Több mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor megszületett az ötlet, mely szerint gyűjtésbe kezd, Uvalin első gondolata az volt, hogy egy helyiségben gyűjtsön össze a háztartáshoz köthető dokumentumokat és eszközöket, melyeket étkezéshez és más szükségletekhez használtak. A tárgyakat az udvarban, a kamrában és a padláson találta. A gyűjtemény évről évre nőtt, egyre több dolgot talált, majd mikor tudomást szereztek Verbász történelme iránti érdeklődéséről, rokonai és barátai saját házaikban talált tárgyakat kezdtek ajándékozni neki.
Az egyik ilyen darab egy tábla, mellyel egykor a városi tömegközlekedéssel utazókat informálták a buszok útvonaláról, és amely sok idősebb verbászi lakost emlékeztet azokra az időkre, amikor a tárgy az autóbuszokkal együtt járta a városi utakat. Vannak más tárgyak is, 50-150 évesek ,melyek a háború előtti, utáni és Tito kora beli időkből származnak. Vladimir számára soknak szentimentális értéke van.
—Az összes kiállított darab közül elhunyt apjának egyik szerszámához, egy kádárszerszámhoz kötődik leginkább, amelyből több is van a gyűjteményében. Van egy üvegkollekciója is, melyekbe belegravírozták a tulajdonosok nevét, illetve azt, hogy mire használták őket. Mile Leskovac, óverbászi gyógyszerész gyógyszertári üvegedényét emelném ki, melybe belegravírozták a vezeték- és keresztnevét, foglalkozását és a gyógyszertár nevét, „Apoteka kod krune”. Van egy 1861-ből származó üvegem is, amely Újvidékhez, a királyi városhoz köthető. Van sok edényem is, melyeket a családom használt, hét tejeskannák, vizeskannák..Kiemelném a családi fényképeket is a nagyanyámról és a nagyapámról, a szüleimről, testvéreikről..Van három rádióm is azokból az időkből, az egy érdekes gyűjtemény, és sok darabom van Tito korából is. A legtöbb közülük fénykép, de van egy Titov Vrbas címerem is.
Amikor elkezdett gyűjtéssel foglalkozni, Vladimirnak a ház egy kisebb helyisége éppen elég volt. A gyűjtemény azonban már régen túlnőtte a szobát, és most egy új, megfelelő méretűre van szükség, ahol a tárgyakat rendszerezni lehetne, ezzel a gyűjteménynek tovább nőne az értéke.
Vladimir Uvalin, aki sokáig dolgozott az iskolai titkársági feladatok ellátójaként, néhány hónapja nyugdíjba vonult. A közösségben Verbász múltjának krónikusaként és hét, a helyi történelem különböző intézményeiről és szervezeteiről szóló monográfia szerzőjeként ismert. Uvalin több beszámolót írt a verbászi iskolák, mesterségek, gazdaság, különböző szervezetek munkájának fejlődéséről, mint például a Sokolska és a Pionir szervezetek. Azt tervezi, folytatja a munkát, hiszen elmondása szerint Verbász az ő „befejezetlen története”. Jelenleg levéltárakból gyűjt anyagokat nyolcadik monográfiájához, mely a Verbász területén élő zsidó közösség történelméről szól majd, és tervei között szerepelnek más témák és újabb krónikák is.
