Az ötlet nem új, Garán is megvalósították már 15 éve a németek a maguk közösségével. A régi temetőrészen egyre kevesebb sírt ápolnak a hozzátartozók, belepi a gaz a sírköveket, amelyek őrzik az ott nyugvók emlékét. A magyarországi német nemzetiség életében borzasztó tragédiát és törést jelentett a második világháborút követő kitelepítés – onnan kezdve megfogyatkozott a szülőföldön meghaltak száma, és az elhunytak emlékéről gondoskodó utódoké is.
A kitelepítés emlékét felidézve összegyűjtötték a fennmaradt német síremlékeket, felújították a sírköveket – köztük mintegy 15 százalékban bunyevácokét is. Olyan a garai svábok emléktemetője, mint egy nyáj, amely a pásztor felé fordul. Úgy tekintenek a hajdan volt németek sírkövei a központi helyen álló kereszt felé, mint akik emlékükben is összetartoznak.
Ugyanerre a mintára készült a garai bunyevácok emléktemetője is. Kubatov Márton, a Garai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt mondja: nemcsak a régi temetőből hoztak át sírköveket, hanem számos hozzátartozó ajánlotta fel, hogy az új részből is átvihetik az elődeikre emlékező tárgyakat. Garán kiemelkedő magyar labdarúgók nőttek föl. Páncsics Miklós nevét ma már utca őrzi, a Dunaiak – János és Antal, utóbbi Dunai II. néven európai Ezüstcipőt nyert híres gólvágó – bunyevác nevükön Dujmovok voltak. Hozzájárulásukkal az ő nagyszüleik márvány síremléke került a központi helyre az emléktemetőben.
A Határon Túli Horvátok Központi Hivatala által kiírt pályázaton nyertek 19 ezer kuna támogatást. (Egy horvát kuna ma 53,57 forint.) Ebből csak az anyagi költségekre futotta, a közreműködők társadalmi munkában dolgoztak. A felszentelés magasztos hangulatához képest prózai ügy, hogy gépet kellett bérelni a földmunkához, darut a nehezebb sírkövek mozgatásához, hozzáértő embereket hívni a betonszegély lehelyezésére. De a mostani bunyevácok segítettek: személyes közreműködéssel, étellel, borral a jól végzett munka után.
Az is a prózai részletekhez tartozik, hogy nem volt pénz megtisztítani a 93 sírkövet. Egynek a költsége körülbelül 20 ezer forint – a tisztítás majd a jövő feladata lesz.
Ránézésre is feltűnik: az emberek közti társadalmi különbségek holtukban is fennmaradnak. Úgy is, hogy a német emléktemető sírkövei nagyobbak, „módosabbak”, mint a bunyevácokéi. De Kubatov Márton kiemel egy hozzáállásbeli szempontot is: náluk az emléktemetőben a gyermekek és a szegények apró, egyszerű sírkövei kerültek előre – azoké, akiket egykor a temető félreeső részében temettek el.
Elválik az elhunytak sírköve a földi maradványaiktól. A régi temetőrészt felszámolják, oda nem temetnek már. Ahogyan az élők tábora növekedett, majd visszaesett, követi a folyamatot a temető is: egykor nagyobb volt, és egyre nőtt, ma pedig kisebbre zsugorodik. Az emléktemető a tárgyi síremlékeket érinti, a csontokat nincs joguk exhumálni. A régi temetőben lassan eltűnnek fölülük a jelek, az újabb részben felhagyott régi sírokat pedig új sírhelyeknek adja el a temetőtulajdonos katolikus egyház.
A mai helyi közösségnél nagyobb bunyevác nemzetiségi múltat azzal is ápolja a Garai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, hogy megvásárolták a temető legszebb sírhelyét és a rajta lévő angyal szobrot. Kubatov Márton felidézi a tragikus történetet: balesetben halt meg egy huszonéves fiatalember, fájdalomtól megtört szülei állíttatták a szobrot. Az angyal a halott fiú lánytestvérét jelképezi, aki holtában is vigyáz a fivérére.
Megadták a módját az emléktemető felszentelésének: Josip Stefkovic zombori katolikus dékán és Szűcs Tibor garai plébános végezte a szertartást, amelyet aztán a templomban hagyományos bunyevác tamburás mise követett a híres garai Bácska Tamburazenekar közreműködésével. Idén előre hozták a decemberben esedékes Materice i Ocit, a bunyevác anyák és apák napját. A fennkölt szempontoknak itt is közé vegyült a gyakorlatiasság: felújítás miatt novembertől bezár a kultúrház, és tartanak attól is, hogy decemberre esetleg visszatér a Covid-járvány.
A közösségnek már a látóterében van a legközelebbi jelentős projekt: a helyi bunyevác egyházi énekeket szeretnék tamburakísérettel rögzíteni és cd-n kiadni. Még az idén beadják rá a pályázatot – ezúttal a Miniszterelnökség Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-jéhez.
