Augusztus elején Bugacon tartottak egy hagyományőrző rendezvényt a tíz éve megszűnt kisvasút emlékére. Ennek egyik része volt a hajtányparádé, amelyet nagy érdeklődés kísért. Kékesi Márton vasúti szakember, ötletgazda, a majdani hajtánypálya üzemvezetője ott jelentette be, hogy a terv megvalósulására van esély, bár előbb teljesíteni kell a műszaki és jogi követelményeket. A hajtányokat a régi vasútvonalakon pályafelügyeleti célra használták, de régóta kikoptak a napi munkából. Magántulajdonban is van jó néhány közülük, tulajdonosaik rendszerint a vasút szerelmesei, akik, ha alkalmuk van rá, sínre teszik a járművet és hajtják. Többnyire kézzel, függőlegesen, mint a kovácsfújtatót, vagy vízszintesen húzva, mint az evezőt. Lábhajtány meg motoros hajtány is van, de a kézi hajtású változat a klasszikus. Nem teljesen veszélytelen ez az időtöltés, de nem magasabb a kockázata, mint a kerékpározásnak, vagy a túrázásnak.

Arra kértük az ötletgazdát, fogalmazza meg, mi jó van a hajtányozásban. Például a természetközeliség, válaszolta. Nincs fedél a fejünk fölött, nincs is rá szükség. Olyan, mintha erdei vasúton utaznánk, csak mi magunk lehetünk a mozdonyvezetők. Aztán a szabadság meg a kötöttség egyensúlya: akkor megyünk, amikor mi akarunk, de nem akármerre, hanem ahová a vágányok vezetnek. Nagyon sok rajongója van a vasútnak, a legtöbben éppen az összetettségét és a szervezettségét kedvelik.

Külföldön már működnek hajtánypályák – a legközelebbi az ausztriai Burgenlandban. A magyar vasútbarátok is sűrűn látogatják. Magyarországon egyetlen helyen, a Budapest közelében lévő Királyréten van egy körpálya, ahol hajtányozni lehet. A közeljövőben lesz ilyen a Kecskemét környéki egykori kisvasúti pályán. A keskeny nyomtávú vasút alkalmasabb erre. Azt a terhelést, amit a vonatnál kisebb tömegű hajtányok jelentenek, elbírja. Ezek nem is veszik nagyon igénybe a síneket – mindazonáltal követelmény, hogy a pálya elfogadható állapotban legyen. Kékesi Márton és segítői szabad idejükben a pályát hozzák rendbe – sok helyen kinőttek a fák, bokrok a sínek között, az útátjárók nyomcsatornáit elfedte a pusztai homok. Ezeket mind el kell távolítani, hogy használni lehessen a síneket.

A magyar vasúti törvény szerint hajtánypályát csak úgy lehet használni, ha van üzemvezetője – az első ilyen lehet Kékesi Márton, ha leteszi a szükséges vizsgákat. Ő felel a pálya állapotáért, és azért, hogy azt az előírások szerint használják. Két alapvető igény teljesülhet a Kiskunsági Hajtánypálya megvalósulásával: a hajtányozás szerelmeseinek lesz hol hajtányozniuk, és új funkciót kap egy szünetelő forgalmú vasútvonal. Előzetes bejelentkezés alapján lehet majd használni a Kiskunsági Hajtánypályát. Lesznek különféle közösségi programok is, sok ötletük van a szervezőknek, de erről egyelőre óvatosan nyilatkoznak.