Első látásra a hínárvágó gép olyan, mintha a vízibiciklit a fűnyíróval keresztezték volna. A nagybaracskai csatornaőrt kerestük, hogy a fotó kedvéért odaállítsuk a Babeca projekttáblája elé – de nem volt otthon. Fölfedeztük, hogy nem parkol a szolgálati lakás előtti vízben a hínárvágó – a csatornaőr tehát éppen dolgozik vele valahol.

Reménytelen vállalkozás ilyen rozoga géppel föltartóztatni a föliszapolódott Ferenc-tápcsatornában a vízi növényzet burjánzását. Az öreg masina lassan halad, sűrűn kell kimerni belőle a vizet. A levágott hínár a vízben marad, és a fenéken rothad el – vastagítva az iszapot, tovább csökkentve a vízben lévő oxigén mennyiségét.

De már nem sokáig lesz ez így. 2020 őszére befejeződik az IPA határ menti együttműködés keretében megvalósuló magyar-szerb közös projekt, a Baja-Bezdáni-csatorna térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése, rövidített nevén, a Babeca. A magyar oldalon a legkritikusabb szakaszokon (Bátmonostor és Nagybaracska térségében) Az uszadékok összegyűjtése is megoldódik a csatornán ferdén keressztbe feszített acél úszóművek (terelőlemezek) elhelyezésével. Három ilyen helyszín lesz, ahol csónakrámpákat is kiépítenek elsősorban az úszó-fenntartógépek számára, valamint a turistáknak, horgászoknak.

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója magyarázta el a magyar és szerb területre kiterjedő vízrendszer összetett funkcióit – és annak mai állapotából következő felújítási feladatait. 1801-ben létesült a Dunát a Tiszával összekötő, az akkori császárról elnevezett Ferenc-csatorna, amelynek segítségével lecsapolhatták a vajdasági mocsarakat, biztonságossá tehették a termelést, és hajón tudták elszállítani a termést. Ettől válhatott a bácskai föld országok éléskamrájává. A Ferenc-csatornába először Monostorszegnél (Backi Monostor) vezették bele a Duna vizét. Ám a kis szintkülönbség miatt a meder rendszeresen feliszapolódott. 1855-ben megépült a bezdáni zsilip – attól kezdve onnan táplálták a csatornát, de a probléma ettől sem szűnt meg. Türr István tervei alapján 1870-1875-bent Baja és Bezdán között egy külön tápcsatornát alakítottak ki. Ebbe Bajánál, a Duna egy magasabban fekvő pontjáról vezették be a vizet. A megoldás jól működött – de később nagyon hosszú időn át nem jutott pénz és figyelem a meder és a műtárgyak karbantartására.

Jelenleg a Ferenc-tápcsatornának nemcsak a Ferenc-csatorna vízellátása a feladata. Magyarországon ár- és belvízvédelmi funkciói is vannak. A Mohácsi-szigetről szivattyúkkal a tápcsatornába lehet emelni a felesleges vizet, máskor öntözővizet tudnak kivenni belőle. A térség önkormányzatai nagyon szeretnék, ha több turista érkezne hozzájuk – a csatorna horgász- és víziturista-paradicsom lehet, ha átjárható válik, és javul a víz minősége. Ehhez a megfelelő gépeket is beszerzik a projekt keretében.

Telkes Róbert hangsúlyozta: elsősorban az Európai Unió által támogatott vízügyi célokat szolgál a Babeca, amelynek keretében szerb oldalon újjáépítik a bezdáni és a sebesfoki zsilipet. De a vízügyesek nem bánják, ha „mellékhatásként” fellendül a határ menti falvak idegenforgalma.