A szegedi egyetem, a donje potisje-i Vízgazdasági igazgatóság, az újvidéki Természettudományi-Matematikai és Mezőgazdasági Egyetem, valamint a „Vode Vojvodine“ Vízgazdasági Közvállalat egyesítették erőiket a WATERatRISK határon átnyúló projektum keretein belül annak érdekében, hogy a víz mérlegének problémáján dolgozzanak, valamint megoldják azt a gondot, melyet a Vajdaság és Magyarország déli területein tapasztalható vízhiány illetve áradások okoznak.

A projektum kezdete óta eltelt két év alatt, azaz 2017 októberétől 2019 szeptemberéig, a határ mindék oldalának tudományos és a gyakorlati szakemberei a Természettudományi-Matematikai Egyetem professzora, dr. Minučer Mesaroš szerint a legkorszerűbb módszereket vetették be a földfelszín megfigyelésének érdekében, elsajátították az adatgyűjtés legmodernebb technikáit—távirányítású repülőgépeket és szateliteket alkalmaztak, valamint tudományo-kutatói intézetek és vízgazdasági vállalatok számoltak be egymásnak a tapasztalataikról.

Kidolgoztak egy akció-tervet is, melyet a kutatási területre szabtak, Magyarországon ez a Donger-medence, Szerbiában pedig a Csúrog-Zsablya-medence. Utóbbit, dr. Bezdán Attila szerint, aki a Mezőgazdasági Egyetemről érkezett, hidrológiai-hidraulikus módon került analizálásra, és javaslásra kerültek megfelelő intézkedések a szárazság és az áradások, valamint olyan vizek megfékezésének érdekében, melyek túl hosszú ideig maradnak meg egy arra nem megfelelő helyeken. Ez a felszín alatti vizek, nagy mennyiségű csapadék, a hóréteg hirtelen olvadásnak indulására vagy a terület sajátosságainak hatására történi. Az akció-terv lényegében a meglévő tervek továbbfejlesztése, melyeket a medencékre szabtak, és amelyek a vízelvezetés és a szivattúszabályozás munkájára, valamint a csatornahálózat karbantartására szolgáló intézkedésekre vonatkoznak.

A vajdasági csatornahálózat állapota, ahogyan dr Bezdán kiemelte—a lehetőségekhez mért. A hálózatok területét egyes szabályok szerint évente egyszer-kétszer kellene kaszálni, minden öt évben kellene iszaptalanítani, azonban az intézkedések mennyisége és minősége a költségvetéstől függ. Mindenesetre, a vízgazdaság arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben és minél több helyen elvégezze a szükséges munkálatokat, említette a Mezőgazdasági Egyetem szakembere.

A projektum keretein belül beszereztek modern felszereléseket, pontosabban egy meteo-állomásokat, amellyel a csapadékről gyűjtenek információkat. Az állomásokat Zsablyán állították fel. Ezek a távirányítású repülőgépek mellett lehetővé teszik a „Vode Vojvodine“ közvállalat jelenlegi adatbázisának bővítését. Az adatbázis segíti a kutató-partenereket abban, hogy meghatározott algoritmusokat hozzanak létre és praktikus megoldásokat találjanak a problémákra.

A WATERatRISK minden elért eredménye, mely össz értéke körülbelül 850 ezer euró, megtalálható a projektum weboldalán, és megjelentették okét egy könyvben is, melyben minden tudományos eredményt egységesítettek, és ahogy az újvidéki zárókonferencián elmondták, néhány munkát is publikálnak majd a világ vezető tudományos magazinjaiban, melyek a klímaváltozás által kiváltott szárazsággal és áradásokkal kapcsolatban végzett kutatásokkal foglalkoznak majd.