—Minden furcsán történt, teljesen felfordult az életünk. Mindannyian otthon ültünk, és vártunk, ugyanakkor féltünk is. Mindenki a maga módján találta fel magát. Számomra a humor nagyon fontos, ez így volt a bombázások és a háború ideje alatt is, szerintem sokan vagyunk így ezzel...

Lala Sosonak Asepsolt visz, hogy ne fertőződjenek meg, ha összebújnak

Ekkora érdeklődésre nem számított, és őszintén meglepődött, tekintettel arra, hogy az első három rajzot aláírás nélkül jelentette meg. Elmondása szerint azonban örül a reakcióknak, és annak, ahogyan a közönség fogadta munkáit.

—Minden, ami mostanában történt, és ami még most is tart, mindenkire furcsán hatott, és összezavarta az embereket. Nem akartam beszélni erről, arra gondoltam, még csak az hiányzik, hogy Facebookon nyilvánítsak véleményt, hiszen végig mások bejegyzéseit olvastam, és sok szellemes dolgot találtam. Amikor már nem bírtam tovább, elkészítettem az első három rajzot, és aláírás nélkül megosztottam őket az oldalamon. Az emberek elkezdtek írni nekem, hogy alá kellene írnom a rajzokat, hiszen nagyon sokan megosztották őket a saját oldalukon. Amikor elkészítettem a következő néhány rajzot, aláírtam őket, és így az emberek tudták, kinek a munkáiról van szó. Örülök a reakciójuknak, látszik, hogy a humor mindenkinek fontos.

Falvédőiről Törökkanizsán, ahol él és dolgozik, már korábban is ismerték, de elmondása szerint soha nem volt ennyire népszerű. Goran elmondta, miután elkészítette a Laloról, Sosaról és az Asepsolról szóló rajzokat, Új Zélandról is írtak neki, egy hölgy pedig a rajzai alapján készített magának falvédőt.

Én ezeket a falvédőket korábban is megjelentettem a Facebookon, de senki nem figyelt fel rájuk, legalábbis nem ilyen mértékben. Nem is azért tettem fel őket, hogy mások megosszák vagy kedveljék, de ez nem jelenti azt, hogy nem örültem volna neki. Most más a helyzet, mindenki otthon volt, a közösségi oldalakon ütötték el az időt, ezért sokan voltak fenn. Sok szép és kedves hozzászólást kaptam a térségből, és távolábbi helyekről is. Nekem, mint művésznek, jól esik, hogy az embereknek ennyire tetszenek a munkáim.

Ezután következik egy másik szenvedés, amit úgy hívnak: derékbőség növekedés

A falvédők iránt már gyermekkorában érdeklődött, amikor a „TV Novosti”-ban olvasott rólunk. Elmondása szerint rajzai és sorai spontán születnek, és az aktuális helyzetek és történések inspirálják őket. Mivel a színház, ahol egyébként gondnokként dolgozik, a rendkívüli állapotra való tekintettel bezárt, több ideje jut hobbijaival foglalkozni. Ezért a falvédők mellett jelenleg verseskönyvet illusztrál, és az általa alapított egyesület számára gyermekeknek szóló előadást ír. Rudakból szobrokat is készített, tavaly pedig belépett a fúvószenekarba . A sokoldalú művész néhány gyermekvers könyvet is kiadott már, és elnyerte a „Zmajeva nagrada” és a „Neven” irodalmi díjakat.**

A számon, mintha deszka volna, mit tehetek, Sosa maszkott kötöt nekem.