2020.05.17.

A szávaszentdemeteri régészeti ásatások igazi turisztikai attrakciónak számítanak

Kultúra

A mai Szávaszentdemetert, régi nevén Szirmiumot „minden városok ünnepelt anyjának” nevezték, hiszen számos római császár született itt, valamint ez a város volt a Római Császárság négy fővárosának egyike. Az antik gyöngyszem aranykorát Diokleciánusz, Maximiánusz, Konstantinus és Galériusz tetrarchiájának (négyes uralmának) idején élte.

Article image
2020.05.17.

Ma, a szávaszentdemeteri komplex régészeti ásatások igazi turisztikai attrakciónak számítanak. Szirmium területén találhatók császári paloták, antik paloták és nyilvános fürdők, magtárak, monumentális római fürdők, az antik római vízvezeték és Jupiter isten egytemessége is. Nem kevésbé jelentősek a rendkívül értékes mozaikok, melyek legnagyobb számban a Császári palota archeológiai lelőhelyén találhatóak.

Ki kell emelnünk, hogy Szirmium első szisztematikus régészeti kutatásai 1957-ben kezdődtek meg, éppen a Császári palotával. A lelőhelyet véletlenül, egy lakóépület építése során fedezték fel. A munkálatokat először csak ideiglenesen állították le, majd teljesen megszüntették, amikor hatalmas falakat, a fűtőrendszer maradványait és mozaikokat találtak. A római cirkusz felfedezése a palota közvetlen közelében döntő bizonyítékkal szolgált arra, hogy az objektum Császári palotalént azonosítható be.

Éppen az palota-cirkusz komplexuma számít a szávaszentdemeteri lelőhely egyik legjelentősebb felfedezésének. A harmadik század végén, és az ötödik század elején építették a város délkeleti, elit részén, a Száva folyó mellett. A lelőhelyen ma a császári komplexum csupán egy része látható. A bemutatott falak és padlók nagy része a palota lakórészéhez tartozik. A luxus belső dekorációkról freskók, mozaikpadlók, különfőle kövekből készített építészeti díszítések tanúskodnak, melyeket a világ különböző tájairól szállítottak ide: Egyiptomból, Kis-Ázsiából, Görögországból ,Olaszországból...

A Császári palota lelőhely feltárása évtizedekig tartott, ezért a mozaik eredeti állapotát is meg kellett őrizni. Az első konzervációs munkálatok a 20. század hetvenes éveiben kezdődtek. Mivel a 21. század elejéig nyílt területen álltak, télen az alacsony hőmérsékletek miatt, annak érdekében, hogy ne semmisüljenek meg, homokkal fedték le őket. A mozaikokat részletekben tárták fel, 2004-ben pedig újrakezdték helyreállításukat.

—A császári palota burkolása volt a mozaikok feltárásának feltétele, hiszen a legfontosabb a mozaikok bemutatása és konzervációja volt. Eddig nagyjából 100 négyztméternyi mozaikot tártunk fel, állítottunk vissza eredeti állapotába és vittünk vissza a Császári palotába, célunk pedig, hogy mind a 350 négyztméternyi mozaikot konzerváljuk és bemutassuk a nyilvánosságnak, Szávaszentdemeter így egyike lehet azon ritka célpontoknak, melyeken egy helyen ekkora felületű mozaik látható. Azt szeretnénk, hogy a Császári palota az antik korból származó mozaikpadlók galériája legyen, célunkat pedig reményeink szerint néhány éven belül elérhetjük—hangsúlyozta a Szávaszentdemeter kultúrális emlékműveinek megóvásáért felelős Intézet igazgatója, Ljubiša Šulaja.