2024.10.31.

Oly’ közel, és mégis nagyon távol – kórház a határ túloldalán

Régiónk

Az egészség fontosabb, mint hogy melyik területen élsz. Nem függhet attól a határ mentén élők ellátása, hogy bár van a közelükben megfelelő egészségügyi ellátó hely, de nem vehetik igénybe, mert ahhoz át kéne lépni egy országhatárt, és a szomszéd országban másféle jogi és pénzügyi szabályozás érvényesül. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Határrégiók Szövetsége (AEBR) szívós küzdelmet folytat az országhatárok jelentette akadályok elhárításáért.

Article image
2024.10.31.

Az Európai Bizottság 2011/24/EC direktívája bizonyos korlátok között garantálja az EU-állampolgárok jogát a határon átnyúló egészségügyi ellátásra, illetve annak költségtérítésére. Az uniós tagországok között ennek zökkenőmentesen kellene érvényesülnie, sok helyen azonban ennek a végrehajtásában is akadályok merülnek fel az eltérő tagországi szabályozás miatt. Még több az akadály uniós tagállam és nem uniós ország határán – példa erre a Szerbia és Magyarország közötti helyzet.

Helyi megoldásokkal, két- és háromoldalú megállapodásokkal EU-n belül és kívül is megszüntethetők ezek az akadályok. A Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégió például két uniós tagállam (Magyarország és Románia), valamint egy csatlakozási tárgyalásokat folytató ország (Szerbia) területén működik. Eltérőek az egészségbiztosítási rendszerek, a finanszírozás konkrét formái, de vannak pénzügyi nehézségek (például hosszú előjegyzési listák, várakozási idő) az ellátások elérhetőségében is. A sürgősségi ellátás, illetve a határon átnyúló munkavégzés esetében nagyjából működik a rendszer, ám a teljesebb ellátás egyelőre nem elérhető. Maga az említett direktíva sem tisztázza egyértelműen, hogy az uniós egységes piac olyan értelemben is egységes-e, hogy az EU polgárai nemcsak a saját országukban, hanem az Unió egész területén jogosultak ellátásra, és nem csak sürgősségi esetekben. Nemcsak az nem világos, hogy a betegek mozoghatnak-e ellátás céljából a tagországok között, hanem az sem, hogy az egészségügyi személyzet átmehet-e másik országba, hogy ott gyógyító munkát végezzen, anélkül, hogy e másik ország intézményeinek alkalmazásában állna.

Utóbbit az is akadályozhatja, hogy vannak eltérések az orvosi protokollban. Nincsenek kidolgozva a költségtérítés részletesebb formái, és az is zavart kelt, hogy az egyes beavatkozásokat eltérő összegért számolják el a különböző országokban. Vitát okozhat a hosszú távú kezelések finanszírozása. Még az olyan egyszerűbb kérdések sem megoldottak, mint az egyik országban felírt támogatott receptek kiváltása a szomszéd országban. A mai kor kihívása, hogy a digitalizáció előnyeit alkalmazzák mind a diagnosztikában, mind a naprakész információk felkínálásában. Noha rengeteg előnyt hozva az Európai Uniós gazdaság legtöbb területén működik az egységes piac, a közszolgáltatások kölcsönös elérhetőségében sok még a tennivaló. Az AEBR B-solutions néven projektsorozatot kezdeményezett, hogy minél több helyszínen felmérjék a határon átnyúló egészségügyi ellátás előtt álló a jogi és adminisztratív akadályokat. A DKMT Eurorégió területén is több programot hajtottak végre, szakmai tanácskozásokon azonosították az akadályokat, és szakértők tettek javaslatokat azok felszámolására. Ha nincs átfogó, kötelező szabályozás, megoldást hozhat a helyi megegyezés. A munka konkrét eredménye egy megállapodás-tervezet lett, amelyet Magyarország, Románia és Szerbia illetékes minisztériumai kötnének egymással. Románia egészségügyi minisztériuma már kinyilvánította együttműködési szándékát, a magyar és a szerb válasz még nem érkezett meg. Csókási Eszter, a DKMT Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: a határon átnyúló egészségügyi ellátás kiterjesztése nemcsak az uniós polgárok helyzetét könnyítené meg, azzal, hogy a határon túl, de a saját országukban lévő ellátó helynél lényegesen közelebb lévő intézményben kaphatnának ellátást, hanem nagyobb, ideális területű és népességű térségben is lehetővé tenné az egészségügyi rendszerek specializációját, optimalizációját.

Sőt, a több biztosítós rendszerekben a rugalmasan működő egészségbiztosítóknak versenyelőnyt nyújthatna. Nem is csak az Európai Unió tagországaiban és a külső határai mentén működhetne ez a rendszer, hanem akár a Balkánon, nem uniós tag szomszédos országok között. A B-solutions helyzetfelmérésben szándékaik szerint egy újabb projektben ennek lehetőségeit és akadályait mérnék fel.