Az új vírusmutánsok elterjedése miatt Európa-szerte ismét támad a koronavírus. Korábban Angliában tűnt a legnagyobbnak a baj, majd Portugália, Csehország és Szlovákia jutott a gyógyító kapacitása határáig. Olaszország egyes részein is kritikus a helyzet, ahogyan Hollandia, Franciaország, Németország, Ausztria kórházaiban is súlyos betegek sokaságát ápolják. Általános tapasztalat, hogy az angol és a dél-afrikai mutáns fertőzőképesebb az eredeti változatnál, a tünetek súlyosabbak és veszélyesebbek, a betegség gyorsabb lefolyású, és alapbetegséggel nem rendelkező fiatalabbakat is gyakrabban támad meg. Mivel a Covid19 fertőzés továbbra sem gyógyítható, csak védőoltásokkal, a lakosság megfelelő átoltottságáig pedig egyedül a távolságtartással, a közvetlen érintkezések számának drasztikus csökkentésével lehet a járványnak gátat vetni.

Noha Magyarországon február végéig a nyitásra készültek, kiderült, hogy a november 11-én bevezetett szigorításokhoz képest is további korlátozásra – a nem alapvető árukat és szolgáltatásokat kínáló üzletek bezárására lesz szükség. Ezt március 8-ától vezették be – egyelőre 2 hetes időtartammal. Húsvétig mindenképpen bezárnak az általános iskolák – a középiskolákban és az egyetemeken már eddig is digitális oktatás folyt. Ha összehasonlítjuk a járvány legfontosabb mutatószámait, az látszik, hogy közel 7 millió lakosú Szerbia eredményesebben kezelte a járványt, mint a 9,7 milliós lélekszámú Magyarország. Ez különösen a Covid-fertőzés miatt elhunytak számában szembetűnő: Magyarországon március 7-éig 15873 Covid-halottat tartanak nyilván, Szerbiában pedig 4562-t. Március 7-én Magyarországon 778 beteget kezeltek lélegeztetőgépen, Szerbiában 171-et. Lehet eltérés az adatnyilvántartás módjában, de annyi biztosan nincs, amennyi a halottak számában ekkora eltérést magyarázna.

Az egyéb különbségek ellenére a védőoltások számának alakulásában mindkét ország viszonylag jól áll. Szerbia európai összehasonlításban is élen jár, és Magyarország is az élbolyban halad. Ennek egyértelmű oka, hogy nem zárkóztak el az orosz és a kínai vakcina elől, így jóval több védőoltást tudnak felhasználni, mint amennyi a nagyobb presztízsű és biztonságosabbnak tartott Pfizer-BionTech, Astrazeneca és Moderna vakcinákból rendelkezésre áll.

Noha a vírusjárvány minden országban okot ad politikai vitákra, a szerbiai lakosság kevésbé megosztott a keleti vakcinákkal szemben, mint a magyarországi. Magyarországról az is vonzónak látszik, hogy Szerbiában már a regisztráció alkalmával jelezni lehet, hogy milyen vakcinára tart igényt valaki. Ugyancsak rokonszenves, hogy a járvány terület és település szerinti adatai is hozzáférhetőek.

Az már biztos, hogy a 2021-es tavaszt is elrontja a koronavírus. Egyelőre még kérdés, hogy mi lesz a nyárral: lehet-e júliusra olyan mértékű átoltottság, hogy az idegenforgalom és a vendéglátás, ha óvatosan is, de újraindulhasson.