2021.04.26.

Kecskeméti cseresznyevirágok: múlandóság, remény, megújulás

Régiónk

Teljes pompájukban tündökölnek a japán cseresznyefák az Aomori Parkban. Aomori Kecskemét japán testvérvárosa, a cseresznyeligetet 2012-ben, a fukusimai katasztrófa miatti együttérzés kifejezéseként ültették. Három évtized után is élőek a két város közti civil kapcsolatok, amelyeket a hírös városban a japán harcművészet szeretete, Japánban pedig a Kodály-módszer iránti elkötelezettség is erősíti.

Article image
2021.04.26.

Már az 1980-as években is jöttek Japánból zenetanárok Kecskemétre, hogy itt tanulmányozzák a Kodály-módszert, amely Japánban ma is a zenepedagógia alapja. A rendszerváltozás után Japán nemcsak a befektetőket bátorította, hogy keressenek partnert Közép-Európában, hanem a civil szervezeteket is. Így talált egymásra Aomori és Kecskemét. Sok ilyen kapcsolat kiüresedett az eltelt időben. Ráadásul Japán messze van, nekünk sokba kerül oda elutazni. Mindkét városban élnek azonban elkötelezett emberek, akiknek sokat jelent a másik nép kultúrája. Baráti társaságok alakultak itt is, ott is, az egymást váltó önkormányzatok folyamatosan támogatták a kapcsolattartást és az ennek érdekében szervezett rendezvényeket.

2011-ben egy erős földrengés miatt pusztító cunamikatasztrófa sújtotta Japánt. Súlyosan károsodott a fukusimai atomerőmű, sokan meghaltak, még többen elvesztették otthonukat – a következmények máig hatnak a japán társadalomban. A kecskeméti Szent László Lions Klub vezetőségében akkor fogalmazódott meg a szándék, hogy ültetnek egy cseresznyeligetet, amely a helyieket a japán tragédiára és a barátságra, együttérzésre emlékezteti. Harmincöt japán cseresznyefát ültettek az Árpádváros lakótelepen, a Széchenyi István Általános Iskola előtt. A gyerekek ápolták, öntözték, gyomtalanították a csemetéket, amelyek mára szépen megnőttek – de még szebbek lesznek, ha majd összeér a koronájuk. A helybeliek szeretik, kisgyerekeket levegőztetnek, kutyát sétáltatnak a fák közt, szelfiznek a rózsaszín virágokkal. Valahányszor új japán nagykövet érkezik Budapestre, első útján Kecskemétre látogat – a testvérvárosi kapcsolat, a Kodály Intézet és Nisin Foods élelmiszeripari vállalat miatt, amely a napokban döntött új fejlesztésekről. Minden új japán nagykövet új csemetét ültet az Aomori Parkban. Király József, aki a Szent László Lions Klub elnöke volt, amikor a cseresznyeligetet ültették, több mint tíz éven át a Kecskemét-Aomori Baráti Társaság elnöke, a közelben működő dojo – japán harcművészeti központ – alapítója és működtetője, azt mondja: nagyon szép a japán cseresznyevirágzás üzenete. Japán nevén a sakura az év kezdete, új remények, a lehetőségekkel teli jövő iránti vágyakozás, a barátkozás, evés-ivás ünnepe. De ugyanakkor az elmúlásra való figyelmeztetésé is: egy hét felhőtlen pompázás után hullani kezdenek a gyönyörű szirmok, melyiknek milyen a sorsa, a szél, a vihar a földre szakítja őket. Magyarországon a tiszavirágzásnak van hasonlóan figyelmeztető üzenete. A cseresznyevirágzás ünnepe megihlette a kecskemétieket. Már az önkormányzat előtt van a kezdeményezés, hogy a jövőben március 21. legyen a barackvirágzás napja a hírös városban. A tavasz eljöttének szép üzenete összekapcsolódna a kecskeméti baracktermesztés régi hagyományával. A várost a 19-20. század fordulóján a kertészeti kultúra, a kajszibarack-termesztés emelte ki a legeltető alföldi gazdálkodásból. Az elmúlt évtizedekben a kecskeméti barack kissé háttérbe szorult a megizmosodó gépgyártás, autó-összeszerelés mögött – de ha kimegy az ember a határba, újonnan telepített barackültetvények sokaságát látja.

Lesz tehát mit ünnepelni. A barackfák pedig – a japán cseresznyétől eltérően – nemcsak barátságot, reményt és melankóliát teremnek, hanem ízletes gyümölcsöt is.