10-25 évvel ezelőtt az volt a tendencia, hogy a kezdő munkavállalók, a tehetséges fiatalok abba a városba, régióba költöztek, ahol a számukra legmegfelelőbb munkahelyet találták. Az elmúlt években ez a trend megfordult és egyre gyakrabban a fiatalok az alapján választják ki lakóhelyüket, hogy az adott város, régió milyen – közlekedési, természeti, kulturális, szórakozási – lehetőségeket biztosít számukra, mennyire felel meg a környék a jövőbeni terveiknek, akár kutatási lehetőségekről, akár családalapításról van szól. Gyakran a város/régió kiválasztása után kezdődik csak el az ideális munkahely kiválasztása.

Fentiek okán egyre több város és régió tudatosan kezd el kommunikálni a tehetséges fiatalokkal, és alakítja úgy várospolitikáját, területfejlesztési stratégiáját, hogy abban külön akciókat szentel a tehetségek vonzásának, illetve a már a területén élő talentumok megtartásának.

Egyelőre régiók szintjén még nem, de országok szerint már mérik a tehetségvonzást, ez a Global Talent Competitiveness Index (GTCI, INSEAD 2022). A GTCI alapja egy sokváltozós1 modell, amely vizsgálja egyes országok és városok szabályozási környezetét, gazdasági ökoszisztémáját és társadalmi jellemzőit, valamint azt is, hogy mennyire vannak jelen a kiemelkedő szaktudást igénylő munkahelyek és munkakörök.

 Magyarország a vizsgált 133 ország közül a 37. helyet foglalja el, és különösen jól teljesít többek között a politikai stabilitás, az IKT infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés, a szakképzésben résztvevők, illetve a szakképzett munkavállalók száma tekintetében. Negatívan értékelték viszont, hogy ennek ellenére nehéz megtalálni a megfelelő munkaerőt, illetve, hogy viszonylag nagy a külföldi munkavállalókkal, bevándorlókkal szembeni ellenérzés. 

 Románia az 54. helyen áll, és erősségei közé tartozik a végzettségek és kompetenciák közötti könnyű eligazodás, az új vállalkozások magas száma, a befektetők vonzása és a környezetvédelmi fenntarthatóság. Gyengeségként a munkaadók és munkavállalók közötti együttműködés és az élet hosszig tartó tanulás korlátozottságát, valamint a képzések és a munkaerőpiaci elvárások közötti összehangolatlanságot emelik ki.

A DKMT az európai példákat tanulmányozva számos jó gyakorlatot talált:

• Olyan régiót, amelyik a már elment tehetségeit várja haza, ezért a kísérletbe bevont helyi lakosok megjelölhették, hogy mely családtagjukat, barátjukat várják vissza. A hazahívottakat név szerinti üdvözlő óriásplakát várta a településen vagy egy hosszú távú ingyenes kávézási opció a törzshelyükön.

• Találkozhatunk olyan településsel is, amelyik az elköltöző tehetségeket várja vissza: adatbázist készít róluk, mely alapján folyamatosan tartja velük a kapcsolatot és tájékoztatja őket a településen zajló eseményekről, beruházásokról, új munkalehetőségekről.

• Welcome csomag is várhatja a településre érkezőket, melyben található rövid köszöntő, a közérdekű intézmények adatai, helyi közösségek adatai, kedvezményes belépők kulturális és sporteseményekre.

A fenti példák tanulmányozása és gyakorlati megvalósítása lehetőséget biztosíthat arra, hogy a DKMT Eurorégió demográfiai helyzete javuljon és a régió nemcsak a helyben született, illetve itt tanuló népességet tudja megtartani, hanem egész Európából vonzza azokat a szakembereket, akik hozzá tudnak járulni a versenyképesség növeléséhez.