A Colourful Cooperation (rövidítve: ColourCoop) projekt egyik központi eleme, hogy Mórahalmon szerb, Palicson magyar kulturális központ épül. A projekt az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon átnyúló együttműködési Program finanszírozásával valósul meg. A mórahalmi intézményt Kóló Központnak nevezték el. A 400 nézőt, látogatót befogadni képes épület alapkövét 2018. január 26-án rakták le. Kőbe vésett dátum az átadásra és a működés megkezdésére 2019. január 27.

Duka Félix, a mórahalmi Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület elnöke elmondta, Mórahalmon nem él szerb kisebbség, ám az idegenforgalom olyan sok szerbiai vendéget hoz a városba, hogy mindenképpen indokolt itt megépíteni egy ilyen kulturális központot. A geopolitikai helyzet indokolja, hogy náluk épüljön meg a központ.

Az egyesületi elnök szerint a Magyarország és Szerbia közötti jó politikai kapcsolatok is megerősítik, hogy létesüljön egy ilyen helyszín, ahol nemcsak a kultúra követei, hanem a politikusok is találkozhatnak a térség összetartozását szimbolizáló környezetben. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere szerint a település Európa felől nézve a fontos és izgalmas Balkán kapujának, míg a Balkán felől nézve a vágyott Európai Unió kapujának tekinthető. A közvélemény-kutatások szerint a Balkán népei éppen úgy támogatják, hogy az egységes Európa részévé váljanak, ahogyan a már csatlakozott országok polgárai továbbra is fontosnak érzik ezt.

Mindenképpen Európa perifériájáról van azonban szó, amely szeretné megfogalmazni a maga üzenetét az európai centrum számára. Ez az üzenet elveiben hasonló ahhoz, amelyet Európa magországai megfogalmaztak az egységesülési folyamat kezdetén. Elemei azonban mélyen gyökereznek a magyar és a szerb, tágabb értelemben a közép-európai és a balkáni kultúrában.

Ezt hangsúlyozzák a Palánkai Tibor Ybl Miklós-díjas szegedi építész által tervezett épület szerkezetei és homlokzati elemei. Palánkai tervezte az új városházát. Együtt él a településsel, kicsit már mórahalminak tekinti magát. A Kóló Központban lesz egy nagy előadóterem, egy szintén nagy étterem, közösségi terek és kisebb kiszolgáló helyiségek.

Nógrádi Zoltán hangsúlyozta: kultúraközvetítő tereket akarnak létrehozni, a gasztronómia pedig nagyon fontos része a kultúrának. Ezért tekintik egyenrangú résznek az éttermet, annak belsőépítészeti berendezését és majdan a kínálatát.

Funkciói alapján szép és szerethető házat képzeltek el. Ugyanakkor a szakralitás is jelen lesz benne – mind egy ortodox kápolna formájában, mind az épület külső megfogalmazásában. Az épület leghangsúlyosabb sarkán jelen lesznek a bizánci építészeti jegyek, a pravoszláv boltívek, előtetők. Faszerkezet és cserépfedés jellemzi ezt a Bástya nevet kapott részt. Az étterem a légtere felfelé láttatni engedi a nagyon erős fagerendás, oszlopos, nyitott fedélszerkezetet. A belső tervezés Vida Zoltán vajdasági belsőépítész munkája, aki nagyon jól ismeri mind a magyar, mind a szerb építészet stiláris jegyeit és egymásra gyakorolt hatásukat is. A Kóló Központ éttermében a gerendák és egyes bútorok harsány piros színei is a balkáni belsőépítészet jellemzői.