Az augusztusi hőségben alig mozdult valami Kecskemét belvárosában, csak a Hírös Agóra környékén jöttek-mentek az emberek. Az előtérben kiállítások, regisztrációt intéző kül- és belföldiek, a fesztivál pólóját viselő gyerekek, fotelekben beszélgető animációfilm-készítők, egyszóval hamisítatlan fesztiválhangulat.
A Kecskeméti Animációs Filmfesztivált a szokásos júniusi időpontról a koronavírus-járvány miatt halasztották augusztusra. A fesztiváligazgató Mikulás Ferenc szerint ez a manőver sikeres is volt, több mint 500 szakmai résztvevő regisztrált, ami azt jelenti, hogy a 15. KAFF-ot is nagyjából teljes fegyverzetben lehetett megtartani.
Öt nap alatt 30 országból 370 animációs filmet mutattak be, a programot szakmai beszélgetések, kiállítások és koncertek színesítették. Aki nem volt még a KAFF-on, annak az egészben az a meglepő, hogy a hőségben aszalódó Kecskeméten öt napig a nemzetközi animáció abszolút felnőtteknek szóló, legfrissebb alkotásait lehet megtekinteni, miközben az egész kitűnő gyerekprogram is.
A főtéren a magyar animáció hőskorának legjobb darabjait nézhetik a gyerekek, a nagyobbak műhelyfoglalkozásokon ismerkedhetnek az animációs filmkészítés alapjaival. A világ fesztiváltermésébe is belepillanthatnak, ami gyakran elég súlyos kultúrsokk a nagyon gyors, akcióval teli és mindent megmagyarázó tévés rajzfilmekhez szokott gyerekeknek – de azért hozzá tudnak szokni. És ha már túltették magukat azon, hogy nem minden rajzfilm végződik jól, megnézhetik a Dániel András Kufli-könyveiből készült legújabb egész estés filmet, és utána még meg is kérdezhetik tőle, hogy melyik kuflit találta ki először.
Mindeközben az ember mindenütt a magyar rajzfilmkészítés és animáció nagy öregjeibe és aktív alkotóiba botlik. Mindez azért lehetséges, mert Kecskemét az idén 50 éves Kecskemétfilm miatt a magyar animáció vitathatatlan központja, itt készültek a mai felnőtt generáció számára meghatározó magyar rajzfilmek.
Ha átlapozza az ember a KAFF 2021 gyönyörű, több száz oldalas programismertető albumát, azonnal feltűnik, mennyi tisztelgés, visszaemlékezés, méltatás – és sajnos nekrológ – van benne. Olyan meghatározó alkotóit, szervezőit veszítette el idén a szakma, mint Jankovics Marcell vagy Gyulai Líviusz filmrendezők, vagy a Pannónia filmstúdiót évtizedeken át vezető Dr. Matolcsy György.
Ezzel együtt a fesztivált átlengi a régi szép idők iránti súlyos nosztalgia. A rajzfilm nagyon drága műfaj, emiatt egész estés magyar animáció csak többévente készül. Az iparág régi alapjai, a hagyomány miatt vannak jó animátorok és filmkészítők, az élvonal jelentős része azonban külföldi alkotásokba dolgozik be.
Amiben az utóbbi időben sikereket ért el Magyarország, az a szerzői rövidfilm, amelyek elsősorban az egyetemeken készülnek. (De persze ez alól is van kivétel: Milorad Krstic 2019-es Ruben Brandt-ja számos fesztiváldíjat besöpört, és a Netflixen is látható.) Ugyanakkor az is látszik, hogy a magyar grafika és animáció világa mennyire sokszínű: izgalmas egymás után megnézni mondjuk Cakó Ferenc különös álomvilágot létrehozó rögzített homokképeit, majd a hollywoodi szuperprodukciók látványvilágát kitaláló Menyhei Szabolcs látványterveit. Összességében a KAFF akár a film, akár a grafika iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan program, de ha valaki öt napon át szórakoztatni akarja a gyerekeit, az is nyugodtan vegye számításba.
A Kecskeméti Animációs Filmfesztivált augusztus 11-15 között tartották Kecskeméten. A legjobb egész estés európai film díját és a közönségdíjat is Tomm Moore Wolfwalkers című alkotása kapta. A legjobb magyar és európai tévésorozat, a legjobb 3D-s film, valamint a legjobb forgatókönyv díját Horváth Mária a Cigánymesék alkotója nyerte el. A legjobb animációs munkáért járó díjat Ulrich Gábor Dűne című kisfilmjének ítélték, csakúgy, mint a Magyar Filmkritikusok díját. A legjobb rövidfilm díját megosztva kapta Rofusz Kinga Otthon és Darabos Éva Pá kis panelom! című munkája. A legjobb elsőfilmesnek járó díjat Osztós Zsófia kapta Akárhová című filmjéért.
