A tavaly év elején átadott, csaknem 13 milliárd forintból megvalósult vágóhíd három hónapig állt, miután a madárinfluenza végigsöpört a térségen, kipusztítva a tenyésztés alapját képező szülőpárokat is, illetve a koronavírus-járvány is nehezítette a működést. Kiss István, a Hunent Zrt. fő tulajdonosa, az igazgatóság elnöke ugyanakkor portálunknak azt mondta, a magyar kormány munkahelymegtartó támogatása révén sikerült megtartaniuk a dolgozóikat, így az üzem a napokban újra tudott indulni. Jelenleg 50 százalékos kapacitással működnek, novemberre érik el a 100 százalékot – várhatóan akkorra áll helyre a víziszárnyas-állomány. A kiesés jelentős: a tervezett 12 millió kacsából idén mindössze 6 milliót tudnak majd levágni, ami azt jelenti, hogy az árbevétel 50 százalékától esnek el.

A helyzetet nehezíti, hogy a COVID-járvány miatt a többnyire exportra termelő cég forgalma is drasztikusan visszaesett március végén. „A heti 240-280 millió forintos forgalmunk egyik hétről a másikra lezuhant 10-20 millió forintra. Azóta már jobb a helyzet, de a piac még mindig nem állt helyre” – tette hozzá az elnök.

A madárinfluenza kapcsán Kiss István hangsúlyozta, a megelőzéshez a legfontosabb a higiénia betartása az állattartó telepeken, ennek érdekében további szigorításokat is bevezettek. Ha a gazdák nem is tudják zárva tartani a kacsát vagy a libát – emelte ki az elnök –, meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy amennyiben ezt az országos főállatorvos elrendeli, azonnal zárt helyre tudják csukni az állományt.

Arra a felvetésre, hogy ez – illetve más állategészségügyi rendelkezések – jelentős pluszberuházásokat igényelnek a gazdáktól, Kiss István megjegyezte: az ágazatban szemléletváltásra van szükség. „Mi nemcsak a feldolgozói, hanem a termelői oldal nehézségeit is ismerjük, hiszen a vágott kacsa 40 százalékát a saját telepeinken neveljük fel. A gazdáknak ki kell használniuk az állam adta lehetőségeket, például élni kell a telepek rekonstrukciójára vonatkozó, hamarosan megjelenő pályázattal” – fogalmazott Kiss István, aki szerint a kormánynak sem érdeke, hogy három-négyévente több mint tízmilliárd forintot kifizessen kárenyhítésként. A munkaerő terén – a tavalyi évvel ellentétben – nincsenek gondjai a vágóhídnak. Az 500 fős dolgozói létszámot 40 kilométeres körzetből tudják biztosítani, amibe a Vajdaság északi része is beletartozik. Az államközi megállapodás értelmében csaknem félszáz dolgozó Szerbiából ingázik naponta. Egyébként rajtuk kívül dolgoznak más külföldiek is a vágóhídon: egy 24 fős indiai csoport. A jövőbeli tervek kapcsán Kiss István hangsúlyozta: nem mondtak le a továbbfeldolgozó üzem megépítéséről – egyelőre azonban erőt gyűjtenek annak megvalósításához.