2019.02.25.

Több a pénz, közel a család: vajdasági melósok „magyarban”

Gazdaság

A súlyos munkaerőhiány miatt egyre több dél-alföldi cég alkalmaz vajdasági munkaerőt. A lehetőség mindkét fél számára előnyös.

Article image
2019.02.25.

„Kétszer annyit keresek, mint amennyit otthon tudnék, ráadásul be vagyok jelentve, és a családomtól sem kell hosszabb időre elszakadnom” – mondja Zorán, a kiskunmajsai Termál Bisztró felszolgálója. A negyvenes évei közepén járó férfi a vajdasági Bajmokról jár át a Bács-Kiskun megyei fürdőtelepülésre. Öt napot dolgozik – ilyenkor a szállása is biztosított helyben –, majd 3-4 napot tölt odahaza.

A Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő közvetlen szomszédságában található étterem üzemeltetőinek folyamatos gondja a munkaerőhiány. Ezért gondolták úgy, hogy a Vajdaságban keresnek dolgozókat az interneten keresztül. Egy ilyen hirdetésre jelentkezett Zorán is, csaknem egy esztendővel ezelőtt. Alkalmazása egyszerű volt, hiszen magyar állampolgársága is van.

A magyarországi munkaerőhiány miatt azonban a dél-alföldi vállalkozások már nem csak a magyar állampolgársággal rendelkező vajdasági munkavállalókat látják szívesen. Kiskunmajsa és térsége legnagyobb munkáltatójánál, a főként mezőgazdasági gépekhez vezetőfülkéket gyártó Agrikon Kam Kft. üzemében jelenleg 16 vajdasági munkavállaló dolgozik – közülük öten kizárólag szerb állampolgárok. Az ő esetükben kissé komplikáltabb a papírmunka, de a cégnél vállalják az ezzel járó plusz adminisztrációt. Az Agrikon folyamatosan hirdet a határ túloldalán interneten, nyomtatott újságokban, és voltak már állásbörzén is, ám a legtöbb vajdasági dolgozójuk egy ismerősön vagy egy ismerős ismerősén keresztül hallott a lehetőségről. Elsősorban szakképzett – ha lehet, gyakorlattal rendelkező – hegesztőket keresnek, de szerelők, gépkezelők, festők jelentkezését is várják.

„Az Agrikon egy év alatt mintegy száz új munkavállalót vett fel, így jelenlegi létszámunk 550 fő, és ez várhatóan ezen a szinten fog stabilizálódni a következő két évben. Ennél távolabbra nem látunk előre, de az uniós támogatások 2020-ben és 2021-ben történő visszaesése miatt némi recesszióra számítunk” – mondja Hugyecz Pál, a vállalat ügyvezető-elnöke. Az idei évre 15 milliárd forintos bevételt tervező cégnél nyitottak arra, hogy a vajdasági munkaerő aránya növekedjen, hiszen sok esetben betanított munkásokkal töltötték fel a létszámot, velük szemben előnyben részesítenék a szakképesítéssel rendelkezőket.

A vendégmunkások számára (nem csak határ túloldaláról érkezőknek) két családi házat is vásároltak a gyár szomszédságában, és átalakították azokat modern szállóvá, ahol összesen 25 főt tudnak elhelyezni. A vajdasági munkások hétközben dolgoznak, hétvégén pedig hazautaznak a családjukhoz. Mint a cégnél megtudtuk: közülük többeknek ez volt az egyik fő érv az itteni munka mellett, pedig korábban Németországban is dolgoztak. Van, hogy férj és feleség egyaránt az Agrikonnál dolgozik, sőt, egy másik család át is települt Kiskunmajsára – példájukat pedig lehet, hogy mások is követik majd.