A növények és a növényi alapú termékek káros organizmusoktól történő megóvása céljából különféle vegyi növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmaznak. Ez azonban oda vezet, hogy maradékaik megjelennek a földben, és noha kis koncentrátumban vannak jelen, mégis negatív hatással vannak a növényi termékekre, beleértve az egészségre és a környezetre jelentő veszélyt, mivel bekerülnek a táplálkozási láncba és az ivóvízbe. Az effajta mezőgazdasági termesztés következtében csökken a termőföldben a mikroorganizmusok biodiverzitása. Az elmúlt 50 évben a vajdasági termőföldek humusz összetétele 7-8 százalékról 2-3 százalékra esett vissza. Amennyiben folytatódik a termőtalaj ily módon történő kezelése, alig húsz év múlva a humusz 1 százalékra esik, ami már terméketlen talajt jelent. Ahhoz, hogy a humusz mennyiségét csupán 1 százalékkal növelhessük, el kell telnie 50-100 évnek.
Hogyan tudjuk megőrizni a termőtalaj termékenységét? Organikus anyagok hozzáadásával, a műtrágya használatának ellenőrzésével, hogy kivédjük az ökoszisztéma szennyezettségét, a mesterséges növényvédő szerek elhagyásával, és a föld saját mikroorganizmusai aktivitásának megőrzésével. Éppen ezek a fő célkitűzései ,,A különféle táptalajokhoz igazodó mikrobiológiai termékek fejlesztése és a kártevők ökológiai ellenőrzése – PLANTSVITA elnevezésű projektumnak, továbbá a savas és bázikus termőföld kétkomponensű mikrobiológiai termékeinek fejlesztése és demonstrálása, amivel csökkenthető lenne a kártevők általi veszélyeztetettség, alkalmazva és népszerűsítve ezt az ökológiai módszert a határ menti régióban.
Megalakult a PLANTSVITA magyar-szerb környezetvédelmi központ is azzal a céllal, hogy prezentálják a fenntartható mezőgazdaságot és fejlesszék a két intézmény közötti együttműködést, amelyek bekapcsolódnak a kutatásokba és a kis- és középvállalkozások fejlesztésébe a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek előállításának területén. A legfontosabb célközönség a mezőgazdász társadalom, a termesztők, illetve a kis- és középvállalkozások, melyek tervezik, hogy a tevékenységüket az ökológiai vagy az organikus növénytermesztés előírásai szerint végzik a továbbiakban, valamint a mezőgazdasági termelők klaszterei, az szakértői kamarák, illetve az intézmények egyetemistái és fiatal kutatói.
A projektum hosszú távú feladata, hogy felébressze az emberek öntudatát az ökológiai módszerek mezőgazdaságban történő alkalmazásával kapcsolatban, a termőföldi mikroorganizmusok biodiverzitásának megőrzése, ezzel pedig a talaj termékenységének megőrzése, ami igen nagy jelentőségű a mezőgazdaságban. Ugyanennyire fontos csökkenteni azokat a veszélyeket, amelyek az emberi szervezet egészségére vannak hatással és szennyezik a környezetet.
Az Interreg IPA magyar-szerb határon átnyúló együttműködés realizálásában részt vesznek a két ország oktatási intézményei, s ezt az együttműködést több éves siker jellemez – az Újvidéki Technológiai Egyetem, a karlócai Educons Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Kara. A projektum tavaly májusban vette kezdetét, és 2020 áprilisában ér véget. A beruházás összértéke 365 ezer euró, amelyből 311 ezret az Európai Unió biztosít.
