2021.01.07.

Lesz-e idén jeges árvíz?

Régiónk

Utoljára 2017 elején fagyott be a Duna és a Tisza, akkor a jeges árvíz elkerülése érdekében a magyar jégtörő hajók egészen Belgrádig bontották a torlódó jeget. Több mint 60 éves a magyar- szerb (jugoszláv) határvízi együttműködés, amely Jugoszlávia felbomlása után Horvátország Duna-menti szakaszának védelmét is biztosítja. A globális felmelegedés következtében újabban ritkán fagynak be a folyók – de nemcsak a meleg-, hanem a hideghullámok is szélsőségesebbek.

Article image
2021.01.07.

December közepe óta hat jégtörő hajó áll készenlétben a bajai kikötőben. Az a feladatuk, hogy ha befagy a folyó, akkor a Dunaföldvártól Vukovárig terjedő szakaszon megtörjék a jeget, biztosítsák a jég zajlását, megelőzzék a torlódást, és megakadályozzák a jeges ár kialakulását.

Bár az előrejelzések január közepére tartósabb fagyot ígérnek, egyelőre valószínűleg nem lesz annyira hideg, hogy befagyjanak a folyók. Vízügyi szakértők szerint 11 napon át legalább mínusz 5 fokos hideg kellene ahhoz, hogy a jelenlegi körülmények között befagyjon a Duna. A szabályozások következtében ugyanis mélyebb a meder, a beömlő tisztított szennyvizek állandóan melegítik, és például a Paksi Atomerőmű is jelentősen emeli a víz hőmérsékletét.

A Duna teljes magyarországi felülete 1963-ban fagyott be utoljára – részleges jégborítás azonban többször is előfordult. Az elmúlt évtizedben például 2012 és 2017 elején. Mivel a Tisza medre a legtöbb helyen sekélyebb, és a vízállás is gyakran alacsony, a kisebbik folyó könnyebben befagy. 2017 februárjában itt sokkal súlyosabb helyzetet okozott a jeges árvíz – a katasztrófát azonban a jégtörő hajók segítségével sikerült elkerülni. A jeges ár rendkívüli pusztítást képes okozni. 1838-ban Pest és Buda házainak közel felét tette tönkre az áradás, amelyet az okozott, hogy Bécstől Budáig feltorlódott a jég a folyóban. 1956 márciusában Baja és Mohács térségében pusztított a jég felhalmozódása miatt keletkezett árvíz. A jégtorlaszok megbontására robbantásokkal, sőt, bombázással kísérleteztek – ez azonban nem vezetett eredményre.

Az 1956-os árvíz nyomán született a döntés, hogy jégtörő hajókat kell üzembe állítani, megakadályozni a jég torlódását, biztosítani a zajlást. Ezek speciális vontatóhajók, amelyek ráfutnak a jégtáblákra, súlyukkal megtörik azt, és megindítják a jég zajlását. „Döngetni” is képesek: a megerősített orr-részükkel jobbra-balra csapkodnak, így a nagyon vastag, vagy felhalmozódott jeget is képesek megbontani.

1959-ben kezdte meg munkáját az első dunai jégtörő. Ma összesen 22 ilyen speciális hajó üzemel Magyarországon – vannak köztük kisebbek és nagyobbak. Tizenhárom a Tiszán, 8 a Dunán, egy pedig a Balatonon őrködik. Bár ritkán van szükség rájuk, a jégbontás nagyon igénybe veszi őket, ezért 2019-ben közel 1 milliárd forintos költséggel felújították a teljes jégtörő flottát.

Szerbia és Horvátország nem rendelkezik jégtörő hajókkal. 1955-ben írták alá a magyar-jugoszláv határvízi együttműködésről szóló szerződést, amely a közös érdekű szakaszokon szabályozza a teendőket. Legfontosabb része a katasztrófák – árvíz és belvíz – elhárítására vonatkozik. A dunai magyar jégtörők normál esetben Dunaföldvár és Vukovár között őrködnek a folyón, szükség esetén – mint legutóbb 2017-ben – azonban Belgrádig is eljutnak.