A kérdés rengeteg embert érdekel, különösen azóta, hogy Elon Musk amerikai techguru bejelentette, 2050-re egymillió embert akar elköltöztetni a Marsra. Régi vágya az emberiségnek, hogy meghódítson más bolygókat is, és régi fóbiája, hogy ha egy atomháborúban tönkre teszik a Földet, akkor a kevés túlélő hová tudna elmenekülni. A szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában hatezer forintért adták a jegyet, mégis megtelt a nagyterem a szabadkai születésű dr. Kiss László akadémikus, csillagász e kérdésekről szóló előadására. Ráadásul nem is egy előadásról, hanem hat részes sorozatról van szó, amellyel az akadémikus végigjárja az országot.
Segítségével azért megszemléltünk néhány helyet, hogy ha az emberiség a Föld elhagyására gondol, mégis milyen célok jöhetnek szóba. Az elég hihetőnek tűnik, hogy csak a mi naprendszerünk bolygóiról meg azok egyes holdjairól érdemes gondolkodni – a legközelebbi másik naprendszer is elérhetetlenül messze van. A jelen tudásunk szerint legalábbis. A mi Napunknak mindössze nyolc bolygója van. Volt már egyszer kilenc, de a Plútót lefokozták, mikor kiderült, hogy nagyon kicsi, olyan kisbolygóból meg tucatszám van másik is. A naptól való távolságot, meg a tér egészét tekintve elég üres a mi naprendszerünk.
Aki szakszerű és pontos ismeretekre vágyik, megnézheti Kiss László előadásait a youtube-on, a https://www.youtube.com/@Kiss.Laszlo.csillagasz linken. Itt csak néhány gondolatot ragadunk ki az elhangzottakból – azzal, hogy rideg és ijesztő, de borzasztóan érdekes az égitestek világa. Ahhoz képest, hogy ukmukkfukk el akarnak egyesek költözni a Földről, elég keveset is tudunk róluk. Amit igen, azt az űrszondáktól tudjuk, amelyekből sokkal többet és célzottabban is felbocsáthatott volna az emberiség.
A naprendszerünkben a Naphoz közelebb négy kőzetbolygó – Merkur, Vénusz, Föld, Mars –, távolabb négy gázból és jégből álló óriásbolygó – Jupiter, Szaturnusz, Neptunusz és Uránusz – található. Ha sorra vesszük, a Merkurra nem érdemes mennünk, már leszállni is nehéz lenne, olyan gyorsan forog és kering. Felszínén kráterek vannak, mint a Holdén, a belsejében sok a fém, van mágneses mezeje, de nincs állandó légköre. A hőmérséklet – 187 és 427 Celsius fok között változik.
A Vénuszon a légköri nyomás a földi érték 92-szerese. A kénsav tartalmú felhőréteg üvegházhatást kelt, a felszínen pokoli a forróság. Elviselhetetlen, nem érdemes oda menni. A Mars környezeti kínálatáról a bevezetőben tettünk említést. A Jupiter gázbolygó, a legnagyobb a naprendszerünkben, tömege a két és félszerese a többi bolygó együttes tömegének. Nem tudnánk ott szilárd talajra lépni. Egyik holdján, az Ió-n viszont folyamatosak a vulkánkitörések. Külön ijesztő, mennyire fúj a szél némelyik gázbolygón: a Szaturnuszon például 1800 kilométer per óra, a Neptunuszon a 2000 kilométer per órát is elérheti.
Tömérdek érdekeset lehet elmondani ezekről a bolygókról, a körülöttük keringő holdak sokaságáról, de egyikük sem érhet a nyomába annak, amit mi itt a földön érezhetünk Pünkösd idején hűs szellő, simogató napfény, oxigéndús levegő formájában. Nem nehéz elhinni, amit Barack Obama korábbi amerikai elnök mondott: még egy atomháború után is a Föld lenne a legélhetőbb hely, mert itt legalább akkor is volna levegő.
Dr. Kiss László az előadása vége felé mutatott egy felvételt: a Voyager űrszonda visszanéz a naprendszerre, mielőtt elhagyná azt. A képen nagyon távol egy nagyon kicsi kék pötty látszik. Az a piciség a mi nagyon sérülékeny Földünk, a kék bolygó, ahol az élet kifejlődött, az emberiség nagyra, önmagára is veszélyesre növekedett. Vigyázzunk rá, mert akármit mondanak is, ilyen nincs másik!
