Magyarországon és Szerbiában egyaránt számos kórház és klinika a koronavírus fertőzöttek tömeges ellátására készül. Ugyan a rák kezelése sürgősségi állapotnak számít, az átszervezések az onkológiákat is érintik. A halaszthatónak ítélt kontrollvizsgálatokat elhalasztják, igyekeznek csökkenteni az orvos-beteg találkozások számát. Magyarországon azt kérik a betegektől, mielőtt bemennek a kórházba, e-mailben vagy telefonon egyeztessenek a kezelőorvosukkal; a Vajdasági Onkológiai Intézet is elektronikus úton igyekszik tartani a kapcsolatot a betegekkel és megszervezni a máskor személyesen ülésező, a kezelési javaslatokról döntő onkológiai bizottságok munkáját.

– A daganatellenes kezelések egy része önmagában is növeli a fertőzésveszélyt – ad magyarázatot dr. Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke (a kecskeméti onkoradiológiai központ korábbi centrumvezető főorvosa) arra, miért kell a rákbetegeknek járványtól függetlenül kerülniük minden fertőzést. A kezelések időszakában ugyanis akár kóros mértékben is csökkenhet a fehérvérsejtszám a szervezetben, emiatt olyan fertőzések is súlyos-életveszélyes szövődményt okozhatnak, amelyeket máskor könnyű szerrel legyőzne valaki. Emiatt a rákbetegeknek és családtagjaiknak még szigorúbban kell venniük a járványvédelmi előírásokat, önmaguk védelmét úgy odahaza, mint a közlekedésben vagy a kórházban.

– A fertőzés kockázata miatt azonban egyetlen rákbetegnek sem szabad önhatalmúlag távol maradni onkológiai kezelésektől! Minden betegnél egyénileg értékelik a rizikót. A ráknak számos stádiumában nagyobb kockázat a kezelés felfüggesztése, mint egy lehetséges koronavírus-fertőzés. És ne felejtsük el: a vírusfertőzésből az emberek többsége meggyógyul, a rák viszont önmagától nem fog elmúlni – hangsúlyozza Pajkos Gábor.

– A szorongás csökkentése az egyik legnagyobb kihívás. A szorongás nemcsak tönkreteszi a napokat és éjjeleket, de az immunrendszert is gyengíti. A pszichológusok ezért azt javasolják, hogy minden nap csak az adott nap kihívásával szabad foglalkozni. Nem szabad azon őrlődni, mi lesz ha lélegeztetőgépre kerülök, arra kell koncentrálni, hogy mit kell ma tennem, és hogyan tudom azt a legbiztonságosabban megtenni – mondja B. Papp László, a Szegeden szerkesztett, 15 ezer példányban országosan terjesztett Rákgyógyítás Magazin főszerkesztője.

Segíthet a figyelem elterelése, a zenehallgatás, a kertben vagy legalább a nyitott ablaknál végzett torna, a relaxáció, ismerősök felhívása, de bevált módszer az is, amikor egy idősávot kijelölünk a szorongásra. Ezt tudatos viselkedésterápiának nevezik, amikor elhatározzuk: „ma délután 3-tól fél órán át aggódni és félni fogok.” Előtte és utána viszont próbáljuk élni az életünket, és ha előjönnek a negatív gondolatok, visszatereljük őket, mondván: most nem ennek van itt az ideje.