2022.07.31.

Olcsóbban fűteni – de hogyan?

Gazdaság

Szerbiában és Magyarországon is támogatják az épületenergiát megtakarító felújításokat. Az ukrajnai háború, a téli gázellátás körüli bizonytalanságok szinte mindenkit elgondolkodtatnak: hogyan tudná fenntartani otthona melegét a következő teleken.

Article image
2022.07.31.

A vitákban nem azok a leghangosabbak, akik a legnagyobb veszélyben vannak. Egy középkorú házaspár, ahol férj és feleség is dolgozik, a gyerekek már kirepültek a családi fészekből, de eddig fűtötték az egykori szobáikat, könnyebben tud takarékoskodni, mint egy már egyedül élő, kis jövedelmű nyugdíjas. Holott a számok szerint mindkét esetben enyhén túllépték a támogatottság határát.

Nagyon sok az egyszemélyes háztartás, ahol azonban fűtésre, világításra csaknem ugyanannyi energiát kell használni, mint amikor még élt a pár másik tagja is. Nem mindegy, milyen településen áll a lakás, van-e ott ára az ingatlannak, vagy egy későbbi eladáskor a felújítás költségét sem kapja meg a tulajdonos vagy az örökösei. Egy olyan faluban, ahol nincs elég munkahely a környéken, egy felújítás ugyanannyiba kerül, mint egy megyeszékhelyen, de az értéknövekedésnek töredéke érhető el általa. Magyarországon és Szerbiában is támogatják az épületenergiát megtakarító beruházásokat. Léteznek már bámulatos műszaki megoldások: passzív házak, vagy olyan napelem-rendszerek, amelyek energiájával saját töltőhelyen, gyakorlatilag ingyen lehet feltölteni a család elektromos autóit. Csak ehhez pénz, tudás, személyes dinamizmus szükséges.

Jóval többen vannak azonban, különösen a centrumoktól távoli falvakban a régi építésű, 30-as téglából épült falú, nem jól záró ajtókkal, ablakokkal rendelkező, gázkonvektorral, helyiségenként külön fűtött házak. Lakóik többsége magára maradt idős ember, 80 százalékban nő. Nekik is muszáj valamit lépni – de a részleteiben összehangolt, átfogó felújítást nem tudják megfizetni. Ezekben a napokban a felszínen politikai viták vannak, a mélyben, a nyilvánosság számára alig érzékelhetően szakmai, gyakorlati ötletelés.

Az egykori olcsó szovjet gáz időszakában gyártott, rossz hatásfokú konvektorokhoz mindenképpen hozzá kell nyúlni. De mire cseréljék őket? Sok szakember javasolja, hogy alakítsanak ki központi fűtést. Ez azonban jelentős többlet költség, béléscsövet kell építeni a kéménybe, falakat megbontani, újra festeni. Jelentős megtakarítást eredményez a nyílászárók cseréje – de komoly kezdeti befektetést igényel. Felmerül, hogy vissza kellene térni a szilárd tüzelésre: kályhát, sparheltot venni, úgy melegíteni, főzni, ahogyan két nemzedékkel korábban csinálták. Csakhogy ahhoz más körülmények tartoztak. A ház körül voltak kivágható fák, gally, kukoricacsutka – kis hőértékű, de megújuló energiaforrások. Ma alig van ilyen. A kereskedelemben kapható jó minőségű tűzifa ára pedig alig marad el a gázétől – a használata azonban jóval kényelmetlenebb. Ráadásul hiány van belőle.

Településenként, épületenként változik, mi az a komfortmentő, a tulajdonos anyagi forrásait a legkevésbé megterhelő megoldás, amelyet meg lehetne találni. Lehet, hogy csak a rossz hatásfokú régi konvektort érdemes újabbra cserélni abban a helyiségben, ahol a legtöbbet tartózkodnak, másutt még az őrlángot is lekapcsolni. Lehet, hogy egy hordozható, kis kapacitású elektromos fűtőkészülék a megoldás. Ha nem cserélik is ki a nyílászárókat, a tömítések felújítása érezhető javulást okoz. Csakhogy ezekhez a kompromisszumos, de megfizethető megoldásokhoz is kell szakmai hozzáértés. Sajnos, ahol elöregszik egy település, ott az sincs már. Nincsenek az anyagi korlátok közt kreatívan gondolkodó, több szakmához értő emberek, akik ebben a helyzetben ki tudnák alakítani és elterjeszteni a jó gyakorlatokat.