Idén végre ismét a nyár közepén, július 17. és 24 között rendezhették meg Palicson az Európai Filmek Nemzetközi Fesztiválját. Több mint 130 filmet mutattak be, köztük hat magyar produkciót is. Összesen 15 szekcióban vetítették a filmeket, amelyek közül soknak itt volt a szerbiai, vagy a térségbeli bemutatója is. Kiemelt helyet kaptak idén a fiatal rendezők munkái, a dokumentumfilmek, a nemzeti filmgyártások közül pedig a szlovén filmeket helyezték a fókuszba.
A szlovén filmgyártást 12 film képviselte, köztük négy nagyjátékfilm és három egész estés dokumentumfilm. A My Last Year as a Loser, Ursa Menart filmje egy húszas éveiben járó művészettörténész életén keresztül mutatja be azt a küzdelmet, amelyet ennek a nemzedéknek egy része folytat az értelmiségi munkanélküliség fenyegetése és a kivándorlás vonzása légkörében. Izgalmas dokumentumfilm Dragomir Zupancicé a Belgrádban élő szlovén kisebbségről (A Century of Existence in Belgrade). A szlovén filmeket a fesztivál ideje alatt a szabadkai Eurocinema Filmszínházban is vetítették.
A filmek a jelen legégetőbb problémáival foglalkoznak, olykor a valós idejükben, mint a lengyel Piotr Domalewski I Never Cry című filmje, amelynek hőse a 17 éves Ola egyedül utazik külföldre, útja az élet útja, a lány fejlődésregénye. Máskor a múltba helyezve, mint a Bad Blood című szerb film, Milutin Petrovic alkotásának hőse, a vranjei szerb kereskedő, aki a történelmi változások nyomán keresi az együttélés és a túlélés lehetőségeit a környezetével.
A legjobb filmnek járó Arany Tornyot a norvég Joachim Trier alkotása, a Worst Person of the World nyerte. Hőse a harmincas évei elején járó nő, szerelmi és karrierépítési problémáiról, emberi viszonyairól szól a film, a zsűri indoklása szerint „a film összes eszközének briliáns alkalmazásáért a modern társadalom emberek közti viszonyainak bemutatásában” díjazták.
A legjobb rendezőnek járó Palicsi Torony díjat Ferit Karahan török alkotó kapta a Brother’s Keeper című, Kelet-Törökországban játszódó filmjéért, az ottani társadalmi viszonyok érzékletes bemutatásáért. Special mention díjat kapott Kevin Mcdonald brit rendező és Tahar Rahim színész a területen és törvényeken kívüli Guantanamo-i börtönben fogva tartottak szenvedéseit bemutató The Mauritanian című filmért. A filmkritikusok zsűrijének díját is a Worst Person of the World nyerte.
A palicsi filmfesztivál annál is több volt, mint 130 film bemutatója egy hét alatt, egy helyen. Európai filmalkotók találkozása, műhelybeszélgetések sorozata, kölcsönhatások és barátságok bölcsője. Olyan hely, ahol a kontinens keleti és déli fele egyenrangúként jelenhetett meg Nyugat-Európával, és a filmszerető közönség bizonyítva láthatta ismét, hogy Hollywoodon kívül, a 21. században is van értékes filmes világ.
A filmművészet legújabb irányzatai is helyet kaptak a fesztiválon: televíziós sorozatok induló részét vetítették, a mozgóképpel alkotó bloggerek (vloggerek) részére pedig workshopot szerveztek.
Ahogyan Zrinko Ogresta horvát rendező fogalmazott: ha meghívják a filmedet Palicsra, akkor biztos lehetsz benne, hogy az jó.
