak Szabó László. – A Kurultáj a lovas nomád népek korszakáról szól, de könnyen kapcsolódik a mi pusztai lovas hagyományainkhoz. A bugaci turisztika második pillére, hogy felépítjük az Árpád-kor hiteles bemutató helyét. A harmadik pedig a puszta, a pásztorélet, a betyárromantika emlékeinek felelevenítése.

Idegenforgalmi szempontból nagyon fontos, hogy minél jobban széthúzzák az idényt, az esztendő legtöbb szakaszában legyen mit megmutatni, és készen álljanak a vendégek fogadására. Ezért létrehoznak egy történelmi emlékparkot, ahol bemutatják az Árpád-kori Magyarország időszakát: a mindennapi életet, a kézművességet, a kereskedelmet, a vallást. Az ásatások során rengeteg tárgyi emlék került elő. Módszertani feladat, hogyan lehet élményszerűen megismertetni a látogatókkal a korabeli életet; a legjobb szakemberek dolgoznak a megoldásokon. A turisztikai program a Zarándoklat századokon át címet viseli. A vendégek számára nemcsak időben, hanem térben is lehetségessé válik a zarándokút – a történeti bemutatók egyes állomásai között. Például a látogatóközpont az M5-ös autópálya felé vezető kövesút mellett lesz – 7-800 méterre van onnan az ásatás. A két helyszínt összekötik egy sétaúttal. Ez lesz a Szentek útja, ahol Szent István, Szent László, Szent Margit és Szent Erzsébet életnagyságúnál is nagyobb szobrát állítják fel.

A templomot és a kolostort körülvevő Árpád-kori település feltárt főterén állítják fel a Feltámadott Krisztus hófehér márványszobrát. Különleges, bár Nyugat-Európa néhány helyszínén már sikeres vállalkozást is terveznek: a korabeli építési technikákat felelevenítve rekonstruálják a templomot. A munkában részt vehetnek helybeliek és vendégek egyaránt. A rekonstrukció arra a gondolatra épül, hogy nem a romokra kell büszkének lenni, hanem arra, ami ott eredetileg állott. A teljes rekonstrukcióra a hitelesen feltárt kolostorkomplexum, ritka jó lehetőséget ad. Szabó László hangsúlyozta: a bugaci idegenforgalmi fejlesztés szervesen illeszkedik a térség kínálatába: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Tiszakécske könnyen elérhető Bugacról. A polgármester tervezi, hogy felkeres helybeli családokat, olyanokat, ahol fiatalok is vannak, akik a jövőjükről gondolkodnak. Fölveti nekik, hogy idegenvezetők, vendéglátósok, kereskedelmi szálláshelyek tulajdonosai lehetnének, ha részt vesznek a megfelelő képzéseken, és hajlandóak a munkájukat, jövőjüket befektetni az elképzelés megvalósításába.