A szentesi központú Dél-alföldi Kertészek Termelő és Értékesítő Szövetkezete (Dél-Kertész) már nemcsak követi a legújabb kutatási és innovációs eredményeket, hanem maga is élen jár a fejlesztésben. Szoros kapcsolatot tart elsősorban a gödöllői Magyar Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóműhelyeivel, és igyekszik saját termelő tagjainak is átadni a legújabb tudományos eredményeket. Október 21-én országos őszi hajtatási napot rendeztek Szentesen, ahol az utóbbi két zaklatott év piaci tendenciáiról és a rájuk adható lehetséges válaszokról tájékoztatták a szövetkezet tagjait. Azt mindenki tapasztalja, hogy nagyon erős az áremelkedés az élelmiszerpiacon. Nem kivétel ez alól a hajtatott zöldségek piaca sem, ahol a Covid-járvány kitörése óta 50-60 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A közbeszédben leggyakrabban fogyasztói oldalról közelítik meg a kérdést – de a fogyasztói árakat döntő mértékben befolyásolják az előállítási és a szállítási költségek. Ledó Ferenc, a Délkertész alapító elnöke, tanácsadója vázolta fel a legfontosabb folyamatokat. A termelés input költségei – a fűtéshez szükséges energia, a műtrágya, a növényvédő-szerek ára -, valamint a szállítási költség már 2021-ben, jóval az ukrajnai háború kitörése előtt megemelkedtek. A termelőknek gondot jelentett, hogyan tudják érvényesíteni ezt az eladási áraikban.

Magyarországon a primőr zöldségek piacán nagyon erős befolyásoló tényező az import. Döntően két irányból hoznak be primőr zöldséget az áruházláncok: Hollandiából, ahol ugyan nem optimális az éghajlat, ugyanakkor rendkívül fejlett a technológia, továbbá Spanyol- és Görögországból, valamint Észak-Afrikából, ahol korábban melegszik az idő, és nő meg a napfényes órák száma, mint nálunk. Az energiaárak emelkedése mindkettőben a magyar termelőknek kedvező változást hozott. Hollandiában egész éjszaka világítottak az üvegházakban, amíg olcsóbb volt az energia, hogy a természetes fény hiányát kiegyenlítsék. 2021-22 telén azonban annyira felment a villamos energia ára, hogy nem érte meg az éjszakai pótvilágítás – jelentős korai termésmennyiségek estek ki az exportból. Észak-Afrikából és Dél-Európából pedig a szállítási költség fékezte az importot. A magyar termelőknek ez jól jött – ahogyan a forint árfolyamromlása is jelentősen segítette a magyar zöldségexportot. Igaz, a honi termelőknek is brutálisan emelkedtek a költségeik. Például – ahogyan Nagypéter Sándor, a Délkertész jelenlegi elnöke elmondta -, a műtrágyák ára 2019-hez képest 240-260 százalékkal emelkedett. Hasonló a helyzet a növényvédő-szerek árával.

Utóbbiak használatát ráadásul az Európai Unió Green Deal programja értelmében drasztikusan csökkenteni, környezetbarát megoldásokkal helyettesíteni szükséges. Ebben az első közeli határidő 2030. Az egyes zöldségfajták termelése eltér egymástól – vagyis külön-külön kell vizsgálni, idősorosan pontosan mérni a költségeket és a piaci árakat. Ombódi Attila, a MATE kutatója arról beszélt, hogy ebben a folyamatban vissza kell szorítani többek között a műtrágyák használatát. A probléma nagyságát jelzi, hogy például nitrogén műtrágya nélkül a Föld jelenlegi élelemtermelése a felére csökkenne. A foszfortartalmú műtrágyák felhasználásának az szab korlátot, hogy kimerülőben vannak bolygónk foszfortartalékai, miközben más klímabarát területek – például a napelem-gyártás – is rengeteg foszfort használnak fel.

Biztató eredmények vannak viszont a különböző gombák, baktériumok felhasználásáról. Nagyon sok feladatot kell még megoldani – de ha az új irányban sikerül áttörést elérni, akkor fenntarthatóvá válik az emberiség számára nagyon fontos hajtatott zöldségtermelés.