Az ember a saját városában is csak akkor jár igazán nyitott szemmel, ha hozzáértők rányitják a szemét a környezetbe simuló különleges értékekre. Szegeden például rendre nagy a forróság nyáron, száll a por, és senyvednek a növények. Ritkán szoktuk úgy nézni a városunkat, hogy mennyivel rosszabb lenne a helyzet, ha nem lennének környezetjavító megoldások.

Pontosan ebben segít szakembernek és laikusnak a Nature4Cities H2020 jelű nagy nemzetközi program, amelyben számos európai országból 28 partner működik együtt. Egyetemek, urbanisztikával foglalkozó szakmai intézetek, tájtervező cégek dolgoznak együtt annak érdekében, hogy a városok túlzottan mesterségessé vált környezetét jobban élhetővé tegyék.

Négy nagyon különböző mintaváros van a programban: Milánó és Szeged mellett a Madrid környéki kisváros, Alcalá de Henares, valamint Ankara egyik kerülete, Cankaya. Nemrégiben Szegeden gyűltek össze a projekt résztvevői, és az előadások, viták mellett megnézték a város környezetjavító fejlesztéseit is.

Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa portálunknak elmondta: a projekt alapkoncepciója az Európai Unióban néhány éve megfogalmazott „nature based solutions”, természettől ellesett megoldások elveire épül. Tapasztalati alapon eddig is alkalmaztak számos természetközeli megoldást, de a projektben széles nemzetközi együttműködéssel létesülő platform összegyűjti és elemzi a tapasztalatokat. Nemcsak megoldási javaslatokat ad, hanem mérhetővé, ezáltal tervezhetővé teszi a különböző megoldások hatásait.

Nagyon nagy probléma a városokban, hogy a csapadékvíznek csak a töredéke tud beszivárogni a talajba, mert például a felszíni aszfaltréteg ezt megakadályozza. A csatornahálózat pillanatok alatt eltávolítja az esővizet, és végletesen kiszárad a talaj, tönkre mennek a zöldfelületek. A beszivárgás biztosítása – például az aszfalt és beton felületek megfelelően kivitelezett térkőburkolattal való helyettesítésével – nagyon fontos a városi növényzet fenntarthatósága érdekében. Sokféle változata van a természet alapú megoldásoknak: például zöld tetők, zöld falak, zöld sövényből nevelt kerítések. Gulyás Ágnes körbe vezette Szegeden a projektkonferencia résztvevőit. Megmutatta például a nemrég felújított Mars téri piac zöld építészeti megoldásait. Zöld tetőt kapott a nagy piaccsarnok – ez a megoldás nemcsak nagyobb növényborítást tesz lehetővé, hanem télen fűt, nyáron hűt. A parkolóban szárazságtűrő sövényeket ültettek, ilyenek veszik körül a piactér kerítését is. Amikor a Gutenberg utcát részben sétálóutcává alakították, teljesen megújították a növényzetét. A Szent István tér rekonstrukciójakor is előnyben részesítették a zöld megoldásokat. (A Szegeden „öreg hölgynek” becézett víztorony tetejéről belátható az egész város.) Több városi villamosvonal pályáját füvesítették.

Gulyás Ágnes szerint a természetközeli megoldások munkahelyeket is teremtenek, ha van erre pénz. Sajnos, sok helyen nincs, vagy nem erre fordítják. Ilyenkor a tájépítészek és az ökológusok szárazságtűrő növényekkel próbálkoznak – például a járdaszigetek, vagy a körforgalmak nagy környezeti terhelésnek kitett felületein.