„Ha mindig ilyen idő lenne, nyilván nem kellene az öntözésről beszélgetünk. Na, de nem Angliában élünk” – mutat ki az ablakon a zuhogó esőre Szikszai Tamás, az Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója, majd az elmúlt hónapok csapadékadatait sorolja. Márciusban 21, áprilisban 12, májusban pedig 29 milliméter eső esett Hartán, amit szerinte nem túlzás sivatagi körülményeknek nevezni, főleg, hogy az általuk legnagyobb mennyiségben termelt csemegekukoricának és zöldborsónak nagyságrendekkel nagyobb a vízigénye. Mondjuk azért nem akkora, mint ami júniusban eddig esett: az alig három hét alatt lezúdult 145 milliméter már jelentős belvizes területeket eredményezett. „Az öntözésfejlesztéssel a szárazságot és a belvizes időszakot is orvosolni lehetne, megteremtve a termelésbiztonságot” – hangsúlyozza Szikszai Tamás.

A rendszerváltás előtti időszakot is számítva hét évtizede működő cég adottságai ráadásul sokkal jobbak, mint mondjuk a homokhátsági gazdáké. „Nem csak a Duna közelségére gondolok, hanem arra, hogy a ’70-es években kiépített öntözőfürtre alapozva jelenleg is több mint 500 hektárt öntözünk. A terület nagyobb részén modern körforgó öntözőberendezések működnek, és pályázati támogatással kiépítettünk egy Duna-parti öntözőtelepet, így közvetlenül a folyóból is tudunk vizet kivenni” – mondja Szikszai Tamás. Az öntözött terület akár ezer hektárra is bővíthető, és egymillió köbméter öntözővíz kivételére van engedélyük. A növekedéshez azonban további fejlesztések kellenek. Már csak azért is, mert az ötven éves öntözőfürt 36 kilométernyi, földbe fektetett csővezetékrendszere folyamatos karbantartást igényel. Rossz állapotban volt a Fűzvölgyi-főcsatornáról leágazó, több mint 4 kilométeres öntözőcsatorna is, ám ezt – miután a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonába került – állami beruházásban felújították. A vezérigazgató elmondta: terveik szerint első körben 200 hektáron modernizálnák az öntözést, majd egy új vízkivételi hely kialakításával további 500 hektárt vonnának be az öntözésbe.

A több száz millió forintos beruházáshoz vidékfejlesztési támogatást vennének igénybe – a kormány 10 éven keresztül évi 17 milliárdot szán öntözésfejlesztésre. „A pályázat támogatási intenzitása 50 százalék helyett 70 százalék is lehet. Ez az egyik oka, hogy az országban elsőként Hartán megalakítottunk egy öntözési közösséget, amelynek tíz tagja van, köztük társas vállalkozások, családi gazdaságok és termelői csoporttal” – mondja az integrátori feladatokat is ellátó Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója. A befektetett önrész belátható időn megtérülhet: ha például ugyanazon a területen a hektáronként 300 ezer forint bevételt adó búza helyett – öntözést igénylő – csemegekukoricát termesztenek, az legalább dupla annyi bevételt jelentene.