A Duna országokat köt össze, ezt pedig Magyarország és Szerbia határon átnyúló együttműködésének IPA projektuma is alátámasztja, melyet Bács-Kiskun megye, a művelődésért, informálásért és a hitközösségekkel való kapcsolatokért felelős Tartományi Titkárság, Karlóca község, a fruška gora-i borászok és szőlőtermszetők Egyesülete, valamint a Duna-menti bortermő vidék Bor utak szervezete közösen valósít meg. A „Dunai Borútról” van szó, melyen a turisták utazásuk során megismerhetik a borászatokat és azokat a borokat, melyekről Szerbia ezen térsége ismert.
Az IPA projektum alapját az újonnan épített hajó jelenti, amely a jövőben rendszeresen szerepel majd Karlóca turisztikai kínálatában . A hajón a tervek szerint különböző programokat szerveznek majd, a turistáknak pedig a helyi borászatok borait szolgálják majd fel. A Karlóca községben élő Marko Đalušić elmondta, az igényesen felszerelt és berendezett hajón a turistáknak lehetőségük lesz borokat kóstolni, többet tudhatnak meg Karlóca község kultúrális és történelmi örökségével kapcsolatban, megismerhetik a térség borászait, és a projektumról is hallhatnak információkat.
A tervek szerint a hajó már július elsején fogadhatja az első turistákat, akik félórás utakon vehetnek részt. Az utak Újvidéktől Karlócáig tartanak majd. A szervezett hajóutak célja a furška gora-i szőlőültetvények népszerűsítése, valamint a bor útvonalak összekötése.
Darko Milanković, Karlóca Turisztikai Szervezetének tagja hangsúlyozza, a borászat és a szőlőtermesztés népszerűsítése a projektumnak és a hajónak köszönhetően új, konkrétabb, jobb és érdekesebb módon is lehetséges, és lehetőség nyílik arra, hogy Karlóca és Újvidék turizmusa magasabb szintre lépjen.
Egy, térképet is megalkottak, melyen Vajdaság, valamint Bács-Kiskun megye összes borászata megtalálható, így a turistáknak lehetőségük nyílik arra, hogy megismerkedjenek az útvonalon található 40 borászat kínálatával.
Az „Alma Mons” fruška gora-i borászok és szőlőtermesztők Klaszterének professzora, Zoran Keserović elmondta, a karlócai termesztők felimerték, van a helyi termékekek jelentőségét, és számos új borfajtát hoztak létre, melyek egyre elterjedtebbek. Több ezer turista látogatja meg a világ bor útvonalait, ezt pedig Szerbiában is egyre gyakrabban teszik, szeretik kipróbálni az újonnan felfedezett térség borait. Azt mondják, a legjobbak a helyben megalkotott borfajták, melyek a helyben termesztett szőlőből készülnek, említi meg a professzor.
Úgy tartják, a minőségi bor üvege a legjobb névjegykártya. A fruška gora-i szőlőültetvények őshonos szőlőfajtákkal büszkélkedhetnek, melyekből elismert borokat készítenek. Ezek azok a fajták, melyek az utóbbi időben fontos szerepet játszanak a borászok kínálatában- probus, sila, župljanka, neoplanta, és az utóbbi időben ide sorolható a petra és a pannonia is. Az is nagyszerű, hogy a hagyományos mellett elkezdtek organikus szőlő és bortermszetéssel is foglalkozni.
Tekintettel arra, hogy a bor a gasztronómiai, ezzel együtt pedig a turisztikai kínálat szerves részét képezi, arra számítanak, hogy a „Dunai Borút” hozzájárul majd a szőlőtermesztés fejlődéséhez, valamint, hogy hatással lesz a borivás kultúrájára is.
