2024.05.17.

Már a számítógép is retro lett

Kultúra

Negyven-ötven éves meglett férfiak játszottak újra gyermeki örömmel az 1980-as, ’90-es években újdonságnak számító régi, legendás számítógépeken. A mai nyugdíjasok még olyan korban nőttek fel, amikor nem volt a mindennapok része a számítógép – de a gyermekeik már játszottak Commodore-ral, kis, kézi videojátékokkal. Retro számítógépeket bemutató kiállításon jártunk.

Article image
2024.05.17.

Egy megabájtos ramja volt az 1970-es évek legendás asztali számítógépének, a Commodore 64-esnek. A winchestere is kicsi, 45 megbájt. És mégis, mekkora csodának számított! Azokban az években szabadult ki a számítógép a nagyvállalatok, kutatóintézetek falai közül, lett méreteiben kisebb, árában elérhető, és vált egyre több otthon becsben tartott eszközévé. Tömérdek videojáték is elterjedt azokban az időkben. A kisméretű, elemes ketyerékben focizni lehetett, hajókról lőni más hajókat, gorillákkal banánt hajigáltatni rivális lakótelepek között, míg valamelyik le nem omlott. De megjelentek a komolyabb, konzolos játékok, mint például a Nintendo, később a Playstation. Játszani és dolgozni egyaránt lehetett a számítógépekkel, sőt, olykor úgy tűnt, a munka is játék lesz velük ezután. A mai hatvanasoknak nemzedéki emléke, hogy egyetlen számítógép volt a családban, alig lehetett a gyerekeket elzavarni mellőle, és apuka, anyuka csak akkor fért hozzá, ha már a gyerekeik lefeküdtek. Sokféle márka jelent meg, a fejlettebb számítógépek szankciós listán voltak, nem lehetett őket a keleti blokk országaiba legálisan behozni. Sokszor turista útlevéllel, alkatrészenként csempészték be őket. A „szocialista tábor” országai is próbáltak versenyben maradni, maguk is állítottak elő eredeti vagy koppintott gépeket. Egyre nőtt a számítógépek teljesítménye, ami a játékokban egyre élethűbb mozgásokat és grafikai képet tett lehetővé. A rendszerváltás után a volt szocialista országok piacán is egyeduralkodóvá váltak a nagy globális világcégek, az IBM, az Apple, a Microsoft. Amikor megkezdődött a számítógépek hálózatba kapcsolása, az is a legnagyobbaknak kedvezett, hiszen az ő szabványaik váltak hivatalosan elfogadottá.

Még az 1990-es években is csodának számított a multimédia: hogy egy gépen képet, hangot, mozgást lehetett látni, később irányítani. Sokan a tanulás megkönnyítését, a tudás forradalmát várták tőle, ahogyan az internet megjelenésétől is: a világ szinte minden nyilvános információja az íróasztalunkról elérhetővé vált.

Május első hétvégéjén retro számítógépekből és videojátékokból rendeztek interaktív kiállítást az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban. Nagy volt az érdeklődés, bár főleg középkorú férfiak váltották meg a jegyet. Gyermeki örömmel játszottak újra ifjúkoruk gépeivel és játékaival. Volt, aki a kicsi gyermekét is elhozta, mutatta neki az ormótlan, megsárgult házú gépeken futó nehézkes játékokat. A tárlókhoz mellékelt tájékoztatókról föl lehetett eleveníteni az ismereteket a legismertebb márkákról, történetükről, és az összefüggésekből a fejlődés íve is kirajzolódott: ami az egyiken még hiánynak, problémának mutatkozott, azt a következőn megoldották – nem egyszer újabb problémát generálva.

Talán csak a mobiltelefon elterjedésének és fejlődésének tempója mérhető a számítógépekéhez. Szívesen látnánk egy mobiltelefon-kiállítást is – kezdve az első, kofferszerű, több kilós készülékekkel, amelyeket az 1990-es évek fontos emberei cipeltek magukkal mindenhová.