A BDO a világ 5. legnagyobb nemzetközi könyvelő, könyvvizsgáló, tanácsadó cége. Magyarországi leányvállalata idegenforgalmi fejlesztési stratégiákat is alkot – ők nyerték el megbízást a magyar-szerb határ menti térség közös kulturális és idegenforgalmi fejlesztési stratégiájának elkészítésére. A stratégiát Németh Richárd, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a DKMT Euroregionális Együttműködés temesvári közgyűlésén.

A határ menti térséghez Magyarországon Csongrád és Bács-Kiskun megye, Szerbiában Vajdaság Autonóm Tartomány tartozik. A 44 ezer négyzetkilométeres területen 2,7 millió ember él. A célcsoportok: a Szerbiában élő magyarok és szerbek, akik Magyarországra látogatnak; a Szerbiába látogató magyar állampolgárok, és a térséget felkereső nemzetközi turisták. A két magyar megyében együtt és a sokkal nagyobb területű és lakosságú Vajdaságban közel azonos a vendégek és az ott töltött vendégéjszakák száma. Bőven van hová fejlődni. Annál is inkább, mert a térség adottságai kiválóak.

Erősségként jelöli meg a stratégia, hogy ez a vidék Európa kapuja a balkáni országok számára. Soknemzetiségű, változatos térség a Vajdaság. A magyar és a szerb oldalon közösek a történelmi gyökerek és a kulturális örökség. Természetes termálvizek találhatók, amelyekre a magyar oldalon már megépültek a kiváló gyógyfürdők. Állandó programok, fesztiválok, kulturális turisztikai célpontok alakultak ki mindkét országban. Magyarországon számos jó gyakorlat szolgálhat mintául a szerbiai kezdeményezéseknek. Újvidék Európa Kulturális Fővárosa 2021 címe pedig nemzetközi figyelmet irányít a térségre.

Ha egymás mellé tesszük a határ két oldalán meglévő erősségeket, olyan képet kapunk, amelyben az átfedések a közös kulturális és idegenforgalmi stratégia alapjait adják. Többek között a kiváló természeti környezetet. Ilyen a Tisza és a Duna folyók között elterülő alföldi táj; a tanyavilág; különleges helyek, mint a mórahalmi bivalyrezervátum, vagy a hajósi pincefalu; különleges épületek, mint a makói Hagymatikum, vagy a kalocsai érseki palota; a magyar kisebbség jelenléte Szerbiában. Végül, de nem utolsósorban a kiváló gasztronómiai lehetőségek mindkét oldalon.

A közös stratégia négy prioritásra épül. Az első az intézményi-szervezeti fejlesztés. A térségben egységes szervezeti struktúrát és menedzsmentet kell kialakítani a fejlesztésekre. Partnerséget és együttműködést létrehozni a már működő szervezetek között, továbbá nyelvtanfolyamokat és szakmai képzési programokat indítani. A nemzeti statisztikai hivatalok bevonásával egységes adatbázist kialakítani. Meg kell teremteni a fejlesztések pénzügyi hátterét, létrehozni egy határon átnyúló közös pénzalapot.

A második prioritás a szolgáltatás- és termékfejlesztés. Kulturális eseményeket kell szervezni, a meglévőket bővíteni. Fejleszteni szükséges a falusi turizmust. Kialakítani kínálati csomagokat, például a gyógyfürdők mellé települő, a vendégéjszakák számát növelő további turisztikai kínálatot, öko- vagy aktív turizmust.

A stratégia javasolja egy közös programkalendárium létrehozását, amely online és offline is elérhető. A különleges eseményekre megkülönböztetett figyelmet kell irányítani. Kihasználni például minden lehetőséget, amelyet az újvidéki Európa Kulturális Fővárosa projekt lehetővé tesz. Fejleszteni a tanyai vendéglátás hálózatát. Nagyon fontos a harmadik prioritás is: a turizmust segítő infrastruktúra fejlesztése. Jelenleg ritkán vannak a határátkelőhelyek, nincsenek jó állapotban a határtérségben lévő utak, nem kielégítő a tömegközlekedés. A növekvő idegenforgalomhoz több és jobb szálláshelyre lenne szükség.

Optimalizálni szükséges a határforgalmat: több helyen és gyorsabban átjárhatóvá tenni a határokat. A határállomások közelében pihenőhelyeket és turistainformációs pontokat elhelyezni. Ráfér a fejlesztés a meglévő kulturális központokra, amelyek mellé újabbak is fölfejleszthetők. A turistacélpontok megközelíthetőségét is javítani kell; hasznos lenne az egyes célpontok közti utasszállítást megteremteni.

A negyedik prioritás a marketing és a kommunikáció fejlesztése. Az információt el kell juttatni a lehetséges fogyasztókhoz. Egységes brandet kell kialakítani a térségre, jól elkülöníteni a piaci szegmenseket. A lehetséges célcsoportok számára kulcsüzeneteket alkotni, és eljuttatni hozzájuk. Kialakítani a turizmustámogató marketingmódszereket. A marketingre és kommunikációra nem szabad sajnálni a pénzt – e nélkül ugyanis hiába van az összes többi fejlesztés.

Hogy mennyibe kerülne mindez? A stratégia kialakítói megbecsülték a költségeket is. Természetesen csak azokat, amelyek a kulturális stratégia megvalósításához szükségesek – hiszen a határátkelők építése, kulturális központok, utak kialakítása, szálláshelyek fejlesztése az államok, önkormányzatok, magánvállalkozások feladata. A szűken vett kulturális és idegenforgalmi közös fejlesztés összesített költségeként 2 115 000 eurót számszerűsítettek.