2015-ben írták alá a szerződést a magyar állam és a Hunent Zrt. képviselői, hogy 15 millió eurós (4,7 milliárd forint) támogatással összesen 40 millió euróból (12,9 milliárd forint) épül föl Mélykúton a cég víziszárnyas-vágóhídja. Kiss István, a cég fő tulajdonosa, az igazgatóság elnöke portálunknak elmondta: azóta a munkaerőhiány miatt a cégcsoportjukban 60 százalékkal emelkedtek a nettó bérek. Ezért menet közben technológiai korszerűsítésekről kellett dönteni, amelyek 40 százalékkal növelték a beruházás összköltségét.

Az építkezés 85 százalékos készültségi foknál tart. November 5-ére tervezik a próbavágás beindítását. Az első évben csak egy műszakban dolgoznak, de az nyújtott, tíz órás lesz. Óránként 5 ezer, naponta 50 ezer víziszárnyast vágnak majd le. A terv évi 12 millió pecsenyekacsa és 1 millió húsliba feldolgozása. Bács-Kiskun megyében rengeteg farmon nevelnek víziszárnyast. Élő baromfiból biztosan meglesz a tervezett mennyiség. A piaca is megvan, Németországban folyamatosan nő a kacsahús-fogyasztás. A vágóhíd közvetlenül a nemrég felújított 55-ös főút mellett fekszik, Baján keresztül nincs messze az M6-os autópálya – a közlekedési infrastruktúra is kedvező tehát.

Az állami támogatás feltétele a foglalkoztatás növelése volt. Mintegy 350 új dolgozót kellene felvenniük. Amikor ez az elképzelés kialakult, még nem volt munkaerőhiány Magyarországon, sőt, a Dél-Alföldnek ezen a részén jelentős volt a munkanélküliség. Mára a helyzet megváltozott, ám az állam ragaszkodik a foglalkoztatási feltételek teljesítéséhez. A bérek közterheinek formájában ugyanis a költségvetés visszakapja a támogatásra nyújtott összeget.

Már Vajdaságban is toborozzák a munkásokat a mélykúti gyárba. Kiss István, azt mondja, leszúrták a körzőt Mélykúton, és 50 kilométeres körben keresnek munkavállalókat. December 1-jétől éjjel-nappal nyitva tart a bácsalmási határátkelőhely, bármikor átkelhetnek a munkásbuszok. Szerbiai vállalkozók szervezik a leendő dolgozókat, és ők is fogják őket naponta Mélykútra, majd haza fuvarozni.

Az ötezer lakosú Mélykútnak és a környékbeli településeknek akkora felhajtó erő lesz a kacsavágóhíd, mint Kecskemétnek a Mercedes – mondta az egyik térségi politikus. Kétségtelen, hogy megnő a helyiadó-bevétel, szakmai vezetők költöznek a településre, az üzleti forgalom a szolgáltatásokat is serkenti.

Veszélyezteti-e az alapanyag-ellátást például az időről időre megjelenő madárinfluenza? Kiss István szerint ezt nem lehet kizárni, de megtesznek minden lehetséges óvintézkedést. Zárt vertikális integrációban dolgoznak, így a vándormadarak nem érintkezhetnek a víziszárnyasokkal, és nem adhatják át a fertőzést.

A vállalkozó optimista. Tervei szerint kétműszakosra lehet növelni a napi munkát, és évi 20 millió fölé tornászni a levágott állatok számát.