A Makó melletti Kiszomborból Kübekháza felé vezet ki az Óbébai utca, amely egy keskeny kövesútban folytatódik. A végtelen kukoricatáblák egyike mellett molinók, sátrak – ez a 2020-as Kukoricaútvesztő Fesztivál helyszíne. Adományt várnak az élményért cserébe. A labirintus bejáratánál minden személy vagy csoport térképet kap, amelyről tájékozódni tud. Keskeny folyosók az útvonalak, libasorban lehet csak haladni rajtuk. Még a magasabb termetűek sem látnak ki a kukoricásból, de a többiek beszédét, a gyerekek kiáltozását jól lehet hallani. Körülbelül két óra kell ahhoz, hogy a teljes útvonalat kényelmesen bejárja valaki. A belső oldalon van kilátó, híd. Az útvesztő formáját mutatja a térkép, de aki „készül” egy kicsit, azt eligazítják a honlapon található drónfelvételek is.

A kukoricaútvesztőt amerikai minta alapján két ferencszállási fiatal gazdálkodó hozta létre először a környéken. Tőlük vette át 2008-ban a kiszombori Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör, amelynek elnöke, Endrész Erzsébet történelemtanár mesél a 12 év alatt történtekről. A kukoricaföldet felváltva két gazdálkodó család bocsátja rendelkezésre. A honismereti körben minden évben előre megtervezik, hogy milyen legyen a formája a labirintusnak. Volt már téma az ezeréves Rotunda, a Szent István-korabeli templom, máskor a tornyos kastély, megint máskor az első világháború emlékezete.

A konkrét terveket az utóbbi években Bajnóczi János nyugdíjas irányítás- és vezérléstechnikai műszerész készíti el, a közösség hagyja jóvá. Nem könnyű kialakítani a pontos útvonalat. Negyvennyolc méteres négyzetekre osztják fel a táblát, számít a vetőgép sor- és tőtávolsága. Amikor 10-15 centis a kukorica, akkor a honismereti kör néhány tagja és a tervező kimennek a táblába, és kivágják a kukoricát az ösvények helyén. Ezt utóbb meg kell ismételni, mert a kukorica borzasztóan élni akar, és ha egy gyökere megmarad, újra kihajt. Július 20. és augusztus 20. között üzemel általában az útvesztő. A helybelieket nem igazán érdekli a dolog, a látogatók ma már az ország minden részéből jönnek. Vannak köztük visszatérő vendégek is. Minden év új feladat, hiszen más alakú a labirintus. Sokan szeretik a szabadulószoba nyújtotta kihívást, márpedig a kukoricaútvesztő egy szabadulószoba a természetben. Sár ritkán van még ilyen esős nyáron is – a szúnyogok ellen azonban védekezni kell.

Szombatonként vannak más programok is: gyerekeknek kincskeresés, íjászkodás, éheseknek kemencében sütés – kenyérlángos, bukta készül a kukoricás szélén. Az előző években számos más rendezvényt, például koncerteket is tartottak. Idén a járványveszély miatt elhagyták ezeket, de az elnök asszony szerint nem is baj: a labirintus a lényeg, aki az énekesek kedvéért jön, azt rendszerint nem érdekli az útvesztő.

Hetvenöt tagja van a honismereti körnek, amely egy apáca, a Kalocsai Iskolanővérek rendjébe tartozó Kiss Mária Hortensia nevét vette föl. Ő írta az első komoly tanulmányt Kiszombor történetéről. A kukoricaútvesztő bevételéből finanszírozzák a közösség egyéb rendezvényeit: a honismereti tábort, az ádventi ünnepvárást, a húsvétolót, a Szent Iván éji tűzugrást, a Luca-napot. Ők hozták létre a 21. századi színvonalú modern helytörténeti gyűjteményt is. Ha van saját bevételük, akkor ezek menedzselésében függetlenek tudnak lenni.

Persze, együttműködnek az önkormányzattal és a katolikus plébániával. Hétvégén ők mutatják meg az érdeklődőknek a Rotundát.

– Nagyon örülünk, ha a vendégek jól érzik magukat nálunk – mondja Endrész Erzsébet. – De azért is csináljuk, mert mi is nagyon jól érezzük magunkat közben.