Seres István kulturális intendáns ezeken túlmenően a központ hosszú távú szerepéről, fenntartható működéséről beszélt portálunknak. Fontos, hogy a Kolo Szerb Kulturális Központ ne kizárólag kulturális intézményként jelenjék meg Mórahalmon. A városban eltöltött vendégéjszakák fele szerbiai turistákhoz kötődik – az idegenforgalom kínálata is bővül az intézmény megnyitása után.

A hivatalos programok napjait leszámítva lesz idő és hely arra, hogy kulturális közösségek otthonává váljon a központ. Szeretnék magukhoz vonzani a helyi civil szervezeteket, továbbá a térségből azokat az alkotókat, akik már valamilyen körben ismertté váltak, de jól jön számukra az intézményi támogatás. A tehetséggondozás, utánpótlás-nevelés feladatát is felvállalják, de helyet biztosítanak gazdasági fórumoknak is. Egyáltalán: azt szeretnék, ha a Kolo Központ a határtérség együttgondolkodási központjává válna. A központ kulturális küldetése, hogy hozzásegítsen ahhoz: a térség eltérő kulturális identitású népcsoportjai megismerjék egymást. Célcsoportjaik: a magyarországi szerbek, magyarországi magyarok, vajdasági szerbek, vajdasági magyarok, valamint a szerbiai szerbek. Seres István szerint ma Magyarországon sokan misztikus képet őriznek a Balkánról. Van idegenkedés egymástól, nemcsak a délszláv háborúk emléke, hanem a harsányabb stílus, a teraszon ülés, a nemzeti érdekek erőteljesebb megjelenése miatt is. Az egymásra nyíló, ma még bezárt ajtókat szeretné nyitogatni a központ.

A kulturális közeledést legkönnyebben a zene és a tánc szolgálja. Ezekhez nem szükséges a verbális nyelvismeret, a zene és a mozgás nyelve pedig azért ismerős, mert ebben nagyon erős volt a keveredés az egyes népcsoportok között. A Vajdaságban más művészeti ágakban is vannak hagyományai az eltérő, de egymás művészetét megtermékenyítő kultúrköröknek. Például a szabadkai Népszínháznak magyar és szerb tagozata is működik.

Vannak már olyan partnerek, akikkel biztos az együttműködés. Ilyen a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és a Szabadkai Zeneiskola. Az új zenei irányzatokat, az underground és ifjúsági kultúrát a közönség elé hozó Zastava Fesztivál is biztos programpont. További elképzelés, hogy meghívják Emir Kusturicát, és zenekarát, a No Smokingot. A 2018-ban Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Vajdasági Tanyaszínház ekhós traktoros körútjának egyik állomása lehet a Kolo Központ.

Kezdettől hangsúlyozták: a népi kultúra csak az egyik ága a Kolo Központ műsorpolitikájának. Nyitni fognak a kortárs művészet felé. Két modern táncszínházi produkciót terveznek. Az egyikben balkáni hangzásvilágot idéző zenére táncolnak el egy történetet. A másik a Franciaországban tanult Döbrei Dénes és Nagy József modern táncművészeti technikáit használja fel.

„Merészet és bolondot álmodunk” - fogalmazott Seres István. Erre példa, hogy egy színpadra állítaná Balázs-Piri Soma zongoristát, a Virtuózok tehetségkutató verseny egyik győztesét és egy hagyományos tamburás, trubás zenekart.

Az már a konkrét kulturális produkciókon túlmutató elképzelés, hogy „ismerjük meg a Balkán ezer arcát!”. Seres István szerint ma legfeljebb a tengerpart, néhány nagyváros, a szabadkai piac van benne a köztudatban. Meg kellene ismerni a balkáni országok belső tájait is, mert a kultúra mindig kötődik a tájhoz, természetélmény tartozik hozzá.