Összesen 632 személy töltötte ki azt az online kérdőívet, amely az Algyőn élő és/vagy dolgozó emberek közlekedési szokásait próbálta felmérni. Dr. Füzesy István Tibor alpolgármester a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Reklámklubjában mutatta be a felmérés eredményét, és összefoglalta, milyen fejlesztési feladatok következnek belőle. A település úthálózata nem alkalmas akkora forgalomra, amekkora nap nap után rázúdul az utcáira. Noha csak 5500-an laknak ott, minden családban van két személygépkocsi, de a helyi vállalkozások is számos további járművet üzemeltetnek. A település két szélén található a két legnagyobb munkáltató – A MOL Ipartelep és a szintén MOL-gyökerű Jura Ipari Park, együtt mintegy 3000 dolgozót foglalkoztatva. E dolgozók egy része más településről ingázik oda naponta. Többletforgalmat generál, hogy üzemi étkezde és büfé csak az Jura Ipari Parkban van, a dolgozók jó része ezért ebédidőben átmegy oda, majd visszatér. Nagyon sok algyői lakos jár Szegedre dolgozni, iskolába, vagy a nagyváros kulturális és egészségügyi intézményeibe, üzleteibe, sportrendezvényeire. Algyő félúton van Hódmezővásárhely és Szeged között. Noha mindkét megyei jogú városba járnak Algyőről, Szegedre sokkal többen. Kézenfekvő lehetőség hogy autóbusszal vagy tramtrainnel utazzanak. A „vasútvillamos” megállója azonban a településen kívül van, a távolabb eső részektől akár két kilométerre is. Jelentős még a kerékpáros forgalom – de a többség csak jó időben szeret biciklire ülni. Az is visszatart sokakat a kerékpározástól, hogy messze menni vele sok időbe kerül, és nem mindenütt van hová biztonságosan lekötni a járművet. Sokan nem szeretnek leizzadva megérkezni. Elenyésző az elektromos biciklik aránya. Némileg nő az e-rollerek használata. Javasolt megoldás lenne a telekocsi – csakhogy a legtöbb ember úgy hajlandó erre, ha ő vezethet, más alkalmazkodik hozzá időben, és őneki fizetik ki az üzemanyag árának rájuk eső részét. A tramtraint nagyon kedvelik, akik használják: kényelmes, gyors, pontos, Szegeden belül is sok helyszínre közvetlenül lehet utazni vele. A megállóhoz való ráhordást kellene megoldani – több biciklitámasztó és gépkocsi-parkoló kellene. Felmerült, hogy indítani kéne helyi autóbuszjáratot, amely a falun belüli közlekedést segítené, de ehhez a lehetséges nyomvonalon felújítani, megerősíteni, szélesíteni kellene az utat. A szélesítéshez áthelyezni az áramszolgáltató légi vezetékeit tartó oszlopokat, ami majdnem annyiba kerülne, mint maga az útépítés. Az is probléma, hogy a helybeliek addig támogatják a buszközlekedést, ameddig más utcában jár a busz, pláne nem az ő házuk közelében van a megállója. Dr. Füzesy István Tibor hangsúlyozta: lennének közlekedésszervezési megoldások, de a legnehezebb feladat a sok szereplő közti együttműködést kialakítani, a költségek viseléséről megállapodni. Szerepe lehetne az önkormányzaton kívül a munkáltatóknak – köztük a legnagyobb MOL-nak -, például támogathatnák a két ipartelep köti kerékpárút kiépítését, vagy tusoló létesítését mindkét telephelyen. Sok múlik a MÁV-on és a Volánbuszon, a szegedi önkormányzaton, de a településközi utakat fenntartó Magyar Közút Nonprofit Zrt.-n is.

Amikor az algyői felmérést megtervezték, még nem tudtak arról, hogy BYD mekkora gyárat épít Szegeden, és az milyen közlekedési terheket jelent majd a város környékén. Már most látszik, hogy maga az építkezés is elképesztő teherforgalom-növekedést hoz magával. A gyártás beindulása pedig az ingázó forgalmat emelheti akár a jelenleginek a duplájára is.