A fesztivál a koronavírus járvány ellenére is megszervezték, ezzel folytatódott az esemény gazdag hagyománya, a műsor pedig a közönség által megszokott, színvonalat képviselte.
— Kétszer is el kellett halasztanunk a fesztivált. Hazudnék, ha azt mondanám, nem volt bennem félelem annak ellenére is, hogy minden megelőző intézkedést megtettünk annak érdekében, hogy ne legyen fennakadás, és remélem, sikerült elérnünk a célunkat. Soha senkinek nem kívánnám azt, hogy ilyen körülmények között kelljen fesztivál szerveznie, más részről viszont büszke vagyok arra, hogy ilyen nehézségek mellett is sikerült olyan rendezvényt szerveznünk, mellyel nem maradtunk szégyenben—mondta el Radoslav Zelenović, a fesztivál igazgatója.
Fotó: Ivica Vojnić
A programigazgató, Miroslav Mogorović véleménye szerint a legfontosabb az, hogy a Fesztivált évről évre, kiváló minőségben tudják megszervezni.
— Gyakran mondjuk, hogy mindig lehet jobb, ez pedig pontosan az. Sikerült a filmművészet legnehezebb évében élő fesztivált szerveznünk. Nagyon fontos, hogy ott tudtuk folytatni, ahogy tavaly megálltunk, és nem kellett elölről kezdenünk. A fesztivál néhány nappal azután tartottuk meg, hogy a mozik számára engedélyezték, hogy újból dolgozzanak, és senki nem tudta, mire számíthat. A nehézségek ellenére volt közönségünk, ez pedig azt jelenti, hogy az emberek szeretik a filmeket, és, hogy jó úton haladunk.
A fesztivált a „Lifka Sándor” díj átadásával nyitottuk meg. Az elismerést az európai kinematográfiáért tett kimagasló erőfeszítéseiért ítéltük oda Mirjana Karanovićnak. A térség filmes úttörőjének nevét viselő díj megerősítette színésznőnket abban, hogy jól tette, hogy a színészi pályát választotta. Mirjana Karanović a „Petrijin venac”, az „Otac na službenom putu“, a „Podzemlje“, valamint a „Dnevnik mašinovođe“ című filmekben is szerepelt, és kitörölhetetlen nyomot hagyott az európai és szerb filmművészetben.
Fotó: Ivica Vojnić
— Mindig azt gondoltam, hogy nem vagyok elég attraktív ahhoz, hogy filmszínész legyek, de jött a „Petrijin venac”. Akkoriban még hallgató voltam, és ez a szerep meghatározónak bizonyult. Számos díjat nyertem, ha pedig megkérdezik, melyik a legkedvesebb számomra, azt kell, hogy mondjam, az, ha a színész sokáig színészkedhet. Örülök neki, hogy két, általam példaképnek tekintett színésznő is a névrokonom, ők pedig Mira Stupica és Mira Banjac—hangsúlyozza Mirjana Karanović, akit az a megtiszteltetés ért, hogy megnyithatta az idei fesztivált.
„Lifka Sándor” elismeréssel díjazták a magyarországi rendezőt, Enyedi Ildikót is, aki legutóbbi, „Testről és lélekről” című filmjével a Berlini Filmfesztiválon elnyerte az Aranymedve díjat. A Magyarországon meghozott, a karanténnal kapcsolatos rendeletekre való tekintettel nem vehetett részt az eseményen, a díjat pedig utólag veheti majd át, a fesztivál közönségéhez pedig egy videó üzenetben szólt.
Fotó: Hanna Csata
— Hiányzik Palics és a remek hangulatú fesztivál. Gratulálok a szervezőknek, akik fenn tudták tartani a rendezvény hagyományát, és remélem, hogy hamarosan találkozunk — üzente Enyedi.
Az „Arany tornyot”, amely a 27. Európai Filmfesztivál versenyprogramjában részt vevő legjobb filmnek jár, idén a Maria Sedal által rendezett „Nada” című norvég-svéd alkotás nyerte. A legjobb rendezésért járó „Palicsi tornyot” „Sarlatán” című cseh-ír-lengyel-szlovák filmjéért Agnieszka Holland vehette át, a, Michelle Carey (Németország), Igor Ivanov (Észak-Macedónia) és Goran Radovanović (Szerbia) alkotta zsűri pedig különdíjjal jutalmazta az Ilja Krzanovski és Ekaterina Oertl által rendezett német-ukrán-brit „DAU.Natasa” című alkotást. Darko Bajić „Ime naroda” című filmje érdemelte ki a „Gorki list” közönségíjat.
Fotó: Promo
A 28. Európai Filmfesztivál 2021 július 18-án kezdődik, és reméljük, a koronavírus akkor már csak egy rossz emlék lesz.
